Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-02-27 / 48. szám
2 Szatmár, péntek SZATMÁRI HÍRLAP 1903. február 27. 48 szám A törvényszék a védő előterjesztésének helyt adott és elrendelte, hogy az orvösszakértők kihallgatása alkalmával, Weisz Károly drt, mint ellenőrző orvosszakértőt fogják meghallgatni. A védlevél felolvasása után Kelemen Samu dr. védő a Kúria megsemmisítő határozatának felolvasását kéri. Igen lényeges — úgymond — hogy az esküdtek, a kiknek verdiktjétől függ a vádlottak sorsa, tisztában legyenek azzal, hogy az előző ítéletet, mely okoknál fogva oldotta fel a Kúria. Némethy József dr, ügyész ellenzi a kúria megsemmisítő ítéletének felolvasását, mert ez befolyásolná a mostani esküdtszék igazmondását; másrészt pedig a perrendtartásban semmiféle intézkedés nem foglaltatik arra nézve, hogy a felolvasandó okmányok között ennek is helye volna. Kelemen Samu dr. ragaszkodik az ítélet felolvasásához, mert a mellőzést illetőleg nem onnan meríti a meggyőződést, hogy a törvény ezt nem rendeli el, hanem a jelen esetben az a kérdés: vájjon a törvény nem ellenzi-e ? Mivel a törvény nem ellenzi, jogában van az esküdteknek megtudni, moly okoknál fogva semmisítette meg a kúria az ítéletet. A kérdés eldöntése végett a bíróság visszavonult és rövid tanácskozás után kihirdette a határozatot, hogy a védő kérelmének a törvényszék nem ad helyet. Ennek indokolásául pedig azt hozta fel, hogy a kúria megsemmisítő határozata csakugyan befolyásolná az esküdteket, aztán meg az ítélet nem tartozik ama iratok közé, a melyek a büntető perrendtartásban, mint felolvasandó okmányok vannak elősorolva. E határozat miatt Kelemen Samu dr. semmiségi panaszt jelenteit be. Ezután a vádlottak kihallgatásával kezdetét vette az érdemleges tárgyalás. (Dobje Alexa kihallgatása.) Elnök: Megértette a vádat? Vádlott: Igenis, megértettem. —• Elismeri a bűnösségét? — Nem vagyok bűnös. — Azon a napon, mikor a gyilkosság történt, mivel foglalkozott? — Délelőtt otthon voltam. Úgy déitájban elmentem a falu kovácsához, hogy egyik fejszémet megköszörültes- sem. — Meddig volt a kovácsnál? — Délután négy óráig. — Mit csinált ott oly sokáig? — Sokan voltunk, akik abaltáinkat kőszörültettiik. Az én baltámra csak négy óra körül került a sor. azért kellett oly soká ott lennem. — Miről beszélgettek a kovácsnál ? — Beszélgettünk sok mindenről. — A kovácstól hová ment ? — Dobrács Alexához. — Figyelmeztetem a vádlottat, hogy a vizsgálat során mást mondott. Nem mondta, hogy egyenesen Dobrács Alexához ment. — Először hazamentem, letettem a fejszét és csak azután mentem Dobrács Alexihez. — Mi dolga volt Dobrács Alexinél ? — Nem volt semmi különös dolgom. Többen voltak ott, hát én is bementem beszélgetni. Arról folyt a szó, vájjon ki lehetett, aki a Bura Juon ablakait betörte. Én úgy okoskodtam, hogy Nemes Vaszil aluj Táncsa lehetett, mertr Bura megverte. — 'Dobrács Alexitől hová ment ? — Dobrácstól egyenesen haza mentem. Útközben betértem Doros Tó- gyerhez, a hol egy negyed órát időzhettem. — Miért ment be Doros Tó- gverhez ? — Doros hivott he. — Beszélgetettt ott Bura Mi- hályról ? — Nem beszélgettem. — Ismeri a bűnjelt képező fejszéket ? — Ismerem, mert mind a kettő az enyém. — Miért köszörültette a fejszéjét? — Mert nekünk mindig szükségünk van éles fejszékre. — Hol tartotta a fejszéit? — A