Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1902-12-14 / 30. szám

30. szám. Szatinár, vszárnap S Z A T MARI II I R L A P 1902 dsezember 14 3 De az uj törvénynek az volt az intencziója, hogy a tisztességtelen ver­senyt korlátozza és hogy különösen vidéki városaink kezdetleges iparát és kereskedelmét támogassa. Belátták ugyanis, hogy az ipar­törvénynek azaz intézkedése közgazda- sági és sociális tekintetben sok kedve­zőtlen hatással és eredménynyel járt, hogy feltétlen szabadságot biztosit min­denkinek, hogy akár a saját, akár a más készítményeit bárhol kínálhassa és árulhassa a saját lakhelyén kívül is. Mert hazánkban egészséges vi­rágzó helyi ipar nem keletkezett, vidéki ipari és kereskedelmi góczpontok nem fejlődhettek. Holott más müveit államban so­hasem szorítkoztak a gazdasági ágak egy helyre, a fővárosra, hanem mindig decentralísálva voltak. Már pedig a vidéki városok forgalmának fellendí­tése nélkül, a városok nem vagyono- sodhatnak, a közép osztály nem erő­södhetik, hanem a sok tönkrement kereskedő és iparos a proletarismust szaporítja. Különösen e gazdasági és sociális okok vezettek arra, hogy az 1900. XXV. t. czikkel korlátozták a megren­delések gyűjtésének a szabadságát. A miniszter ezért a legszigorúb­ban őrködik a felett, hogy az uj tör­vényt végre is hajtsák és jóllehet a törvény módot nyújt arra, hogy a mi­niszter kivételeket engedélyezzen, úgy látszik ez ideig még nem jöt rá arra, hogy a törvénynek sok esetben mél­tánytalan a rendelkezése. De ha már e törvényt olyan szi­gorral érvényesítik, akkor városaink iparosai és kereskedői nagyon helyesen tennék, ha minden igyekezettel arra tö­rekednének, hogy az ő érdekükben hozott törvénynek meglegyen a kívánt j ered ménye. Készítsenek iparosaink csinos, tartós versenyképes czikkeket, legyenek pontosak és lelkiismeretesek a kiszol­gálásban. Tartsanak kereskedőink rak­táron olyan árut is, a mely a vagyonos müveit osztály Ízlését teljesen kielégíti. Ha ezt követik, alig lesz valakinek oka nemcsakfjarra, hogy Bécsböl rendeljen, hanem arra sem, hogy a fővárosi uta­zónál szerezze be szükségletét. Mert szívesebben veszi a jót itthol, mihelyt megkaphatja. Az önálló vámterületnek feltétlen hívei és harczosai vagyunk. De addig is, mig a reményünk megvalósul, kö­telességünk, hogy a kereskedőt és iparost buzdítsuk, tegyenek meg min­dent, a mi a mai állapotok között bi­zonyosan javunkra szolgál. TÁVIRATOK. Egy nemzetközi szélhámos elfogatása. Budapest, decz. 13. (Saját tudósítónktól,) A budapesti ren- rendőrség kitűnő fogást csinált ma délelőtt, a keleti pályaudvar első osztályú várótermében. A Fiúméba menő gyorsvonat indulása előtt az első osztályú váróteremben a rendőrség letartóztatott egy rend­kívül előkelőnek látszó urat. A rendőrségen aztán kiderült, hogy az illetőt Maricits Imrének hívják és h legveszedelmesebb nemzetközi szélhámosok egyike, kinek vallo­mása alapján, rendkívüli szenzá- cziós leleplezéseknek jöttek a nyo­mára. Maricits az egész világot be kalandozta és mindenüt, még New- Yorkban is, szinte hihetetlen nagy­szabású szélhámosságokat követett el. A világ összes rendőrsége már évek óta körözte, de külsejét pilla­natonként oly bámulatos ügyesség­gel tudta elváltoztatni, hogy ezáltal eddig nem voltak képesek hollétére reáakadni. A budapesti rendőrség a kontinens összes rendőrségeit tá­viratban értesítette a kitűnő fo­gásról. NAGYKÁROLYI HÍREK. Szatmárvármegye rendkívüli közgyűlése. Saját tudósitónktól. Nagykároly, decz. 13. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága e hó 12-én pénteken délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott Nagyká­rolyban, a vármegye székhelyén, Hu- gonnai Béla grót, főispán elnöklete alatt. A közgyűlés iránt a bizottsági tagok elég érdeklődést tanúsítottak, mert igen tekintélyes számban jelen tek meg. Hugonnai Béla gróf, főispán dél­előtt fél tizenegy órakor nyitotta meg a közgyűlést s a szép számban megje­lenteket üdvözölve, nyomban kezdetét vette a tárgysorozatban felvett ügyek tárgyalása. " Nagyobb érdeklődést keltett Szat­márnémeti és Győr szab. kír. városok átirata az ujoncz létszám fel­emelése ellen a képviselőházhoz in­tézett feliratuknak támogatása tárgyában. Az állandó választmány hasonló szel­lemű felirat felterjesztését javasolta a közgyűlésnek. A tárgyhoz legelőször £uby Géza országgyűlési képviselő szólott hozzá, mint a kinek ugyanezen tárgyban beadott indítványa összekap- csollatotl a tárgysorozat 7. és 8-ik pontjával. A franczia és angol nemze­tek történelmi múltjából indult ki s beszédében élesen ostorozta a javasla­tot, mely Ö000 munkás kezet akar el­vonni a földmiveléstöl akkor, midőn a kivándorlás már úgyis nagyon meg­apasztotta a munkaképes egyének szá­mát. Éles kritika tárgyává tette a hon­védség körében uralkodó szellemet s azt állította, hogy ma már a honvéd­ség és közös hadsereg kebelében ugyanaz az osztrák szellem kapott lábra. Ő is indítványozza a képviselőházhoz leendő felirat intézését. Az indítványhoz ezután Nagy László alispán szóllott hozzá, ki nem értett egyet Lubv Géza indo­kolásával s tiltakozott az ellen, hogy a honvédséget a megyegyülés előtt meg­vádolják. Felhívta Lubyt, hogy nézetét illetékes helyen jelentse ki, mert arra, mint képviselőnek alkalma van. ßuby Géza ismételte, hogy mióta Fehérváry miniszter ül a honvédelmi miniszteri székben, azóta a honvédség egészen ki lett forgatva eredeti jelle­géből, csak egv nemzeti hadsereg akart lenni. A honvédség tisztikarát idegen egyénekkel töltik be s állításának meg­erősítésére felhozta a Nessi esetét. Kugonnai Béla gróf főispán fi­gyelmezteti Lubit, hogy Fejérváry miniszter nevét ne említse fel, mert ő a miniszter hazafias érzéséről meg van győződve. A főispán kijelentését a közgyű­lés egy része óriási zajjal fogadta. Ncmesfófhi Szabó Antal szintén úgy látja, hogy a honvédség ki van vetkeztetve eredeti jellegéből, de azért nincs szándékában egyesekért az egész testületet megróni. 'Terertcz? Imre krassói ref. lelkész szólt a tárgyhoz, mely után a közgyű­lés az állandó választmány javaslatát elfogadta. Igen nagy érdeklődéssel tárgyalta a közgyűlés a nagykárolyi gör. kath. magyar egyház kérvényét, melyben a megye támogatását kérik megindított mozgalmukhoz s egyben kérik, hogy a nagyváradi egyházmegyéből a munká­csiba kebeleztessenek át. Az állandó választmány a kérelemnek a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez és a kép- viselöházhoz leendő pártoló felterjesztését javasolta. NGirtesfóthi Szabó Antal igen lel­kes és hazafias szellemű beszédben fejtette ki ez ügyben álláspontját, mely szerint ő is óhajtaná, ha a vármegye az egyháznak a munkácsi egyházmegyébe leendő átkebelezését pártolólag emelné ki a feliratban. Nagy László alispán nem akar a kormánynak útmutatást adni, hogy mit tegyen, de azt kívánja, hogy a kor­mány ezt az egyházat mindenáron megtartsa magának, hogy mily eszkö­zökkel ez a kormány dolga, mert saj­nos,, ha már annyira jutottunk volna, hogy a magyar hazában félni kellattól, hogy a nagyváradi román egyházmegye esetleges törekvésével szemben, a ma­gyarság csak úgy nyerne védelmet, ha egy másik egyházmegyébe kebeleztet- nék át. Cuby Géza statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy mily mérveket öltött a nemzetiségi törekvés, hogy rövid 10 év alatt csaknem 50 százalékkal