Szatmári Gazda, 1918. (10. évfolyam, 1-20. szám)

1918-04-13 / 15. szám

S-cAÍAMRi

áp ilis 13.

A rétek gondozása,

.fis .£í ailhr» '

—az anaTOüyagtgsflCT, ü^iürMnT5eTiénerg«-'

rás viszonyai kedveznek, ott a természetes rétek lépnek előtérbe, melynek jogosultsága éq $eq$3Tíá$ij ej (nent vitatható. A rétek szolgáltatják a, legjobty, ^ jegtermészet- s&rufcb takarmányt' A jjó4éfl izénávti 'seméiiléie rriáV tarkarmány nem versenyezhet, a rétek feffflése biztos s kezelése aránylag csekély költséget okoz, s a réti széna előállítása rendszetinf a légoftsÓbtt - 0 A Megfelelő haszon, illetve jó minőség!.-» és*; nagy

gondozásban részeséinek. Kisgazdáink részéről — kevés, kivételiét a Megméstöhábé elbánásban a rétek része- ■1$?ffc,s4gntJiqgjgJ^rét; magától is terein s‘ a ráfordított hwfökfrArsai? a termés lekaszálásából és

eltiordásából------garmny itagysagTRmrwnwiy^eqve^g mwmP

fí

»ridí|Jn^ e^,az9k9i»káros

.*ÁmkJí^; tulajdon- | kjgőt{gqq%

^^.vmi^aég^ ^^gyojjb, roennytóégCiJtarraés cs%jgyJRggfeitfér W(MlÉi^l^iys!iyt^ó8lt' rMIfek,, ,gonmert,

% ^BY/^pkv,fzután á ffitejü ^borQnálá^.,gy9t»9^.kárűtpftvónyektés áUátoy##,tódét JttfeuM! Tekintettél a hábop§?1^r.ííl^9p!^(.4pleemka*<&**&&& a^b? »ajtók l^terje^ed^^^ ^ebb^htoa|©sítrafók s ha M^j§°z^*aí,;is, iáreaK,. de W&Wifr terményeiket.

%iÉ%£á f#ji«8Äö1 jr,eWbadiíása VíM bor9P4iá^..és

m aemcsak

Ionéra el^egiti a rossz práWWIé a ; taí^ba, ya!ó^a^d bejutását 4 «gy » ”jhátfeS8^WÍe#^re is befolyással van,sőt a?. á]$$p fwÍBy^ro^<F^!y

is kedvez. Hjfijgfa i<M^^lytMmJfere^tó<..»ttt le-, e^pojá^ mukáJá^aj ^«^^l^|,^{Megsz^)adi- tani „ ugyj.av„iFétei |j jelesjeges vfz^,„|wgy azért; pe ,??á- «jdjPÍP 4-,ki, ami-i heíjftylen^kw^ztül vitt»lecsapódásnál könnyen foekövetkezhetílf. A Jeysapalás, pyiit vagy fedett árkokkal és alagcsöyj»^^t.t%^^iíjk^; mélyek- nek alkalmazását a rét termése, vízmennyisége és kiterjedése határozzák meg. A felesleges viz levezetése a

termés minőségének jóságában nyilvánul meg, mert lényeges a különbség ha a káka és savanyufü helyett, jó herefüyes szénát takarít 4« a gazda a rétjéről. -— ^ Ritka növän-, mely tenyészet közben ne

í i «feá hjBort.:ét dtt^ni a BkTmeÄelö

| a reiek növényzetének is megadni. A talajt bebwííó . gyep felületén visszamaradó növényrészek és el korhadó j gyékérsarfakbóí nagymennyiségű tápanyag halmozódik I föl anélkül, hagy felhasznál tataék; e miátt ó tálhj fateő- *

| rétege megülepedik megtömődik, s a levegő behatását ! a talajba megnehezíti'' Az igy felhalmozódott anyagok ; nem hogy előnyére, hanem egyenesen hátrányára vannak a réti-növényzet fejlődésének, ami nem a jó, ha- | nem a káros füveknek az elszaporodását segiti eiő. E- | zen káros körülményeket a boronálással lehet csökken- j tépi, a borona a talajt meglazítja, a levegő behatását, s ezzel a növényi tápanyagok átalakulását elősegíti. A boronának a szerepe a réten ugyanaz, mint az ekének aszántóföldön. A boronálással irtja ki a káros gyomo;lődést idézünk ejő. A boronálással ^^tüntethetjük el a vakondokturáiokaf it 'JtaiigfábolytíiWf’í k 'cóácí szabadítjuk meg a réteket a mohától, a mohos, savanyufü- viesMrétekeír'soha sem volna-szabad mfeüö2hHa boro- náiásti A t boronái ás csakis j tavasszal' végzen dő, ősszel 1 csak akkor, ha‘Utána < trágyázunk. Af rétek boronálásá- ra, éppúgy 1 mint a legelőnél Ifegjobb lifcckeféle rétbo» róna, de ha ezc nihós, >akkor> a könnyű itiágtakaró.^több tagú borona is megfelelj ide ez oly szép tiszta' - egyenletes munkát nem végez, mints' av tulajdon képéni rék borona. KiéeiitEsjoméi knügér-' -8« A rétek a trágyázásra éppúgy räözorü Inakéi mint a szántóföldek, a rét trágyázása épp oly1 hasznos, mint a-szántóföldé: Minden egyes egy terméstel nagy meny- ségü tápanyagot viszünk él a rétről, minek'következté- bería!talajtápanyag készleté' fogy^ Hassankrtítt pedigJki^ mértíí, ezv-osak is áTrágyáZásssal ellensutyozhatonv Az. olyan rétnek pedig meiy-trágyát nem kap. iremc&afcn a termőképessége hanyatlik, hanem a takarmány-TOinősé1* ge is'rosszabbodik. a jóbbfajta füvek lassarikínMtívesz- ntírí'S ftelyüketf a'silányabb növényekui* jia' gyomok' fíglaljákííltlááaev yio iagt^aötád ttolesil nfetu ílojlohtd -r> 1 A rétek1 trágyázására jó ak istálló1' ‘trágyát ^1 rttely érett állapotban ősszd az esős idők beállta előtt szó* randó ki a rétre holdankint 8—10 szekérrel. A rétnek 'legjobb trágyájába keverék trágya, melyet hulladékok»- : ból állíthatónk elő. Trágyázhatunk még trágyalével tó.

A rétek trágyázásánál nagyon helyén' való ‘á műtrágyák alkalmazása,' ezek között pedig1 első sorban a foszfor sair- és %áli~trágyák, kisebb mértékben a nitrogén trágyák használhatók fél. A Toszforsav trágyák nemcsak- a

terméé1 mennyiségére;:1 hanem a minőségéréJ is kedvező

1 -feM wfiifiV bnom>at*X sbfifl5l őiád rtßlfilisfl rltfevtnH