Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1902-11-18 / 8. szám

Szatmár, 1902. november 18. Kedd. Első évfolyam, 8. szám. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . 12 kor. 6 kor. 3 kor. 1 kor. Fél évre Negyedévre Egy hóra . Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. E$yes szám ára 2 kr (4 fi.) SZATMÁRI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-U. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefen : 106. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő : HARSÁNYI SÁNDOR. i ' ! Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal: Kazinczy-U. 6. hová az előfizetések és a lap szét­küldésére vonatkozó felszólalások intézendök. Szatmár, nov. 17. Nagy bajban vagyunk s Isten tudja, hogyan jutunk ki belőle. Gazdasági pangás, szegénység, de­ficites államháztartás, kivándorlás s állandó nemzetiségi veszedelem, ez Magyarország betegségének diag­nózisa. S ezenközben jön a nagyha­talmú hiuságos érdeknek követelése, hogy csapoljunk friss vért a vérte- len országból, vegyünk újabb terhet a polgárság görnyedező vállára s adózzunk újabb száz miliókat a leg­meddőbb czélra, a hadsereg fejlesz­tésére. Hogy nincs miből, hogy nincs honnan, azzal ez a parancs­hoz szokott érdek nem törődik. Azt mondja: kelh azt mondja: muszáj. S mindenki és minden lehetetlen addig, a mig ezt a köve­telést nem teljesiti. Ilyen súlyos körülmények közt élünk. S mégis élnünk kell, ha meghalni nem akarunk. - Soha annyi bölcsességre, annyi higgadt okosságra, annyi nyugodt megfon­tolásra nem volt szüksége ennek az országnak sorsa intézésében, mint ez idő szerint. Soha sem volt na­gyobb szüksége Magyarországnak a hazafias erők összetartására, mint ebben a válságos időben. De vájjon mit látunk? A köz viszonyok nem betegek-e ebben az országban? Nem szitják-e oktalanul a társadalmi visszavonást és az el­lentéteket minden téren ? S nincse- nek-e itt részint lappangó, részint nyíltan tetszelgő, ádáz pártviszályok, a melyek a bajt lesik és a felfor­dulást óhajtják ? Nem látunk-e őrült erő pazar­lást a törvényhozásban, sok hűhót semmiért? — Az országot nehéz, kórságos láz gyötri s az urak ezenközben fenn az országházban haragszom rád-ot játszanak s a vé­gén kellemesen összecsókolóznak. Az ördögbe is, le azzal a ha­ragos komédiával, hadd lássuk a komoly munkát az ország megmen­tésére. A képviselőház ülése. A Hungára a Házban. Saját tudósítónk távirata. Budapest, novemb. 17. A képviselőház mai ülésén Dá­niel Gábor alelnök elnökölt. Az in- demnitáshoz először Kovacsevics István horvát kép­viselő szólt, a ki egyúttal reflektált Rátkay Lászlónak minapi támadá­sára, mit a horvát képviselők ellen a Házban intézett. A horvátok elleni támadásokat — úgymond — az el­lenzék hagyja máskorra, ne most tá­madja a testvérnemzetet, a mikor tűz fenyegeti közös hazánkat. (Elénk helyeslés.) Mostanában mindnyájunk­nak karöltve egy közös ellenség el­len kell tömörülnünk. Túl a Lajtán ismét azon fáradoznak, hogy a kiegye­zés mgkötésóvel Meagyarországot ér­zékenyen megkárosítsák. Szónok fej­tegeti, hogy a horvátok nem hálátla­nok Magyarosszág iránt. Hűségűnket — úgymond — a törtónelelem lapjai bizonyítják. Emlékezetébe idézi az el­lenzéknek a 48-as időket, majd igy folytatja: Jellaschics nem a horvát nem­zet kiküldöttje volt, hanem az osztrák kamarilla fogadott embere, a kinek emléke minden hazafiasán gondolkozó horvát előtt örökké gyűlöletes lesz. (Élénk tetszés.) Majd áttér az indemnitásra és hosszasan fejtegeti álláspontját, bí­rálja a politikai helyzetet, kijelenti végül, hogy a kormány politikájával egyetért és az indemnitást elfogadja. Veress József a kormány hely­telen politikáját bírálja igen élesen. Kikéi a katonai terhek folytonos eme­lése ellen és a legnagyobb vakmerő­ségnek mondja az ujonczjutalók fel­emelését. A kormány iránt bizalom­mal nem viseltetik; a javaslatot nem fogadja el. (Helyeslés balról.) Bejanovics Sándor agrár érzelmű „szabadelvű“ képviselő melegen üd­vözli Nagy Ferencz volt államtitkárt a képviselőházban tartott minapi be­szédéért. A volt államtitkár — úgy­mond — beszédével nagy szolgálatot tett az országnak, mert sok fólreór­tést)eloszlatott. (Értsd: az agráriusok malmára hajotta a vizet. Szerk.) Az