konyhában. — Tudja-e, hogy a csendőrök először nem ezeket a fejszéket kobozták el ? — Tudom. — Hát kimond!a a csendőröknek, hogy ezeket a fejszéket kobozzák el? — Nem tudom. — A fejszén vérfoltok látszanak. Mitől származnak a vérfoltok? — A kisebbik fejszével feleségem egy tyúknak a nyakát vágta le, bizonyosan onnan vannak a vérfoltok. — Használta maga a gyilkosság után ezeket a fejszéket? — Igen, használtam. — Milyen viszonyban volt a meggyilkolt Bura Györgygyel? — - Jó viszonyban voltunk. — Soha sem haragudtak egymásra? — Nem tudom, hogy valaha komoly harag lett volna köztünk. Három év előtt valami a kurátor választásból kifolyólag összeszólalkoztunk, Bura neheztelt reám, de ez nem volt komoly harag, a miért akár én, akár ö bősz- szura gondoltunk volna. — Bura Mihálylyal milyen viszonyban volt maga? — Jó viszonyban voltunk. — Gyakran jártak egymáshoz? — Bura nem volt nálam, csak én jártam hozzá. Olyankor mentem csak, a mikor munkába hívott. — A gyilkosság előtt volt nála? — Gyakrabban voltam nála, mert azelőtt uj házat épített és az épités- nél sokat dolgoztam. — Közvetlen a gyilkosság előtt, szombaton, nem érintkezett Bura Mihálylyal ? — Nem. — Maga azzal is terhelve van, tanuk állítják, hogy egyszer megfenyegette a meggyilkolt Bura Györgyöt, hogy nem sokáig fog élni, mert maga megöli. Mit szól ehhez? — Ez nem igaz. Megölhettem volna Bura Györgyöt, mielőtt Amerikába mentem. Ott nem foghattak volna el.-- Mikor ment Amerikába? — 1901 februárban és a következő őszig maradtam ott. — A gyilkosság szemtanújával, Fazeka Tógyerrel milyen viszonyban volt maga?- — Én jó viszonyban voltam vele, de ö haragosom. Bura György meggyilkolása előtt két héttel, a marhákkal a tilosba fogtam és ezért haragudott reám. — Éjszaka történt ez. — Nem. Nappal. — Látta valaki ? — Csak ketten voltunk. Az elnök ezután még több olyan kérdésre tett fel kérdést, a melyek a vádlott alibijének igazolására vonatkoztak, mire a vádlott azt felelte, hogy csak a feleségével tudja igazolni, hogy a gyilkosság éjjelén otthon volt, Most a másik vádlottra, Bura Mihályra került a sor. Bura Mihály tagadja a büncselek ményt. Az elnök lényegében ugyanazon kérdéseket tette fel hozzá, a miket vádlottársa: Dobje Alexához intézett. Bura a tett elkövetésére nézve körül belül ugyanazt vallotta, a mit Dobje. Elnök: Milyen viszonyban volt a meggyilkolttal ? Vádlott: Jó viszonyban voltam, rokonok is voltunk. — Jártak-e egymáshoz? — Igen. Gyakran találkoztunk. — Valami földvételen nem vesztek össze valamikor? — Volt köztünk valami harag a föld miatt, de ez hét évvel ezelőtt történt, azóta megbékültünk. — Valami családi viszálykodás nem volt maguk közt? — Vaszili Marinkucza nevű leányon vesztünk össze egyszer, de harag ebből sem eredt köztünk. — A gvilkosság éjszakáján hol volt ? — Egész éjszaka otthon voltam ki nem mozdultam hazulról. — Kivel tudja ezt igazolni? — Fiammal, feleségemmel, menyemmel. — Az előbb azt mondta, hogy a meggyilkolttal jó viszonyban volt, rokonok is voltak. Hogy van az mégis, hogy a temetésére sem ment el? — Délig dolgom volt odahaza. Délután Viskre mentem káposztapa- lántáert. — Gyakran érintkezett Dobje Alexával ? — Néhányszor napszámba hívtam és azonkívül vagy háromszor megbe- retvált. — A büujeleket ismeri ? — Nem ismerem. — Tudja-e, hogy a csendőrök kiket fogtak el a gyilkosság gyanúja alatt. — Tudom, hogy először Nemes Vaszil á Dancsát fogták el. — Igaz, hogy maga Buzdó Jakab előtt úgy nyilatkozott egyszer, hogy Bura Györgynek már nem sok napja van hátra az életéből. — Nem igaz; ilyet soha sem mondtam. Bura Mihály kihallgatása után a tanuk kerültek sorra. Először Fazeka Tógyert, a korona tanút szóllitotta be az elnök. (A koronatanú.) Elnök: Maga jelen volt a gyilkosságnál ? Tanú: Olt voltam. — Mi a foglalkozása ? — Gulyás. — A gyilkosság éjszakáján legeltette a jószágot? — Akkor a Bura György földjén legeltettem. — Hogy történt, hogy a gulya éppen a meggyilkolt földjén legelt? — Komorzánban az a szokás, hogy minden héten más gazda földjén legel a gulya. Akkor éppen a Bura György földjére került a sor. ;— Hány órakor ment ki a gulyához Bura György ? — ügy estefelé. — Ki feküdt le vagy Bura György ? — Először én, meg a fiam feküdtünk le. Később Bura is lefeküdt. — Aludt maga már, amikor Bura lefeküdt? hol először, maga, — Nem aludtam. — Ki áludt el először? —- Nem tudom. — Mire ébredt fel maga ? — A baltacsapások zajára, meg a Bura nyöszörgésére ébredtem fel. — Milyen helyzetben találta Burát ? — A földön fekve találtam. — Kit látott még ott ? — Dobje Alexát, meg Bura Mihályt. Dobje a lábánál, Bura meg a fejénél állott a meggyilkoltnak. — Milyen ruhában voltak? — Derékig fekete ruhában voltak öltözve. — A maga fia mikor ébredt fel ? — A fiam az ón kiáltásomra ébredt fel. — Ott voltak még akkor a gyilkosok ? — Igen. Dobje még azután is mért egy fejszecsapást az áldozatra. — Maga szólott valamit az áldozathoz ? — Igen. A vállánál fogva fel akartam emelni, de nem tudtam, mert mind a két lába le volt vágva. Úgy láttam, hogy még van benne élet, hát kérdeztem, hogy kik vagdalták össze. Ha a vádlottakat felismerte, miért kérdezte az áldozattól, hogy kik a tettesek? Tudni akartam, hogy az áldozat tud-e még beszélni. — Milyen távolságban volt maga a tettesektől?- Kót-három lépésre. A fia nem ismerte a tetteseket ? — Nem, mert háttal állottak hozzá ? — Fentartja, hogy egész határozottan reá ösmert a vádlottakra. — Ök voltak, egész határozottan állítom. — Milyen idő volt a gyilkosság éjszakáján ? — Szép, tiszta, csillagos éjszaka volt. — Szóltak magához valamit a tettesek ? Hallotta a hangj ukat ? — Dobje Alexa megfenyegetett a baltával, hogy ne moczczanjak. Nem beszólt semmit, csak pisszegett, hogy hallgassak. — Magát gyanúba fogták a csendőrök ? — igen, a gyilkosság után 5—6 nappal elfogtak. — Rávallott akkor a tettesekre? — Igen, megmondtam, hogy ők voltak. — Előbb miért nem mondta ezt ? Hisz több embert is letartóztattak ? — Féltem bevallani. — Mikor magát gyanúba fogták már nem félt ? — Akkor már bevallottam, mert még én kerültem volna bajba. — A gyilkosságot megelőzőleg este, volt valami veszekedés a mezőn, a marhák legeltetése miatt? — Nem volt semmi? Ezután Bura Mihály védője: Kelemen Samu dr. intézett nehány keresztkérdést a tanúhoz. Kelemen dr. védő (a tanúhoz) Valami folyó van ott a közelben, a hol Burát meggyilkolták. Milyen távolságra van az onnan ? — Lehet vagy száz lépésre. — A vizsgálat során azt vallotta, hogy onnan hozta a vizet, a mivel Burát locsolgatta. Igaz ez ? — Nem onnan hoztam. Volt vizem. __ di vatáru üzletében a (Bossin-féle gyógyszertár mellett) fii az előrehaladott idény miatt jóval a bevásárlási áron alul szerezhetők ba. ■3
