Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-08-18 / 33. szám
2-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA augusztus 18. évi augusztus hó 15-ig kell majd a termelőnek az 1918. évi aratásnál és cséplésné! alkalmazott részeseknek előlegképen kiszolgáltatnia. e) Vetőmag címén a bevetendő területhez ará- nyitva csak annyi termény feloldása igényelhető, illetve ily címen csak annyi termény vásárolható, mint ameny- nyit az illető vidéken rendszerint 1 kath. holdra felhasználni szokás. Ez a mennyiség azonban búzánál 100, rozsnál 110, árpánál 100, zabnál 90, zabosbükkönynél 90 (ebből árpa vagy zab, vagy a kettő együttvéve legfeljebb 65, bükköny legalább 25 kg.), kölesnél 20 kg-t meg nem haladhat. Azon a cimen, hogy az őszi vetés fagy-, egér stb. károk folytán esetleg tavasszal kipótlásra szorul, vetőmag a termelő által vissza nem tartható s nem is vásárolható, A vetőmag céljára feloldott, illetve vásárolt készletet a birtokos más gazdasági célra nem használhatja fel, haneiu az esetleg fennmaradt készletet — a köles kivételével — a 2192—1917 M. E sz. rendelet 7. §-a értelmében közszükségleti célokra átengedni köteles és pedig az őszi vetésből visszamaradt készletet 1918 év január 1-ig, a tavaszi vetésből visszamaradottat pedig 1918 május 15-ig. f) Az állatállomány szükségletének megállapításánál csak a gazda rendes állatlétszáma vehető számba, vagyis az, mely az illető gazdasági üzem méreteinek megfelel. Az a körülmény, hogy a gazda esetleg már a békeidőben is nagybb számú állatot tartott, mint amennyi a gazdasági üzem méreteinek megfelel, nem jogosítja fel őt arra, hogy a jelen vizsonyok között is nagyobb mennyiségű állat takarmányozására tarthasson vissza, illetve vásárolhasson takarmányt; kivételt képez az oly tehenészet, mely termékeit az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke által megszabott feltételek betartásának kötelezettsége mellett közfogyasztásra leköti. Az állatállomány szükségletére búzát, rozsot, kétszerest és kölest felhasználni egyáltalán tilos s igy ily célra búza, rozs, kétszeres és kötés sem fel nem oldható, sem nem vásárolható. 1. Olyan vidéken és olyan időszakban, ahol és amikor a lóállomány a békében sem fogyasztott abraktakarmányt, ilyet számításba venni nem szabad, ott pedig, ahol az abraktakarmány adagolása eddig is gyakorlatban volt és hol az abraktakarmány nélkülözhetetlen (pl. csikók, mének), a legszigorúbb takarékosság érvényesítésével kell a feloldható, illetve a vásárolható mennyiséget megállapítani, de csak arra az időszakra, amelyben a nehezebb munka vagy a tenyésztés érdekei miatt az abraktakarmány okvetlenül szükséges. Egy igás lóra az egész gazdasági évre öt métermázsánál több zab rendszerint még ily indokolt esetekben sem vehető számításba. Az egész éven át állandóan nehéz munkát végző ló részére azonban kivételesen 7 q zab igényelhető. Azt; hogy a ló tényleg egész éven át állandóan nehéz munkát végez, a teemelő, illetve vásárló hatósági bízonyitványnyal igazolni tartozik. A ménló évi szükséglete 12 q-ban, az egy éven alóli ckikóé 2 q-ban állapittatik meg. Egy éven felüli csikó részére abraktakarmány számításba nem vehető. Öszvér és szamár részére a fenti mennyiségnek két harmad része oldható fel, illetve vásárolható. Az oly termelő, kinek tengeritermése is van, zabot egész évre csak hágómének és csikók takarmányozására tarthat vissza, többi lovai takarmányozására ellenben csak arra az időszakra, mig az évi tengeritermése fel- használhatóvá válik, vagyis 1917. évi október hó végéig. Zabot egész évre vásárolni szintén csak hágómének és csikók takarmányozására szabad, más ló takarmányozására ellenben csak arra az időszakra, mig a fél a további szükségletét az ez évi tengeritermésből beszerezheti, vagy is a beszerzéssel járó időre való tekintettel 1917. évi november hó végéig. 2 Szarvasmarha eltartására általában árpát, vagy zabot feloldani vagy vásárolni nem szabad. Kivételt képez a hágóbika, melynek részére 7 q., továbbá a fél éves koron aluli borjú, melynek részére az elválasztástól fél éves koráig napi 50 dkg. oldható fel, illetve vásárolható. Szarvasmarha hizlalására (kimustrált ökrök feljavítására) árpa és zab nem oldható fel, illetve nem vásárolható. Oly tehenészetek részére, melyek a tejet az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke által megszabott feltételek betartásának kötelezettsége mellett közfogyasztásra lekötik, az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke állatonkint 7 q abraktakarmány feloldását, illetve vásárlását engedélyezheti. 3. Tenyészkos részére 3 hónapon át napi 25 dkg, bárány részére 40 napon napi 10 dkg. zab oldható fel, illetve vásárolható; egyébként juh- és kecskeállomány eltartására (hizlalására) sem árpa, sem zab nem használható fel. 4. Sertésállomány eltartására általiban árpa, zab föl nem oldható és nem vásárolható. Kivételt képez a tenyészkan, melynek részére 2 q zab vagy árpa és a tenyészkoca, melynek részére a szaporulattal együtt 15 q árpa oldható fel, illetve vásárolható. Sertésállomány hizlalására gazdasági szükséglet címén csak annyi sertés után lehet szemes takarmányt számításba venni, ahány sertés a termelő háztartásában és gazdaságában rendszerint természetbeni ellátást (szalonna járandóságot) élvező személyek részére az 1917— 18. gazdasági év alatt szükséges. A feloldható árpamennyiség sertésenkint 5 q-t meg nem haladhat. Az oly termelő azonban, kinek tengeritermése is van, árpát csalt a malacok részére és pedig kocánként
