Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1902-12-14 / 30. szám

2 Szatmár, vasárnap SZATMÁRI HIRL A P. 1902. deczember 14. 30 szám Nagyon valószínűnek tartják, hogy a véderőjavaslatok nem kerül­nek szőnyegre, legalább egyhamar nem, a civillistának az idénre eső ré­szét szintén törlik. Ezeken kívül pe­dig hosszabb karácsonyi szünet lesz, a mi az indemnitás és a horvát pro­vizórium tárgyalása után nyomban meg is kezdődnék. Szóval a függetlenségi párt ki­egyezett, paktumot kötött a minisz­terelnökkel. Mikor választások előtt állunk, akkor a szónokok ígérnek eget-földet s a derék szavazók bi­zalma feléjük fordul. Fenn pedig az országházban a miniszterelnökkel pak­tumot kötnek, kiegyeznek. Itthon ígérnek, ott fenn egyez­nek, mi pedig huzzuk a jármot s fi­zetjük a rakásra rótt adót. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, decz. 13. A képviselőház mai ülésén a napirend előtt Kossuth Ferenes tiltakozik több lapnak ama gyanúsítása ellen, hogy 6 Széli Kálmán miniszterelnökkel titokban, éjfélkor tárgyalt volna az indemnitási vita befejezéséről. Ez nem igaz, ő nem tárgyalt a miniszterel­nökkel titokban, legkevésbé pedig az éjféli órákban. A mit tett ebben az ügyben, azért az ország színe előtt mindenkor felelni fog, mert olyat nem tett, a mi az országra káros volna. A Ház ezután az indemnitást harmadszori felolvasásban is elfogadta, következett a horvát pénzügyi pro­vizóriumról szóló törvényjavaslat. Kossuth Ferencz pártja nevé­ben nem fogadja el a törvényjavas­A mi közgyűlésünk igen jámbor és szelíd érzésű. Ad és megad mindent. Még szerencse, hogy egy fegyelmezett gondolkodású és erélyes kezű ember áll az ügyek élén, a ki helyesen és okosan cselekszik és a ki az elasztikus képviselőtestületet úgy hajlítja, a mint azt a közérdek megkívánja­De egy kis anomalia mégis csak megesett. Idegen gazdát kaptunk, t. i. városgazdát. A mieinkből nem kellett egy sem. A kandidáló bizottság úgy gondolkozott, hogy annyian vándorol­nák ki tölünk, hogy ennek ellenében nem log ártani legalább egy kaputos embert betelepíteni. Másnemű betele­pítések ellen úgy is küzdünk eleget. Pedig hiába való minden törek­vés. Szatmár folyton szaporodik, jól lehet a múlt hóban a házasságkötések statisztikáját véve alapul városunk a legutolsó helyre került. Még Hymen is elvesztette varázs­erejét. Ez se vonz már. Egy hónap alatt 8 házasság semmi. Sajnos, há­zasságkötésre nem lehet kényszeríteni senkit, pedig fiatal ember is, leány is erre czélra teljesen érett állapotbnn van elegendő. És bizonzára nem le- nyainkon múlik, hogy uj családalapí­tás oly ritkán történik. Különben e héten általános pan­gás volt. A színház is kong az üresség latot, de egybon jelzi, hogy a függet­lenségi és 48-as párt nem akar obs­truálni, mert az ország érdeke nem kívánja most az ex-lex állapotot. 0 és pártja csakis a fennálló törvényes eszközökkel harczolnak Magyarország javáért s ezért törvényen kívüli álla­potba nem óhajtanak jutni. Szederkényi Nándor elfogadja ugyan a javaslatot, de szerinte óhaj­tandó, hogy a provizórium egyszer- s mindenkorra megszűnjék és Hor­vátországgal való közjogi viszonyaink véglegesen rendeztessók. Széli Kálmán reflektált Kossuth Ferencz napirend olőtti felszólalására s a maga részéről szintén megerősíti Kossuth kijelentését, hogy köztük titkos tárgyalás egyáltalán nem volt. A maga részéről is szükségesnek tartja kijelenteni — úgymond — hogy a titkos és az éjféli tárgyalásról szóló hírek valótlanok. Privát beszélgetése volt Kossuth Ferenczczel, melyről azonban tegnap nyilatkozott, s igy sem ő, sem Kossuth titokban nem adták el az