indemnitást elfogadja. Benedek János hosszasan fejte­gette a Kossuth-párt álláspontját. A javaslatot nem fogadja el. A Hungara. Érdekes interpelláció következett ezután. A lapok ugyanis megírták, hogy a múlt héten Sopronon keresz­tül negyven somogyi leányt szállított ki a külföldre egy leánykereskedő. Ebben az ügyben. Visontai Soma sürgős interpel­lációt intézett Széli Kálmán minisz­terelnökhöz, aki egyúttal belügymi­niszter is. Interpellácziójában Visontai a következőket kérdezte Széli Kál­mántól : „Tudja-e a miniszterelnök, vagy van-e tudomása arról, hogy lelketlen leánykufárok a múlt héten negyven somogyi leányt szállítottak Hamburgba s a védtelen magyar lányokat ott er- kulcstelen életre kényszerítik. Ha van róla tndomása, szándé­kozik-e az ügyben vizsgálatot indítani s van e szándéka a leánykereskedés meggátlása czóljából a legszigorúbb intézkedéseket tenni ? Széli Kálmán az interpelációra adott válaszában kijelentette, hogy — mivel neki is tudomására jutott az eset — azonnal a legszigorúbb vizsgálatot indította a szomorú ügyben, a mely vizsgálat hivatva lesz kideríteni, hogy terhel-e ebben a dologban valakit mu­lasztás. Egyébként pedig a legszigo­rúbb megtorlást Ígéri. A Ház a választ tudomásul vette. Az indemnitás fölötti vitát hol­nap folytatják. A népkonyha megnyitása. Az első ebéd. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, nov. 17. Midőn zord, téli időben a metsző, hideg szél, sivitva végig szánt a ke­ményre fagyott utezákon, mi boldog halandók, akiknek módunkban áll, hogy a kegyetlen hideg elöl meleg szobánkba menekülhetünk, bizonyára mindannyian részvéttel gondolunk a társadalom ama szerencsétleneire; ama rongyokba bur­kolt, félig meztelen, ártatlan gyerme­kekre, a kik a mostoha sors által ke­gyetlenül kiszolgáltatva a gonosz téli idő szeszélyének, fütetlen hideg szobá­ban, gyakran az utczán nélkülözve a meleg ételt, szenvedik át a csikorgó tél minden borzalmait, nagyon is reá szorulnak a nemesszivü társadalom vé­delmére. Van-e nagyobb jótétemény, mint segíteni ezeken a sápadt arczu, vézna, az éhségtől és a hidegtől elcsigázott ár­tatlan gyermekeken, a tehetetlen, elagott szegényeken; segíteni a szenvedőkön és felszántani a könnyeket, a melyeket a tél dermesztő hidege sajtolt ki sze­meikből ? Van-e könyörületesebb tett, iste­nesebb cselekedett, mint ápolni, gon­dozni azokat a szegény gyermekeket, a kik már zsenge korukban megisme­rik az élet nehéz ‘küzdelmeit, a nélkü­lözést, a maga szörnyű valóságában és a kik az éhségtől elcsigázva kenyeret követelnek. Kenyeret és meleg ételt a sze­gény gyermekeknek, ez a jelszava a tegnap megnyitott izr. népkonyhának, a melyet Teitelbaum Herman, a jó­szívűségéről széles körben ismert em­berbarát, helybeli bankigazgató szerve­zett, fejlesztett és fáradhatlan nemes ügybuzgalommal felvirágoztatott. A nép­konyha tegnapi megnyitása alkalmából örömünkre szolgál konstatálni, hogy önzetlen tevékenysége, nemes munkás­sága és példás agilitása nem veszett kárba, mert tömött sorban melléje so­rakozott városunk előkelő, humánus társadalma s igy az emberbaráti intéz­mény már évek óta gyakorolja az em­beri erények legpé'.dásabb cselekedetét: a jótékonyságot. A népkonyha megnyitása, tegnap, vasárnap délelőtt fél tizenkét órakor ment végbe s már a megnyitás napján is hatvan szegény gyermek kapott meleg ételt. A megnyitásról az alábbi részle­tes tudósításunk számol be. A megnyitás. Tizenegy óra után népesedni kez­dett az emberszeretet hajléka. Egymás­után érkeztek az egyesület tagjai, hogy jelen legyenek a megnyitó ünnepélyen. A tagok közül ott voltak: Lővy Miksáné, Radó Bertalanná, Scheiber Ferenczné, Klein Vilmosné, Medgyesi Ferenczné, Erdélyi Miksáné, Hiedelberg Imréné, Rohrlich Samuné, Heller Gyuláné, Hirsch Miklósné, Teitel­baum Herman, a Népkonyha elnöke és még számosán. Mertz József Szatmár és vidéke elsőrangú ezipőraktér ..... De ák-tér. Keresztes ház. — Ajánlja a n. é. közönség b. figyelmébe a tdlí ídfilljfíG dúsan felszerelt úri, női es gyermek WT ezipő raktárát. Elsőrangú magyar kézimnnka. Nagy választék tiszti czipőkben. Különlegességek egyedüli raktára. JL Munkára fel! ORSZÁGGYŰLÉS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom