Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1902-11-18 / 8. szám

Szatmár, kedd

SZATMÁRI HÍRLAP.

1902. november 18.

8 szám.

Pont V« 12 órakor Teitelbauin elnök rövid megnyitójában vázolta az egyesület nemes czélját és a sok éhező gyermek örömére megnyitotta a népkonyhát.

Az ebéd.

Megható látványt nyújtott az egyszerűen felteritett asztalokat körülülő troproncsos gyermekcsoport, a mint mohó étvágygyal fogyasztották az ízletes étkeket. Sápadt arczukat lassankint rózsás pir borította el és a tehetetlen öregek arczán a ránczok is, miket a szükség, a mindennapi nélkülözés véstek bele, mintha oszladozni kezdtek volna.

A napi biztosi tisztet Réz Anna és Sternberg Anna töltötte be. Nagy buzgalommal és szeretettel szolgálták ki a mohón falatozó apró vendégeket.

Az ebéd, mely gulyásból és káposztásból állott, nem sokára véget ért és az apró gyermeksereg vidám zsongás közepette, derűs hangulatban oszlott el.

, Itt említjük meg, hogy Neusch- losz féle részvénytársaság helybeli fiókja a télen át állandóan ellátja a Népkonyhát fával; úgyszintén a szatmári gőzmalom társulat havonként 3 zsák lisztet bocsát a Népkonyha ren delkezésére.

Leszámolás vasvillával.

Viszálykodásból emberhalál.

Esküdtszéki tárgyalás.

Szatmár, 1902. nov. 17.

(Saját tudósítónktól.) A szatmári kir. törvényszék, mint esküdtbiró- ság. tegnap, hétfőn reggel kilencz órakor kezdette meg az esküdtszéki tárgyalások november havi cziklusát. Az első tárgy, a mi az esküdtszék elé került, a bíiníigyi krónikákban nem ritka s nem érdekes : halált okozott súlyos testisértés büntette volt.

Ugyanis ez év augusztus 14 én történt, hogy Jakab Palló Sándor ko- csárdi földmives viszálykodás közben vasvillával agyonverte szomszédját: R. Jakab Györgyöt, a kivel holmi távoli atyafiságban is állott. A két ember évtizedek óta gyűlölte egymást s eme vad gyűlöletnek folytonos czivakodás és gyakori verekedéssel adtak kifejezést, megragadva minden alkalmat, a mely arra kínálkozott, hogy a két szomszéd egymással kellemetlenkedjék.

Koc-sárdon általánosan „a rossz szomszédoknak„ hívták J. Palló Sándor és R. Jakab Györgyöt s a falubeliek váltig mondogatták is : „nem jó vége lesz a két ember folytonos cziva- kodásának.*

És a jóslás csakugyan beteljesedett. A múlt év augusztusban a két haragos szomszéd ismét összeszólalkozott holmi csekélységen, a miből olyan véres verekedést rögtönöztek, hogy az egyik fél: R. Jakab György, halva maradt a küzdőtéren. Vad indulattól eltelve rohant egymásra a két ember, mindakettőjük egy-egy vasvillával felfegyverkezve és addig folytatták az elkeseredett páros viadalt, mig a véres

tusából Jakab Palló Sándor került ki győztesként, aki a nála jóval öregebb, í és gyengébb testalkatú Jakab Györgyöt a vasvillával agyonverte.

A szatmári kir. ügyészség halált; } okozott, súlyos testisértés bűntettéért emelt vádat Palló Sándor ellen, kinek biinügvét tegnap tárgyalta az esküdtbi | róság.

A tárgyalásról részletes tudósitá- 1 sunk a következő :

(Az esküdtszék megalakítása.)

A szatmári kir. törvényszék, mint ! esküdtbiróság ma tartotta meg a végtárgyalást Palló Sándor bűnügyében. A bíróság tagjai voltak: Elnök: Papolczy Gyula, szavazó birák : Szabó József és Morvái Károly. A vádhatóságot Orosz i Sándor kir. alügyész képviselte, védő :

I Fejes István dr.

