Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)
1902-12-03 / 21. szám
Szatmár, 1902. deczember 3. Szerda Első évfolyam, 21. szám. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Eiyes szám ára 2 kr (4 fi.) Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 3ŐftHér. Telefon : 106. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám, hova a lap szellemi .részét illető minden közlemény intézendő. A kisiparos hitele. Szatmár, decz. 2. A hitel könnyű hozzáférhetése ; minden termelési ágra nézve elsőrangú fontossággal bir. Mig azonban a kiterjedtebb üzemek rendelkeznek nemcsak a hitelképesség föltételeivel, hanem a szükséges hiteleäzkö- zök birtokába is tudnak jutni, addig a kisebb termelők e tekintetben is nagymérvű gyámolitásra szorulnak. Épen mostanában fáradoznak azon, hogy a kis gazdák számára uj hitelforrásokat nyissanak, holott az Országos központi hitelszövetkezeten kívül a külömböző szolid alapon nyugvó szövetkezetek egész raja szintén ezen czél szolgálatában áll, ellenben a kisipari hitel ügye csak j igen lassan halad előre. Azt kell vizsgálnunk, mi történt már eddig is a kisipari hitel szervezése érdekében s mi volna e i téren a teendő ? Első sorban kiszakítom erre nézve a kormány iparfejlesztési prog- rammjából a segélyezés azon módját, hogy a kisiparosoknak egyes esetekben kamattalan kölcsönöket adott. A segélyezés ezen módjától a kormány kénytelen volt eltérni, j mert egyfelől a készpénz-szubven- czióit a legtöbb esetben nem fordiFelelös szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal Kazinczy-u. 6, hová az előfizetések és a lap szét küldésére vonatkozó felszólalások intézendők. tották a kitűzött czélra és másfelől meg, a mikor a visszafizetés időpontja veszedelmesen közelgett, a kisiparos nem is halasztásért, — hanem újabb hitelért folyamodott. Annál sajnálatosabb ez a dolog, mert éppen sokat emlegetett szomszédunkról, Ausztriárál olvashattuk, hogy ott a kamattalan kölcsönök igen sok esetben jó szolgá* latokat teljesítettek, de viszont rendszeresen be is folytak. Társadalmi tevékenység hozta létre a néhány hónappal ezelőtt alakult folyó számla leszámítoló szövetkezetét, melynél a kormány 50 ezer korona üzletrészt jegyzett. Nem akarjuk ez uj intézetet sem bizalmatlansággal és távolról sem ani- mozitással fogadni, de tevékenységének eredményében nem igen lehet nagy bizakodásunk. Éppen a kisiparoson ez nem igen fog segíteni és terjeszkedésre aligha lesz képes. Radikálisabb eszközökhöz kell nyúlni. Korántsem lehet az államra ráoktrojálni azt a kötelességet, hogy az összeség pénzével módot nyújtson arra, hogy szorult helyzetben levő és semmi biztonságot nem nyújtó iparosok derüre-borura kölcsönöket kapjanak, — illetve olyan intézményt létesítsen, mely ily kölcsönök nyújtásával foglalkozzék. Más szempontnak kell itt érvényesülni ; más megoldási módhoz kel folyamodni. Arról lehet csak szó, hogy bankjaink és takarékpénztáraink a kis emberek aprólékos ügyeivel nem foglalkozhatnak, mert keresetre indult társaságok vezetősége első sorban a maga, recte megbízó részvé- nyesei(hasznára nézzen és csak másodsorban érvényesítsen köztekinteteket. Közelfekvő tehát a gondolat, hogy állami támogatással a magán- vállalkozásból kiindulólag olyan szervezet létesüljön, mely az önálló ipari szövetkezetei és akár bankszerü, akár bármi más biztosítékot nyújtani tudó iparosokat megfelelő hitelben részesít. Bartha Ödön képviselő nemrégiben nagy horderejű törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház pénzügyi bizottsága elé oly állami intézet létesítése érdekében, mely a kis és törpe birtoknak nyitna uj , hitelforrásokat. A mily fontos ez a kérdés, t. i. a kis birtok megmen tése, ép oly szükséges a kisiparos részére a hiteleszközöket hozzáférhetővé tenni annál is inkább, mert a kisiparos nem mindig rendelkezik olyan fundáczióval sem, mint a saját földjét mivelő kis birtokos. POLITIKAI HÍREK. N Györffy összeférhetetlensége. Annak idején hirt adtunk róla, hogy Györffy Gyuia ellen Pfeiffer Sándor az ismert fonógépek dolgában összeférhetetlenséget jelentett be. Az összeférhetetlenségi állandó bizottság tudósította a bejelentőt, hogy deczember tizenegyedikén délután öt órakor az országházban ebben az ügyben ülést tart. Meghívót kapott az ülésre Bejczy Lajos, az összeférhetetlenségi eset másik bejelentője is; továbbá meghívta a bizottság Hegedűs Sándor volt s Láng