Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-02-28 / 49. szám

Szatmár, 1903. február 28. Szombat. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . Fél évre . Negyedévre . Egy bóra . , Vidékre postán kQldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. E$yes szám éra 2 kr (4 fi.) évfolyam, 49. szám POLITIKAI NAPILAP. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u.6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : (06. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő : HARSÁNYI SÁNDOR. Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal. Kazinczy-u. 6, hová az előfizetések és a lap szét­küldésére vonatkozó felszólalások intézendők. Miniszteri rendelet az élőhalottakról. Szatmár, febr. 27. Sok bajnak és zaklatásnak veti végét az a legújabb kormányható­sági intézkedés, melyre az elmebe­tegeknek intézetekbe és kórházakba szállitása körül a tájékozatlanság és erre az eljárásra vonatkozó ren­deleteknek még a hatóságok részé­ről való téves értelmezése és figyel­men kivül hagyása miatt már égető szükség volt. Eddig ugyanis az el­mebetegek elhelyezése csak számos akadály leküzdése után sikerült • ugyanis az elmebetegek felvételé­nek és szállításának módozatai ed- digelé csak hosszabb időközökben kiadott és mindig csupán egyes kü­lönös intézkedésekre vonatkozó ren­deletéivel voltak szabályozva. Ezek aztán az ügyet veszélyeztető módon annyira összegabalyodtak, hogy a belügyminiszter végre szükségesnek látta az állami elmegyógyintézetekbe való felvétel, illetve a szállítás kel­lékeit és körülményeit összefoglalva, részletesen és szabatosan előírni. Ezt az intézkedést a miniszter körrendeletbe foglalta, melynek egy- egy példányát a vármegyék tör­vényhatóságának megküldötte. Eb­ből a nagyközönséget érdeklő rész­leteket a következőkben ösmertetjük: Állami elmegyógyintézetekbe csak­is oly betegek vehetők fel, kiknek gyó­gyítható vagy köz- és önveszélyes el­mebeli állapotát közhivatalban álló orvos állapította meg. Az erről szóló bizonyítvány a felvétel megengedésének főkellékét képezi. Az állami elmegyógy­intézetbe való felvétel rendszerint csak a belügyminiszter előzetes engedélyével történik. Halaszthatatlan és sürgős in­tézkedést igénylő esetekben, ha a beteg vala ly közelben fekvő kórházban ideiglenesen sem volna elhelyezhető, közhivatalban levő orvos bizonyítványa alapján a beteg valamely elmegyógy­intézetbe enélkül is beszállítható. Annak a kórháznak, vagy inté­zetnek az igazgatójától, melybe a be­teget szállítani akarják, minden egyes esetben előzetes tájékozás szerzendő az iránt: felvehetö-e oda a beteg, vagy sem. Elmebeteg kísérője gyanánt csend­őrt soha, rendőrt pedig csak polgári öltözetben és felszerelés nélkül szabad alkalmazni. A kisérő elég költséggel látandó el még arra az eshetőségre is, ha valamely előre nem látott ok miatt a beteget vissza, vagy más inté­zetbe kellene kisérnie. Felemlíti a körrendelet, hogy állami elmegyógyintézet ezúttal a budapesti lipótmezei és angyalföldi tébolydákon kivül még a következő városokban van : Nagykálló, Nagy­szeben és Kolozsvár (utóbbi helyen az egyetem elmekórtani klinikán). Nagyobb elmebeteg-osztály van to­vábbá a pozsonyi állami, a gyön­gyösi, gyulai, kaposvári, nyitrai, szegszárdi és miskolczi közkórhá­zakban, végre a budapesti Szent- János kórházban. A körrendelethez csatolt ,,Tájékoztató“ a betegek felvétele, ápolása és onnan való el- ^bpcsátása részleteit tartalmazza. Eb­ből kiemeljük: Közhivatalban levő orvosnak te­kintendők a tisztiorvosok, a községi és körorvosok és oly egyetemi tanárok, magántanárok és tanársegédek, to­vábbá a közegészségi tanács és az igazságügyi orvosi tanács oly tagjai, kik az elmegyógyitással, mint szaktu­dománynyal foglalkoznak, tiszteletbeli fö- és járásorvosok, köz- és nyilvános jellegű kórházak igazgatói, fő- és osz­tályorvosai, törvényszéki, fegyintézeti és fogházi orvosok. Külföldi elmegyógy­intézetek által kiállított bizonyítványok csak az onnan hazaszállítandó bete­gekre nézve vehetők tekintetbe. Tény­leges szolgálatban álló katonai orvosok bizonyitványai pedig csak abban az esetben fogadhatók el, ha tényleges állományú katonai, vagy honvédsze­mélyekre vonatkoznak. E szomorú thémáról már egy ízben czikkeztünk lapunk ugyanezen helyén s most, midőn az illetékes körök érdeklődéseit látjuk az élő­halottak iránt felébredni, részleges megnyugvással veszszük tudomásul a fentebb vázolt miniszteri rende­letet, melynek számos formális in­tézkedése között főleg az bir te­kintélyes érdekkel, hogy megköny- nyiti az elmebeteg felvételének le­hetőségét s kevesbbiti azok számát, kik eddig puszta formaságok miatt kénytelenek voltak az orvosi gyógy­kezelést nélkülözni. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, febr. 27. A képviselőház mai ülésének pi­kantériája Beniczky Árpád független­ségi és 48-as Kossuth-párti képviselő beszéde volt. Pikantériának nem azért mondjak, mert Beniczky talán lefőzte az eddigi összes szónokokat, olyan eseményszámba menő beszédet tartott volna, hanem azért, mert Beniczky tizennyolcz esztendei képviselősége óta, ma tartotta szűz beszédét. Majd­nem két évtized óta, ma szólalt fel először a Házban, s ez alkalomból pártja tüntető óváczióban részesítette. Beniczky egyébként támadta a javasla­tot és olyan bőbeszédűséggel foglalko­zott a javaslattal, hogy úgy látszott: mindaz, ami tizennyolcz esztendeig be- lészorolt, ma egyszerre akarja feltá­lalni. Hiába, az obstrukczió olyan nagy ur, hogy a némákat is beszélővé vará­zsolja, mert elvégre — beszélni csak kel . . . Szemere Miklós védelmébe vette a javaslatot. Hosszasan fejtegette a militarizmus szükségességét. Daczára a nemzeti hadsereg nagy kulturális fon­tosságának, mégis hive a közös had­seregnek, mert ez jobban felel meg a Monarchia védelmének. Nem támadja a tervbe vett ujonczlótszámemelést, mert bizik a hadi kormányzatban; bizalommal viseltetik Széli miuiszter- elnök iránt és hiszi, hogy az újabb megterheltetések, nemzeti szempontból feltétlenül szükségesek. Igen fontosnak tartaná — úgymond — a népnek ha­diszolgálatra való nevelését. Nagyon czélszerünek tartana egynéhány kato­nailag szervezett lövöiskola felállítását. Ez edzené az ifjúságot. Megemlíti, hogy. Olaszországban, Görögországban és a buroknál mily kitünően beváltak ezen iskolák. Szemere Miklós nagy tetszéssel fogadott beszéde után Eitner Zsig- mor.d Ugron-párti és Kovács Pál Kos- sulh-párti beszéltek a javaslat ellen. A komorzáni gyilkosság. Esküdtszéki tárgyalás. Második nap. Szatmár, február 27. (Saját tudósitónktól.) A komor­záni titokzatos gyilkosság tárgyalásának mai második napján, úgyszólván sem­mi lényeges momentum nem merült fel, a mely a rejtélyes bűnügyben vi­lágosságot derített volna. A tegnapi nap folyamán kihallgatott mintegy bar- minczöt tanú nagyobbára lényegtelen vallomást tett. A két vádlottra nézve terhelőén egyik sem vallott, sőt többen voltak, akiknek vallomását a vádlottak javára lehet írni. Fazeka Tógyer a koronatanú ma még megbízhatatlanabb színben tűnik fel az esküdtek előtt, mint tegnap. Egyik-másik tanúval ellent­mondásba keveredett, noha bámulatos ravaszsága folytán többé-kevésbbé ki­vágja magát a bajból. A két vádlott ma sokkal nvugodtabb, mint tegnap. Dobje nagy figyelemmel kiséri a tár­gyalás minden mozzanatát, mig Bura csendes apátiába merülve, bámul maga elé és oly fásultnak látszik már, mintha nem is róla volna szó. Egyszer-egyszer felriad, pár pillanatig figyel a tanuk vallomására, aztán ismét visszaesik kesernyés melanchóliájába. Az egész ember szánalmas benyomást tesz a szemlélőre. Az a lelki kin, a mi ártat­lanságának tudatában marczangolja, mintegy visszatükröződik szemeiből. A hosszú vizsgálati fogság, valamint a halálitélet miatt kiállott izgalmak a két vádlottat láthatóan megtörték. Dobje Alexa ölnyi magas, szép szál ember, aki a férfi kor legszebb éveiben van most, s mégis, mintha megtört aggas­tyán ülne ott a vádlottak padján a két szigorú tekintetű börtönőr felvont szu­ronyai között. Alakja meggörnyedt, járása ingadozó. Szabó József elnök nagy jogi tudással, páratlan tapintattal és rend­kívüli körültekintéssel vezeti a tárgya­lást ; figyelmét semmi, a legcsekélyebb részlet sem kerüli el, a mi a rejtélyes büniigy lényegére vonatkozik. Az esküdtszéki terem képe nem változott. A hallgatóság fokozott érdek­lődése mellett nyitotta meg ma reggel kilencz órakor Szabó József elnök a tárgyalást. Az első tanú az áldozat & Megérkeztek Róth Fülöp kárJsbádi ezipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek mint lecrolesóhb bevásárlási forrást, Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! ® Szatmár és vidéké Iegnaggobb czipora^fcóra. ff a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek • • valódi franczia sehewrő bőrű lábbelik. 0 ®

Next

/
Oldalképek
Tartalom