Az elnök reggel 9 órakor nyitotta meg a tárgyalást s miután a vádlottat az általános kérdésekre kihallgatta, az esküdtszék megalakításához fogtak. A kisorsolásnál úgy az ügyész, mint a védő éltek visszavetési jogukkal. Az esküdtszék tagjai lettek:

Bunda Miklós, Kardos Lajos, Polgár József, Csiky Gusztáv, Székelyhídi Béla, F. Szabó József, Bállá István, Id. Boronkai József, Bónis Károly, Nagy Zsigmond. Farkas László, Félegyházi Ferencz.

(a vádlott kihallgatása.)

Az esküdtszék megalaktiása után a vádlottat hallgatta ki az elnök. Megnyerő kinézésű erőteljes férfiú, valóságos típusa a magyar parasztnak, aki nyugodtan válaszol az elnök kérdéseire és feleleteiben meglepő értelmességet árul el.

Elnök: Vádlott, bűnösnek érzi-e magát ?

Vádlott: Igen.

— Mondja el részletesen, hogy történt az a szomorú eset?

— A végzetes napon délelőtt, a mint kimentem az udvarra, láttam, hogy Jakab György üti az unokáját. Átszóltam, hogy ne bántsa a gyermeket, mire az gorombán válaszolt s felkapva egy vasvillát, fenyegetőzni kezdett. A feleségem, ki tanúja volt a szóváltásnak, arra biztatni kezdett, hogy ne hagyjam magam, s tanítsam emberségre a szomszédot. Az ingerlő szavakra elöntött a düh, elfutoltarn az istállóba vasvilláért és leütöttem Jakab Györgyöt.

— Megszurta-e magát az elhunyt a vas villával.

— Igen, több helyen.

— Emiatt ütötte maga a vasvillával ?

— Igen, elkábitott a düh és a fájdalom.

— Hányszor ütött reá?

— Egyszer, a vasvilla hegyes végével a fejére csaptam Györgynek, ki nyomban elesett.

— Ittas volt maga akkor?

— Igen. Megelőzőleg sok pálinkát

ittam.

— Mikor kezdődött maguk között a viszálykodás?

— Húsz esztendő óta, folyton veszekedtünk és halálosan gyűlöltük egymást.

(A tanuk vallomása.)

A vádlott kihallgatása után a tanúvallomások következtek.

Legelőször a megölt ember feleségét hallgatta ki a bíróság.

Összetöpörödött, öreg asszony, siró, remegő hangon adta elő a tényállást s meglátszott, hogy mindenképpen be akarja feketíteni a vádlottat.

Elnök: Mondja el, hogy történt az eset?

Tanú : Az előzményeket nem tudom. Én csak a kis unokáin sikoltására rohantam ki az udvarra s láttam, hogy a földön elterülő uramat a vádlott a vasvilával háromszor megütötte. Mikor kértem, rimánkodtam, hogy ne bántsa az uramat, még engem is megütött.

— Élt e még az ura mikor odafutott ?

— Nem. Mozdulatlanul feküdt, nem volt benne egy csepp élet sem.

A többi tanuk, Jakab Pallós Sándorné, a vádlott felesége, Jakab Zsigmond, Strósz Salamon és Géressi Ferencz, valamint az orvosszakértök kihallgatása után az esküdtekhez felteendő kérdéseket szövegezte meg a bíróság.

(A párbeszédek.)

A kérdöpontok felolvasása után Orosz Sándor dr. tartotta meg a vád beszédet s a vádlottat halált okozó súlyos testisértés bűntettében kérte bűnösnek kimondani.

Fejes István dr. nagyhatású véd- beszédében a jogos öuvédelem mellett érvelt s a vádlott felmentését kérte

A perbeszédek után az elnök a tárgyalást délután három órára elhalasztotta.

(A verdikt.)

Az esküdtszéki tárgyalást délután 3 órakor folytatták, a mikor is az elnök verdikt hozatalra hívta fel az esküdteket.

Hosszas tanácskozás után Farkas László főnök hirdette ki az esküdtek igazmondását, mely szerint a vádlottat bűnösnek mondták ki az erős felindulásban elkövetett halált okozott súlyos testisértés bűntettében.

A verdikt alapján az esküdtbiróság egy évi és három hónapi börtönre ítélte a vádlottat.

TÁVIRATOK.

A király állapota.