országot. A Ház ezután általánosságban és részleteiben is elfogta a horvát pénzügyi provizóriumról szóló törvény- javaslatot. Ezután a beérkezett külömböző kérvényeket tárgyalta a Ház. Ezek között a Rákóczi és Kossuth érdeme­inek törvénybeiktatására vonatkozó kérvények elintézését Thaly Kálmán ás Barabás Béla lelkes beszédekben sürgették. Széli Kálmán válaszában kije­lenti, hogy foglalkozni fog Rákóczy hamvának hazaszállítása ügyeivel; a Kossuth érdemeinek törvénybe ikta­tására vonatkozó javaslathoz azonban ez időszerint nem járulhat hozzá. A legnagyobb elismeréssel és őszinte ha­töl, pedig a társulat mindinkább ked­vezőbben mutatkozik be. Az indispo- zitíók megszűnnek, a szereplők ambi- tióval töltik be szerepüket és az elő­adások nap-nap után kerekdedebben, összevágóbban kerülnek bemutásra. Kré- mer Sándor kitartással dolgozzik s ve­lünk együtt reméli, hogy a közönség meglepő közönye előbb-utóbb elmúlik s tömegesen vonul be abba a fényes csarnokba, hogy szerény áldozatért gazdag élvezetben részesüljön. Pardon, közönség hetenként kétszer mégis csak kerül, mikor zónaelőadás van. Arról a feljelentésről akarunk még megemlékezni, a mit Péchy László adott be a főszolgabirósághoz. Megtud­tuk a feljelentésből, hogy két fiskális irótársunk, Fejes Pista és Böszörmé­nyi Emil szabad óráiban minő titkos munkálatokat mívelnek. Az előbbi ka­rót vert a töltésbe, utóbbi pedig gödröt ásott a töltés mellett. Hallat­lan, hát mikre vetemednek a s kribler emberek! Node folyamatban van a „megtorló eljárás ‘ és majd megtud­juk, hogy Fejes Pista mit akart, avval a karóval, hogyan és miért verte be a töltésbe és Böszörményiről is meg- fogjuk tudni, hogy mi volt czélja azzal a gödörrel! A vizsgáját fényt fog deríteni e „rejtélyes“ ügyekre. Juvenal. zafiui hálával emlékezik meg a Kossuth Lajos elévülhetlen érdemeiről, de mint­hogy Kossuth Lajos 1849-ben a Habs- burg-ház detronizáczióját mondotta ki, azt kívánni sem lehet, hogy a király által kinevezett kormány ilyen ja­vaslatot támogaszvn. A javaslatot ennek folytán nem támogatja. A Ház ülése ezzel, a szélsöbal- oldal óriási zajongása közben, véget ért. Mi lesz a kendergyárral ? Szerződések kender termelésre Szatmár, decz. 13. A polgármester múlt havi jelen­téséből sajnálattal értesültünk arról, hogy a nagy lelkesedéssel fogadott és hozsannával üdvözölt kendergyár eszméje ez idő szerint édes szender- gésben nyugszik s tétlenül kell vár­nunk, mig az alvó eszme újból életre ébred. Ha a kender gyár kérdésének aktuálissá tétele városunk vezető té­nyezőitől függne, nem kétkedünk benne, hogy ma már nem az eszmé­nek felszínen tartásáról, hanem a megoldás részleteinek komoly megvi­tatásáról és megállapításáról kellene gondoskodnunk. így azonban ki vagyunk szolgál­tatva egy spekulátiv alapon működő magánvállalat szeszélyének és önké­nyének, melynek önző érdek számí­tása diktáltatja a feltételeket, sőt egyéni jogánál fogva a Szatmáron lé­tesítendő kendergyár eszméjét telje­sen el is ejtheti. Ezzel szemben a várost maga­sabb erkölcsi, gazdasági és socialis szempontok vezérlik és minden erejé­vel oda kell hatnia, hogy a kender­gyár vajúdó eszméje állandóan ébren tartassák és az eszme megtestesítése minél sürgősebben eszközölhető le­gyen, Tudtunkkol a vállalkozó ezég a kendergyár felépítését attól tette föggővé, hogy képesek vagyunk-e 2500—3000 holdnyi területen termelt megfelelő mennyiségű kendertermést produkálni. Ha igen, akkor a gyárat felépiti s jóllehet kezdetben csak mint­egy 80—100 főnyi munkaerővel, de kötelezné magát a gyár üzemét fo­kozni addig, mig a munkások átlagos létszáma a 7—800-t eléri. Egy