Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)
1902-12-03 / 21. szám
Szatmár, kedd SZATMÁRI HÍRLAP. 1902. deczember 2. 2 20 szám A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, decz. 2. A képviselöház mai ülésén Dániel Gábor elnökölt. A napirend előtt Gabányi Miklós szólalt fel, aki általános, zajos derültség közt kijelentette, hogy ha Vészit megsértette, hajlandó neki bárminő elégtételt adni; kiáll vele akármilyen fegyverrel. Papp Zoltán az indeinniti ellen beszélt hosszasan. Főként azt vitatta, hogy a kormány nem őszinte a király- lyal szemben, holott — politikai tényekkel bizonyítgatja — Tisza Kál mán mindig őszinte volt és tárgyilagosan referált a felségnek a nemzet kívánságairól. Ha Széli Kálmánban lett volna elegendő őszinteség és bátorság, a király nem vette volna zokon a kormánytól, ha hivatalosan részt vesz a Kossuth-ünnepélyen. E helyett azonban Széli, a kormány elnöke, egyszerűen elbújt, előrántotta Apponyit, hogy ö álljon ki a platzra helyette is, a mivel még más számítása is lehetett a miniszterelnöknek, hogy t. i. egyúttal lejárassa Apponyit az udvari körök előtt és betegye előtte az ajtót, az esetleges kormányra jutás elől ... i Dániel Gábor elnök : figyelmeztetem a szónokot, hogy a képviselőház elnökét a miniszterelnök sehova sem küldheti, ha csak a Ház is bele nem egyezik ebbe. A Kossuth-ünnepélyen is \gj történt, a szónok gyanúsítása í tehát alaptalan. Papp Zoltán beszéde további folyamán az önálló vámterületet sürgeti, s fejtegetéseit oly hosszúra nyújtotta, hogy a mai ülést sikerült kibeszélnie. Háromnegyed kettőre járt az idő, midőn Papp Zoltán befejezte beszédjét, mire Dániel elnök az ülést bezárta1 A vitát holnap folytatják. TÁVIRATOK. A Nessi-ügy epilógusa. Budapest, decz 2. (Saját tudósítónktól) Képviselői körökben elterjedt hírek szerint Bihar altábornagyot, a Ncssi mentelmi ügyének előidézőjét Bécshe helyezik át, Jekelfalussy hadiigyminisz- teri osztályfőnök helyébe, ki Budapestre jön, s ott valamely magasabb katonai funkczióval bizatik meg. Katonai körökben ezen elhatározást mód fölött feltűnőnek tartják. Schönerer haldoklik. BéCS. decz. 2. (Saját tudósitónktól.) SdhÖnerer Osztrák képviselő, a nagynémet párt vezére csonthártyagyuladásban halálosan megbetegedett. Keeskeméty elfogatása. Budapest, decz. 2. (Saját tudósítónktól.) A budapesti rendőrségen ma hosszabb ideig tanácskozás volt, melyen intézkedtek, hogy Keeskeméty elfogatásáról a legsürgősebben hivatalos jelentést kapjanak. A puehói választás Budapest, deczemb. 2. (Saját tudósítónktól,) Puehói távirat szerint Kaas Ivor báró megválasztása bizonyos A néppárt hallatlan módon terrorizálja a választókat. A papság az egész vonalon permanen- tiában van. Akasztás Kolozsvárit. A pénzeslevélhordó gyilkosának kivégzése. — Saját tudósítónk távirata. — Kolozsvár, decz. 2. A meggyilkolt pénzeslevélhordó rettenetes tragédiája befejezés előtt áll. A holnapi napon bitófán függ Friedrich Ferencz a vérengző, kegyetlen rabló- gyilkos Bármily nagy volt a gaztett, emberi érzéseink mégis megrendülnek akkor, midőn a földi igazságszolgáltatás egy ember életét oltja ki, noha Freid- ricli Ferencz csak méltó büntetését nyeri el. Embert ölt, előre megfontolt szándékkal, tervszerűen tőrbe csalva és leütötte vad kegyetlenséggel, brutális állatiassággal: a miért tehát egy ember! életét oltotta ki: elveszik az ő életét. A holnapi napon végrehajtják rajta a halálos ítéletet, melyet tizenkét szabad független polgár igazmondása alapján mértek a fejére. A halálos Ítélet végrehajtását ól az alábbi távirati tudósításunk számol be: (Az ítélet megérkezése) Szombaton a reggeli postával érkezett