BéCS. nov. 17. (Saját tudó. silónktól.) Őfelsége a király még mindég gyöngélkedik. Ma hajnali 4 órakor felkelt ágyából, de mert némi fájdalmakat érzett még, ismét lefeküdt és reggeli hat óráig ágyban maradt. Ma kihallgatást is akart adni, de orvosai tanácsára, úgy a mai, mint a csütörtöki kihallgatás elmaradt.

Lónyayné részvéte.

Brüsszel, nov. l~. (Saját tudósítónktól j Gróf Lónyainé Stefánia meleghangú üdvözlő táviratot küldött atyjának, Lipót belga királynak szerencsés megmeneküléséhez. Az üdvözlő távirat a királyt teljesen hidegen hagyta és megtiltotta, hogy válaszoljanak reá.

Megszűnt statárium.

Zágráb, nov. 17. (Saját tudósítónktól.) A horvát bán mai rendeletével beszüntette a legutóbbi zágrábi zavargások alatt kihirdetett statáriumot.

ÚJDONSÁGOK.

Korbai dr. fegyelmi ügye

A fegyelmi eljárás beszüntetése.

(Saját tudósitónktól.) Körülbelül másfél esztendővel ezelőtt kínos feltűnést keltett Korbai Károly dr. városunk volt főkapitányának és Sós János rendőrfogalmazónak az ügye, kik ellen több rendbeli hivatali visszaélés miatt fegyelmi vizsgálatot indítottak. A súlyosan megvádolt köztisztviselők azonnal beadták lemondásukat, igy akarván elkerülni állítólagos visszaéléseik erkölcsi és büntetőjogi következményeit.

Lemondásukkal azonban nem vetettek gátat az ellenük indított fegyelmi vizsgálatnak, mert erre vonatkozó törvényünk határozottan kimondja, hogy ha a köztisztviselő a fegyelmi vizsgálat során mond le állásáról, ez figyelembe nem veendő, hanem a vizsgálat ellene befejezendő. A törvény rendelkezése csak egy esetben tesz kivételt és pedig akkor, midőn a „közérdek“ kívánja, hogy a köztisztviselők lemondásának elfogadása által a fegyelmi ügy eljárást beszüntessék.

Ebben a régóta húzódó kellemetlen ügyben tegnap meglepő és szerfelett érdekes fordulat állott be.

Tegnap délután 3 órakor ült össze ugyanis a fegyelmi választmány, hogy határozzon a fegyelmi vizsgálat alatt álló tisztviselők sorsa fölött. Az ülésen Hugonnai Béla gróf elnökölt.

A fegyelmi választmány beható eszmecsere után egyhangúlag elhatározta, hogy mivel a közérdek határozottan kívánja a már oly rég óta húzódó eljárás mielőbb befejezését, a főispánnak és a közgyűlésnek, mint a volt főkapitány és rendőrfogalmazó felsőbb hatóságának, a benyújtott lemondások elfogadását fogja javasolni.

A közvélemény bizonyára megnyugvással veszi tudomásul a fegyelmi i választmány ezen határozatát, melylvel egy áldatlan, odiozus ügy nyert végle- j ges befejezést.

* Személyi htr. Hugonnai Béla gróf főispán tegnap hétfőn városunkban időzött. A A főispán az esti vonattal visszautazott székhelyére Nagykárolyba.

° Az ev. ref. egyház harangíel- huzási ünnepélye. A szatmári ev. ref.

| egyház abból az alkalomból, hogy Noé ; Zsuzsánna kegyes adakozásából régi megrepedt harangját újonnan öntötte,

I a harang felhúzása alkalmából vasárnap délelőtt 11 órakor egyházi szertar- ] tással egybekötött ünnepélyt rendezett. Az ünnepély az iparos dalárda énekszámával kezdődött, melynek elhangzása után Rácz István lelkész, szívhez szóló imát mondott és megáldotta a harangot. Az ima elhangzása után a lelkes hívek megragadták a vaskos kötelet s a nagy súlyú harangot pehely j könnyűséggel röpítették fel a magasba.

! Alig illesztették helyére a harangot, felhangzott az iparosok záró éneke, i melynek utolsó akkordját is az egész

kizárólag honi gyártmányú czipő-üzlete

SZATMÁR, Deák-tér.

Az őszi idényre a legfinomabb férfi-, női- és gyermekezipőit nagy választékban ajánlja a YásáflÓ közönség Agyaiméba-