Lajos jelenlegi kereskedelmi minisztert és Szterényi József miniszteri tanácsost, akiket Pfeiffer Sándor kért tanúként kihallgatni. A tárgyalásra ugyancsak Pfeiffer Sándor kérelmére beszerezte a bizottság a Szterényi József fölmentésével végződött fegyelmi ügyének aktáit és a Szterényi és Györffy közt folyó becsületsértési és rágalmazás! pör iratait is. ütlevélügy. csendőrség, határ- rendörséj. A képviselőház igazságügyi bizottsága hétfőn délután Hódossy Imre elnöklésével ülést tartott, melyben Heintc Hugó előadása alapján letárgyalta a bevándortási, a határrendőrségről és a három uj csendőrkerűlet felállításáról szóló törvényjavaslatokat. Ugyszinte letátgyalta Neumann Ármin előadásával a konzuli bíráskodásról szólló jelentést. TÁRCZA. A pótesküdt. — Monológ. — Irta; Zöldi Márton, Voltak önök esküdtek? Gyako-j rolták önök legszentebb emberi kötelességüket ? Nem ? Gratulálok. Én gyakoroltam a legszentebb kötelességet. Csak ne kérdezzék, hogy miképp. Torkig vagyok a legszentebb emberi kő- j telességekkel. Idáig vagyok velük . . . Buta maliczia a sorstól ... a sorsjegyemet nem húzták ki, de engem kisorsoltak esküdtnek s behívtak, mint valami póttartalékost. Kedvem lett volna ol nem menni, de gyöngéden tudatták velem, hogy abban az esetben kétszáz korona pénzbirságot sóznak a nyakamba. Ohó, uraim én nem loptam a pénzt. Ha loptam volna, nem lehettem volna esküdt. Ebből látható, hogy bizonyos körülmények között az is baj, ha az í ember lop — és bizonyos köriilmé- ! nyék között az is baj, ha az ember j nem lop. Sokat gondolkoztam az esküdtszéki intézményről. A dolog igy áll: X megöli Y-t. Helyes. Én nem ismer- i tem sem X-et, sem Y-t. Soha semmi i üzleti összeköttetésben nem állottam 1 velük. Nem zsirálták váltóimat, nem udvaroltam a feleségüknek. Rám nézve teljesen közömbös, ha akár Y. ölte volna meg X-et. Általában nem szeretek mások magánügyeibe avatkozni. Az elnök másképp vélekedik. Beidéz, kisorsol és leültet. Helyes. Az elnöknek a maga szempontjából igaza van. Ő a jogrend embere. Neki fizetése van a jogrendtől. Csinos kis összeg. Én ellenben ráfizetek a jogrendre. Nem szívesen, de pontosan. És mi történik ? Az elnök szigorúan megleczkéztet és leültet. Kihirdeti személyemre az ostromállapotot. Megfoszt polgári jogaim legbecsesebb részétől. Mig a tárgyalás tart, nem mehetek sem színházba, se kávéházba és nem látogathatom | meg beteg nagynénémet, aki roppant szeszélyes asszony és képes kitagadni. Enni pedig akkor mehetek, mikor az elnök éhes. Tegyük fel, hogy az elnök gyomorbajos. Mi következik belőle? Az, hogy nekünk esküdteknek kell szigorú diétát tartanunk. No, ha ez is jogrend, akkor igazán keveset értek hozzá. De ne kicsinyeskedjünk. Az esküdt végre is a polgári lelkiismeret kifejezője. Mindenesetre szép dolog és jól is hangzik. Bírónak lenni megtéve- lvedett embertársaink fölött, kimondani a bűnöst és felakasztatni. Kérem e szép dolog, ha úgy tetszik magasztos. Urai leszünk életnek és halálnak . . . Teringettét . . . ezért érdemes egy kicsit koplalni. A polgári életben fel sem fricskázhatjuk embertársunkat bűn tétlenül. Az esküdtek padján azt tesz- szük vele, amit akarunk. Van ebben valami, kérem . . . De mit szóljak én akit pótesküdtnek sorsoltak ki. Pótesküdtnek ! . . . Tetszik tudni mi az ? A pótesküdt az l emberi alakot öltött ötödik kerék. Egy | ember, aki ül és jogilag nincs jelen. . . egy eshetőség . . . lehet valami, lehet I semmi. Például: ha a tárgyalás alatt egy rendes esküdtet megüt a guta, akkor a pótesküdt kilép a fikezió homályából, ellenben, ha a guta tartózkodó magaviseletét tanusit, akkor a pótesküdt megmarad kerek nullának. Ez utóbbi minőségben szerepeltem én negyvennyolez óráig. Ott ültem én kereken, mint a nulla, a fikezió homályába burkolódzva. Körülöttem zsongott az élet: a vádlott zokogott, az elnök faggatott, az ügyész vádolt, a védő deklamált, az esküdtek fejüket bólintgatták, a tanuk hazudoz- tak csak én nem mertem életjelt adni magamról. Mi közöm nekem az egész ügyhöz? Egyetlen jogom, ami éppségben maradt, az volt. hogy a számat befoghassam. Szegény vádlott . . . roppant félszeg, tájékozatlan ember volt. Egy alkalommal rám vetette szemét és bőszRóth Fülöp kárlsbádi czipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. #09## Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! • • • • # Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára.