keveseb­ben vallják magyarnak magukat azok közül az oroszok közül, kik mig 10 év előtt tiszta magyarok voltak. Nagyhatást keltett. Göncz?orosz esperes hazafias fel- szóllalása, ki bátran reámutatott azokra a sajnos eredményekre, melyeket a nagyváradi román egyházmegye elért. Több községet felemlített, melyek rövid idő alatt eloláhosodtak s épen ezért indítványozza, hogy a közgyűlés egye- neseu Ő Felségéhez a királyhoz, mint a katholikus egyház legfőbb kegyurához forduljon s kérje úgy a nagykárolyi görög katholikus egyháznak, mint a többi 20 egyháznak a munkácsi egy­házmegyébe leendő átcsatolását. Nagy László alispán, 9náncsi, Papp Kálmán és CQártha József felszólalása után az újonnan szövegezett határozati javas­latot az alispán felszólalása értelmében fogadta el a közgyűlés. A nagybányai III ik gyógyszer- tár felállítását nagy többséggel megsza­vazták. A tárgysorozat többi pontján gyorsan keresztül mentek, úgy hogy a közgyűlésnek déli egy órakor már vége volt. Hugonnai Béla gróf főispán, úgy a karácsonyra, mint az újévre boldog ünnepeket kívánt a bizottsági tagoknak s a közgyűlést berekesztette. Közigazgatási bizottsági ülés; Vármegyénk közigazgatási bizottsága pénteken délután 3 órakor tartotta meg deciember havi ülését, melyen a föis pán elnökölt. A szokásos havi jelenté­seken kivül elintéztek egy csomó ad­minisztratív ügyet, lényegesebb ügy azonban nem fordult elő. SZÍNHÁZ. Keli műsor. Rótfő; Sulamith. Kedd: X. Asszony. Szzrda: Postásfiu és a húga. Csütörtök: Zaza. Péntek : Suhancz. Az almafa. — Paraszíbscsület. A tegnap bemutatott darab szerzője, ifj. Bokor József, egyike a legtermékenyebb Íróknak. Irt ope­retteket, alkalmi darabokat, szóval a szinmüirodalom mindegyik ágával foglalkozott. Volt része sikerben ér­tékes sikerben és bizony sokszor ku- darczot is vallott. Ez azonban nem vette el a kedvét, hanem fokozott ambiczióval és nemes hévvel gyors egymásutánban, csodaszerü szapora- sággal irta darabjait. Ha pályadijról volt szó a pályázók között csaknem mindig ott találtuk Bokor Józsefet. És bizony megtörtént az is, hogy az ő alkotása nyerte el a pályadijat, így a többek között „Az a7mafá“-val is nyert pályadijat. E feletti öröme azonban nem tartott sokáig. Az öröm csordultig levő poharába az üröm keserűsége vegyült. Egyik előkelő fő­városi napilap plágiummal vádolta meg a pályakoszurozott szerzőt. Az almafá-xal mint eredeti újdonsággal pályázott s az illető lap meggyőző dokumentumokat hozott fel, hogy az „Almafalí témáját Bokor egy régi német novellából kölcsönözte. Tehát irodalmi lopást követett el. A kínos plágium ügyet, mely természetesen országszerte feltűnést keltett, külön­böző nyilatkozatokkal befejezték, de ezzel Bokor irói hírnevén olyan folt esett, melyet sohasem moshat le ma­gáról. A tegnapi bemutatónak ez adta meg a különös érdekességet. A rövid lélegzetű darab kedvesen, bájo­san van megírva. Alakjai élnek s amit előttünk lejátszanak úgy tekin­tünk, mintha az életből egy jelene­tet vittek volna a színpadra. A ki­tűnő előadás csak fokozta a kelle­mes hatást. Kiváló sikere volt Ved- rődi Gizinek (Ilonka) ki a süldő le­ány bájos, szeretetreméltó alakját minden tekintetben érvényre emelte. Ügyesen mozgott és kedvesen ját­szott, csak kár, hogy néha nagyon is gyorsan, szinte gépszerüen mondta el a mondókáját, mivel elárulta, hogy szerepét túlságosan jól tanulta be. Méltó partnere volt Ligeti (Géza) kit mindenkor szívesen látunk a szin­MARKOVITS EMANUEL kizárólag honi gyártmányú czipő-üzlete SZATMÁR, Deák-tér. A téli idényre a legfinomabb férfi-, női- és gyermekczipőit nagy Választékban ajánlja a VáSáflÓ ntfitÜSég '^ydliüébS-

Next

/
Oldalképek
Tartalom