Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1917-05-12 / 19. szám

2-ilc oldal. május 12 SZATViA^I GAZDA lenül tapasztaltuk — indokolatlan tartózkodást láttunk, féltek az államnak kölcsönt adni s ugyanakkor kamatozatlanul hevertették megle- j hetős nagy tőkéjüket, egyik-másik pénzintézetbe helyezték el s mindkettő egész nyugodtan aludt, mert pénzét biztos helyen gondolta. Az ily felfogás, az ily gondolkodás nem- j csak gátolt Ítélőképességre mutat, de anyagilag is hátrányos és káros, mert hiszen a ládafiá­ban heverő pénz ugyebár jövedelmet nem hajt, biztos bankok pedig 6 százalékot ma nem ad­nak, mig a hadikölcsönkötvények után az évi 6 százalékos kamat rendesen kijár. Még érdekesebb s tejjesen megmagyaráz- hatlan és érthetetlen az az állítás, hogy a hadi- kölcsönkötvényekben nem biztos a pénz. Hát kérem első sorban is tisztában kell lenni azzal, hogy a hadikölcsönök jövedelmezőségéért, biz­tonságáért a magyar állam felel, mig a láda fiában lévőért senki, a bankokba elhelyezett tőkékért pedig csak az illető bank. Az a kérdés már most, melyik helyen biztosabb a pénz? a felelet nagyon könnyű, mi egy bank, még a legjobb falusi bank is egy ezeréves állammal szemben s bár a mai világháborúban a háborús viszonyok és hősiesen harcoló katonáink a győzelem mérlegét erősen javunkra billentették, még sem szabad elbiza­kodnunk s nézzük bár az eseményeket a leg­sötétebb szemüvegen, akkor is könnyű fenti kérdésre a választ megadni, mert hiszen egy államnak alapja egészen más pilléreken nyug­szik, mint egy 86-os árfolyamú részvényeken ! felépített bank, igy már az iránt kétség nem lehet, hogy az a legjobb bank már régen megbukott, mig az állam hatalmának teljessé­gében él és virul. És ennek igy is kell lenni, ez a helyes, mert az ellenkezője lehetetlen ál­lapotokat teremtene, melyekkel foglalkozni nem érdemes, nem is Ízléses. Kisgazdáinkhoz szólunk ez alkalommal, hagyjanak fel tartózkodásukkal, helyezkedjenek arra az álláspontra, amelyet egy értelmes ma­gyar gazdától feltétlenül megkövetelhet az ál­lam, lássák be végre hogy az állam a legjobb, legbiztosabb adós, lássák be, hogy ez az ösz- szeg a frontokon oly dicsőén harcoló fiaik ré­i szére kell, ne legyenek szíik markuak, nyílja­nak fel azok a ládafiák s adják oda pénzüket a haza szent védelmére, mert jegyezzék meg, ha élelmiszerrel és pénzzel győzzük, leverjük az ellenséget, ha tízszer annyi lesz is. A m. kir. minisztériumnak 1.577—1917. M. E, számú rendelete, az 1917. évi várható termés adás-vételének ti­lalmáról és érvénytelenségéről, valamint az 1917. évi mezőgazdasági termésből várt egyes termé­nyekre előleg nyújtásáról. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló ki­vételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli. 1- §■ Tilos és semmis az olyan szerződés, mely a ma­gyar szent korona országaiban az 1917. évben várható következő mezőgazdasági terményeknek, úgymint búzá­nak, rozsnak, kétszeresnek, árpának, zabnak, kölesnek, tengerinek, hüvelyeseknek és repcének átalányban tör­ténő, vagy az ily termés reményének meghatározott áron való adás-vételére vonatkozik. 2. §■ További intézkedésig tilos az 1. §-ban felsorolt, a magyar szent korona országaiban az 1917. évben vár­ható mezőgazdasági terményeknek az 1. §. alá nem eső módon történő előre eladás,a és vétele is. Az 1. bekezdésben foglalt rendelkezések kiterjed­nek a búza, a rozs, a kétszeres, az árpa, a zab, a kö­les és a tengeri összes őrleményeire is. 3. §. Az 1. és 2. §. rendelKezéseit a jelen rendelet j életbelépte előtt létrejött ügyletekre is alkalmazni kell. Az ily ügyletek alapján adott vételárelőlegek és egyéb szolgáltatások visszakövetelhetök. Az 1. és a 2. §-ban megálapitott tilalom nem terjed ki a Hadi Termény-részvénytársaság részére a 4. §. alapján és az ott szabályozott előlegnyujtással kap­csolatosan történő előreeladásokra. 4- §• A Hadi Termény-részvénytársaság bizományosai, valamint a Hadi Termény-részvénytársaság által ere fel­hatalmazott hazai pénzintézetek a termelőknek az 1917. évi termésből várható búza-, rozs-, kétszeres-, árpa-, zab-, köles-, tengeri-és repceterményeire előlegeket ad­hatnak a következő feltételek mellett: 1. előleget csak a várható termésnek a termelő gazdazági és háztartási szükségletét meghaladó része erejéig és csak bezárólag 1917. évi julius hó 25. nap­jáig, tengerit illetőleg pedig csak 1917, évi november hó 30. napjáig lehet adni;

Next

/
Oldalképek
Tartalom