Szatmári Gazda, 1918. (10. évfolyam, 1-20. szám)
1918-04-20 / 16. szám
4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA ápril s 20. aak, renyhékké lesznek s felette keveset tojnak A kukorica tehát nem tojó, hanem hízóba fogott baromfinak való., jakion fjjßjj oi jJíjJe áoaorfohid e jídsA A korlátolt helyen tartott szárnyasokra nézve különösen fontos továbbá, hogy sok zöldet, növényi részeket, füvet, kelt, répát, lóherét (télenszáritva úgy ezt, mint akáclevelet) stb. bocsássunk rendelkezésükre, mert a friss növényi részek körülbelül 75—85 százalékos szerves vizet s emellett sok cukrot s növényi sókat tartalmaznak, melyek az emésztésre felette jól hatnak s a test elzsirosodását meg akadályozzák. A zöldeledel nyújtásánál is ügyelnünk kell azonban arra, hogy abból se heverjen az állatok előtt any- Tiyi, hogy meg ne tudják néhány órán belül enni, mert bélsarukkal könnyen bemocskolják, hamar megromlik s így elfogyasztva igen egészségtelen. Legyen továbbá gondunk arra is, hogy állatkáink » tojásbél képzéséhez szükséges mésztartalmú anyagokban, az emésztésüket elősegítő apró kavicsokban s friss, ^tiszta ivóvízben se szenvedjenek hiányt.^ aiJjßm n Nyomatékosan hangsúlyozni kívánom még, hogy a szárnyasok takarmányozása körüli takarékoskodásunk-* ban sem szabad annyira menni, hogy értéktelen, ke- arés táperővel biró eleséget nyújtsunk állatainknak, mert ezzel önmagunkat kárositjuk a legjobban. Ha a szárnyasok etetése körül a változatosságot •állandóan szem előtt tartjuk s a- nyújtott tápdus eleség- gel takarékosan bánunk, a baromfitenyésztés nemcsak « gazdásági mellékterményeket ily módon a legjobban '.értékesítő gazdára nézve lesz hasznothozó, hanem a korlátolt helylyel biró városi tenyésztőre nézve is, amit m saját tapasztalataim alapján merek állítani, mert évek éta magam is kis gyümölcsössel biró városi tenyésztő vagyok. no.í30T,; i h •' i nem képesek üzemüket féntartánf, hogy birtokukat eladják, s csak annyit tartanak meg, amennyit maguk és családjuk megművelni birnak. Nincs munkáskéz s ami van rém drága, s olyan gazdálkodást foltytatni, aholj idegen munkáskézre van szükség, mind lehetetlenebbé, válik. Volna megoldás, , . , 3 Ha a kormány élne hatalmával s az összes lakosságot katonai fegyelem alá hozná és gazdasági munkára épp úgy kirendelné a köz érdekében, mint ez a megszállott helyeken történik akkor nem maradna müve-i letlen terület, akkor biztosítva volna a jövő évi termés? ez a mai rendszer azonban, amely tele van kényszer- intézkedésekkel, főleg olyanokkal természetesén, amely a gazda életét nehezíti és elkeseríti, viszont másrészt teljes munkaszabadságot tart fenn, teljesen tarthatatlan, a legnagyobb veszéllyel jár a jövő évi termés biztosítása érdekében. Utólag ráfogunk majd jönni, mint mindenre a világon, de akkor már valószínűen későn. tleSZ. , s • ; . • , iftj Felelős szerKész tó: Világossy Gáspár egyl. titkár, özerkesztő: Riszdorfer Imre. tri^&iiv ^yioi fim fi Lapkiadó és kiadóhivatali főnök: Szász Ferencz. Egy gyönyörűen fejlődött 2 éves magyar bika Botpaládon Kánya Gyula ref. lelkésznél eladó. I ,gi jó javadalmazással kerestetik azonnali felvételre nős gazdasági kerékgyártó Csengerbagosi Uradalomba Csengerbagos. A ,. . " <•* ■jH) Különféléd iódSé>3 Tarlórépamag beszerzése. A m. kir. földmivelés- ügyi minisztérium* importált Dániából tarlóba vetendő, "kerek sárga őszi répa vetőmagot, melynek ára kgr-ként "55 koronába van megállapítva Budapest, Magyar Mezőgazdák Szövetkezete raktárában zsáknélkül. Gazdáink kik óhajtanak ily répamagot beszerezni, forduljanak közvetlenül nevezett Szövetkezethez (Budapest alkotmány ^UmvgnEl ój lssivóvi ss inim .tynfemu^Bt A munkáskérdés. Nemcsak a rekvirálás okozta tatárjárás aggassz!ja a gazdaközönségét, a jövő évi termés sikere tekintetében. Sokkal nagyobb baj van a munkáskérdés körül. Itt a hadifoglyokkal való bizonytalanság kérdése s itt van az otthon levő munkások lehetetlen árkövetelése és általában a munkáskéz hiány, íftem nagybirtokosok, csak egyszerű paraszti középbirtokosok áz, ötven—száz holdas gazdák jelentik ki, hogy Hirdetmény. íti obi xA A „Szárazbereki fogyasztási és értékesítő Szövetkezet“ az 1918 évi Április hó 14.-én tartott rendnivüli közgyűlés határozata értelmében 1918. Április 30 napjával feloszlik. — A K. T. 249. § 2. bekezdése értelmében ezennel felhívja a Szövetkezet esetleges hitelezőit, hogy követeleléseiket ezen hirdetmény harmadszori közzétételétől számított hat hó alatt a Szövetkezettel szemben érvényesítsék. Szárazberek, 1918. április 14. A «Szárazberki fogyasztási és ^ értékesítő Szövetkezet" felszámoló bizottsága. felvétetnek a „Szatmári Gazda“ kiadóhivatalában njisíüisi S^lkatmár, Deák-tér 23. Sárközi és Szász Északkeleti Könyvnyomdája Szatmár-Németi (Zárdával szemben).