hivatalos kimutatás fek­szik előttünk, mely igazolja azt, hogy a megyénkben megejtett első kenderpróbatermelés várakozáson fe­lüli fényes eredmónynyel sikerült, amennyiben egyes lápi területekről 3 m. magas és holdanként 50 mázsás termést arattak. — Pedig ez csak próba volt, midőn a termelőknek a kezdet nehézségeivel is küzdeni kel­lett. A Salzmann-czég most egyre- másra köti a szerződéseket a kender termelésre s jóllehet gazdaságilag ez uj termelési ág gazdaközönségünknek csak javára szolgál, de bennünket még sem elégít ki, mivel az igy termelt kender feldolgozás végett elszállít­ják innen. Ha a gyár itt van hely­ben a kender értéke is emelkedik a szállítási költségek erejeig s a terme­lőnek mem kell sokat vesződni a pro­duktum értékesítésével. Ez az áre­melkedés pedig jelentékeny összeget tesz ki, hiszen egy waggon rakomány után Szőreghig most 74 korona fuvar és szállítási költséget kell fizetni. Az igy megtakarított összeg a termelő javára esik. De ennél még fontosabb az, hogy a gyár itt működjék helyben, mert ez által sociális bajaink csökkennek, munkát adhatunk az éhező nép ke­zébe és a nyomor rettenetes pusztítá­sait enyhíthetjük. Vessünk csak egy tekintetet kö­rül s gondolkozzunk egy kissé! A zord tél kegyetlen vandalizmussal pusztítja életerőnket, az emberek éhez­nek és erőtlenül megfagyva hullanak el, mint a legyek. Ez a rettenetes ál­lapot tarthatatlan! Nem lehet tehát nekünk várni, mig a sült galamb szájunkba repül, hanem ragadjuk ke­zünkbe a kezdeményezést, a cselek­vést, az irányítást s ha az az egy ezég jónak látja heteken keresztül hallgatni, forduljunk másokhoz. Majd megmozdul akkor ez az egy is. A vigécz-törvény és a kereskedelmi miniszter. Érdekes elvi jelentőségi határozat Szatmár, deci. 13. A napokban felötte érdekes elvi- jelentőségi határozatot hozott a keres­kedelmi miniszter a vigécz-törvényt illetőleg. Egy szatmármegyei malomtu­lajdonos ugyanis elküldötte fogatát a szomszéd községekbe, hogy a lakosság őrlésre szánt gabonáját összeszedje. — Akadt aztán valaki, aki a malomtulaj­donost ezért közigazgatási utón följe­lentette, hivatkozván arra, hogy eme ténykedésével a megrendelések gyűj­téséről szóló törvénybe ütköző kihá­gást követett el. A közigazgatási hatóság a malom­tulajdonos eljárását nem minősítette az említett törvénybe ütköző kihágásnak és a följelentőt elutasította panaszával, így került az ügy döntés végett, a leg­felső fórum, a kereskedelmi miniszter­hez. A kereskedelmi miniszter nem azonosította véleményét a közigazgatási hatóság felmentő Ítéletével és elvben kimondotta, hogy a malomtulajdonos eljárása tényleg a megrendelések gyűj­téséről szóló törvénybe ütközik, s ma­rasztaló ítéletében kifejtette, hogy a malomtulajdonosnak is éppen olyan tilos az őrlésre szánt búzát más köz­ségekből összegyűjteni, mint bármely másnemű iparosnak megrendeléseket gyűjteni. Az ítéletnek szigorúan törvényes voltához bizonyára kétség sem férhet. És mégis milyen igazságtalannak lát­szik a miniszter határozata, ha figye­lembe vesszük, hogy a megbüntetett malomtulajdonos olyan községekben gyüj tette az őrölni valót, ahol malom egyáltalán nincs. Mert van akárhány helység, a melynek lakosai a har­madik határba is kénytelenek tél-viz idején is a kenyérnek valót a malomba vinni. — Az egész kontinensen, elismert nagynevű MARTIN SONS & C Ltd angol gyapjúszövet gyárosnak---------------­Sz atmáron TT TTj* T posztó és gyapjúszövet kereskedőnél Deák tér Freund-hfct. Felhívja a «gyedüli raktára: W felijj/i VJ I iJljKrV. fenti ezég a n. é. közönség figyelmét S9T idény újdonságaira

Next

/
Oldalképek
Tartalom