meg Szentkereszthy Zsigmond : báró kolozsvári törvényszéki elnökhöz : az igazságügyminiszter értesítése, melyben tudatja, hogy Ő felsége szabad folyást enged az igazságszolgáltatásnak. ; Ez a tény sürgős intézkedéseket követelt. (Távirat Báli Mihályhoz.) Az ítélet kézhezvétele után még szombaton délelőtt távirati utasítás kül- detett Báli Mihályhoz a tolnamegyei Faddra, a ho) állandó lakása van. A| válasz meg is érkezett reá : Báli Mihály ma kedden reggel két segédjével együtt megérkezett Kolozs- j ! várra. (Intézkedések.) Tegnap délelőtt az ügyészség és igy a fogházfelügyelő is megkapta az j értesítést, hogy Friedrich Ferenczen j j kedden reggel 6—7 óra között végre- j hajtják a ^nlálos ítéletet. Bár vasárnap j volt — a midőn a raboknak munkaszünetük van—ez az intézkedés mégis ! nagy sürgést-forgást idézett elő a fog- i házban. Ámbár amúgy is példás rend | i és tisztaság uralkodik, mégis nagy ta- ! karitást vittek véghez a fogházban. Az udvarokról elvitték a felvágásra váró j i tűzifát és mindent eltakarítottak mindkét udvarról, ami zavarólag hatna vagy a közlekedést akadályozhatná. (Az Ítélet kihirdetése.) Friedrich Ferencz a hétfő éjjelt még — ha ugyan erről szó lehet egyáltalában — nyugodtan tölthette el. Á halálos ítélet végrehajtását a törvények értelmében csak ma, kedden reggel hirdették ki előtte. Ugyancsak ma reggel tudatták hozzátartozóival is a szörnyű | végzetet. A kihirdetésnél a törvényszék ; elnöke (a jelen esetben dr. Bodor | László h. elnöke) két biró, a jegyző, az ' ügyész és védő jelent meg. Ezután a halálraítéltet nyomban átvitték kocsin a j régi fogház épületbe, melynek belső i udvarán történik meg a kivégzés. szasan nézett. Olyan megindító, könyörgő volt tekintete. Szerettem volna mondani neki : Kedves barátom, én nem tehetek magáért semmit, én itt csak egy jogi fölösleg vagyok. Én szívesen megbocsátanám önnek, hogy az apósát megölte, de az én bocsánatom nem ér önnek semmit. Én csak pótesküdt vagyok . . . Az elnök, az ügyész, a védő bezzeg rám se néztek. Oh, azok tudták, hogy mi vagyok. Jelentéktelenségem tudata iszonyúan folytogatott, szórakozottan figyeltem a tárgyalásra. Alig tudtam, hogy miről van szó. Minek? Használok valamit a jogrendnek, ha akármilyen bölcs véleményt formálok ? Nem kérdezi senki nem kiváncsi rá senki. És ez igy tartott a tárgyalás végéig. A vádlottat elitélték. Helyes . . . A védő semmiségi pknaszt jelentett be. Nagyon helyes . . . bárcsak megsem misitenék az eljárást, gondoltam magamban. Nekem nincs részem benne. Hazamentem. Otthon nem győztem a kérdésekre felelni. A gyerekek minden részlet iránt érdeklődtek. — Papa, milyen az a gyilkos ? Mondtam, hogy jóravaló fiatalember. — De hát akkor miért Ítélted el ? — kérdezte a legfiatalabb leányom sötót szemrehányással. Közel állott a siráshoz. — Fiam — mondottam neki én ártatlan vagyok az egészben, én csak pótesküdt voltam. Erre a szóra mindnyájan lesütötték a szemüket. Láttam, tisztán láttam, hogy restelik e dolgot. Végre is senki sem szeret egy pötesküdt gyermeke lenni ... Én magam is úgy volnék. .. A káváházban is mindenki a szen- zácziós esetről beszélt. Erősen kritizálták a verdiktet. Az öreg tisztartó kíméletlenül támadta az eskődteket. — Szamarak, mondotta erős, recsegő hangon. Aztán rám nézett. — Ah, ön is esküdt volt ? kérdezte ! szúrós tekintettel. — Igen, rebegtem halkan. — Nohát süssék meg azt a verdiktet. Nagyobb ostobaságot nem hallottam. SzégyeThetik magukat. Haboztam . . . eláruljam-e, hogy nekem a verdikthez semmi közöm! Megmondjam-e, hogy csak pótesküdt voltam ? Nem ! Soha!! Inkább tűröm a gáncsot, a gúnyt. Hatalmas ékesszólást fejtettem ki. Okoskodtam induktive és deduktive. Előtérbe toltam a társadalom legszentebb érdekeit, magyaráztam a megtorlási módszer kényszerűségét. — Mi lesz velünk, — kérdeztem — ha az emberi élet ellen való büntettek elhatalmasodnak ? Az a verdikt, megengedem, hogy szigorú, de mindnyájunk egyéni biztonsága érdekében kifejezett erős momenta. Ne feledjék uraim, kezdtem emeltebb hangon . . . de ekkor belépett a védő . . . gúnyosan végig mért . . . —. Ah, ön az esetről beszél . . . — Igen . . . — Persze őn is ott volt. . . pótesküdt . . . — Pótesküdt . . . Szánakozottan mosolyogtak és én leverten kullogtam haza . . . Azt hiszem, ebben a pillanatban cseréltem volna az elítélttel ... Az legalább nem pótgyilkos . . . (A kivégzés.) A hivatalos körök hétfőn egész nap szorosan elzárkóztak mindennemű felvilágosítástól. Az egész városban el volt terjedve a hir, hogy a kivégzés kedden reggel megy végbe, de a szomorú aktus csak ma, szerdán reggel történt meg. Ennek oka, hogy Báli Mihály legkorábban csak hétfőn este, legkésőbb kedden reggel érkezhetett meg és mindaddig, rnig a helyszínén nem volt, az Ítéletet nem lehetett kitudatni. A törvény értelmében ugyanis a halálraítéltnek 24 órával előbb szabad csak kihirdetni a halálos Ítélet végrehajtását. Megtörténhetnék, hogy a hóhér bármi okból akadályozva lenne a pontos megjelenésben: és igy az elitéit 24 óránál hosszabb ideig maradna az Ítélethirdetés után életeen. NAGYKÁROLYI HÍREK. * Személyi hir. Gróf Ilugonnai Béla főispán vasárndp Budapestre utazott, honnan csak 8-án érkezik ismét a megye székhelyére Nagykárolyba. * Vármegyei közgyűlés. Szatmár- várrnegye törvényhatósági bizottsága f. hó 12-én fogja ez évben utolsó közgyűlését megtartani. A ineghivó és tárgy- sorozat szétküldése most van folyamatban. A tárgysorozat legnagyobb részét a számvevőség által előterjesztendő községi költségvetések képezik. A számvevőségnek ez lesz utolso szereplése, mert január elsejétől kezdve már nem mint önálló előadók fognak működni, hanem csak véleményes jelentéssel fogják a közgyűlési tárgyakat ellátni, melyeket az aljegyzők fognak a közgyűléseken előadni. * Cyászrovat. Cservenyák Antal tekintélyes nagykárolyi polgár, megyebizottsági tag és városi képviselő hunyt el a múlt napokban Nagykárolyban. Temetése a múlt szombaton történt meg, a város közönségének osztatlan részvéte mellett. * Felolvasó estély. A nagy károlyi protestáns társaskör vasárnap este saját helyiségében igen sikerült felolvasó estélyt rendezett, melyen igen nagyszámú közönség jelent meg, mely számos tapsokban adott kifejezést elismerésének és tetszésének az igazán sikerült programra felelt. Varga Gedeon fábiánházai ref. segédlelkész szavalt, Nagy Lajos kör elnök a „Csillagokról“ felolvasott; Penyigei Ilonka a „ Vallomás“ czimü monológot adta elő, Lukács Mihály igazgató tanító a „Fér- fíaku-TÓ\ tartott humoros felolvasást, végül Halmos Ilona urnö énekelt szép magyar dalokat, Szabó Matild tanitónö czimbalom kísérete mellett. A 20 filér- nyi belépődíj szép összeget jövedelmezett a teremfestés költségeire. ÚJDONSÁGOK. Az órarend az iskolában. Gyermekek kínszenvedése. A legnagyobb áldás e földön a gyermek. Hófehér ártatlanságukban, kaczagó üdeségükben az eszményi boldog élet ragyog felénk. Szeretjük a gyermekeket, mert gagyogásukban kedves és sajátságos gondolkozásukban, hozzánk való megható ragaszkodásukban a tehetetlen és öntudatlan életet látjuk bennük. Szeretjük, mert ök a mieink, kik hozzá vannak nőve a lelkűnkhöz, szivünkhöz; mert kicsinyek, gyávák, tehetetlenek ők, kik belénk csimpajkóznak s tőlünk védelmet, oltalmat várnak. Szeretjük, mert érezzük, hogy a mi viharedzett
