Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1917-08-18 / 33. szám

augusztus 18. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. mivelésügyi miniszter által meghatározott áron erre a célra eladni. A magnemesitőknek a földmivelésügyi miniszter engedélyt adhat arra, hogy nemesitett magterményüket, vagy annak egy ’-észét a 2638—1917. M. E. számú rendeletben meghatározott legmagasabb árat meghaladó és általa meghatározott áron akár gazdasági egyesüle­teknek, szövetkezeteknek, akár a íöldmivelésügyi mi­nisztérium kirendeltségeinek, akár közvetlenül a terme­lőknek ugyancsak az átvevő bizottság működésének megkezdéséig, legkésőbb azonban 1917. évi október hó 15-ig eladhassák. Ha az átvevő bizottság működését az illető kör­zetben megkezdte, az állami gazdaság, illetve a mag- nemesitő köteles bejelenteni, hogy termányeiből a fenti engedély alapján kinek mennyit adott el. A beigazolha- óan már előzetesen eladott termény erre a célra vis­szahagyandó és elszállítható. A gazdasági egyesületek, szövetkezetek és a föld- mivelésügyi minisztérium kirendeltségei a földmivelés- ügyi minisztertől nyerhetnek engedélyt arra, hogy a meghatározott mennyiségű vetőmagot akár az állami gazdságoktól, akár magnemesitőktől, akár más gazda­ságból 1917. évi október hó 15 ig, a Haditermény rt,- tól pedig ezen határidőn túl is, a 2638—1917. M. E. sz. rendeletben meghatározott legmagasabb áron, a ne­mesített magvakat pedig a íöldmivelésügyi miniszter által meghatározott áron megvásárolhassák és az igy megvásárolt készletet tagjaik, illetve működésűk körze­tében lakó termelők részére az általuk fizetett vételár és a felmerülő költségek felszámítása mellett eladhassák. Úgy az állami gazdaság, mint a magnemesitő, a gazdasági egyesület, a miniszteri kirendeltség, szóval mindenki, aki a Dnti rendelkezés alapján közvetlenül a termelőnek ad el vetőmagot, köteles az eladott vető­magmennyiséget a vásárló fél községi elöljáróságával azonnal közölni. 50 kg.-ot, továbbá a hízók részére és pedig egyenként csak 2 q-t tarthat vissza. Árpa szintén csak az előbbi bekezdésben meg­szabott mértékben vásárolható. Süldő sertések részére árpa, zab sem fel nem oldható, sem nem vásárolható. A termelő gazdasági szükségletét meghaladó számú sertést csak előzetes külön engedélyemmel és csak ak­kor hizlalhat, ha ezeket a sertéseket közfogyasztásra le­köti, Azt, hogy ily sertések hizlalására mennyi és minő szemestakarmány és mily feltételek mellett oldható fel, illetve vásárolható, külön rendelet fogja szabályozni. 5. Baromfiállomány eltartására (hizlalására) csak ocsu oldható fel, illetve vásárolható és pedig egy ál­latra annak szaporulatával együtt tyúknál 35 kg., ka­csánál, libánál és pulykánál 50 kg. Azt, hogy az állatállomány eltartására az 1—5. pont alatt megszabott zab- és árpamennyiségeken felül mennyi tengeri lesz feloldható, illetve vásárolható, kü­lön rendelet fogja szabályozni. II. Feloldás a termelő gazdasági szükségletére. A termelő gazdasági szükséglet címén csak az I. alatt megállapított kulcs szerint meghatározott termény feloldását igényelheti. Az átvevő bizottság a készlet feloldása előtt köte­les meggyőződést szerezni arról, hogy a gasdasági szükséglet kiszámításának alapjául szolgáló adatok (cse­lédek, vándormunkások száma, lelkész, stb. részére természetben kiszolgáltatandó termények mennyisége, a bevetés alá kerülő terület nagysága, az állatlétszám stb.) a valóságnak tényleg megfelelnek-e ? Az átvételi elismervény (2639—1917. M. E. sz. rendelet 4. § a) megfelelő rovataiban kitüntetendő, hogy állatnemek szerint elkülönítve hány darab állatra, mennyi termény lett gazgasági szükségletre feloldva. Amennyiben a termelő a/ átvevő bizottság mű­ködésének megkezdése előtt gazdasági célokra több terményt használt volna fel, mint amennyinek felhasz­nálását jelen rendelet megengedi, az igy felhasznált többlet az egész évi szükséglet megállapításánál az át­vevő bizottság által be fog számíttatni. III. Vetőmag vásárlása. A földmtvelésügyi miniszter által erre kijelölt ál­lami gazdaságok jogosítva vannak vetőmag céljaira al­kalmas búza-, rozs-, kétszeres*, köles-, árpa- és zab­termésüket vagy annak egy részét akár gazdasági egye­sületeknek, szövetkezeteknek, akár a íöldmivelésügyi minisztérium kirendeltségeinek, akár közvetlenül a ter­melőknek az átvevő bizottság működésének megkezdé­séig, legkésőbb azonban 1917. évi október hó 15-ig a 2638—1917. M. E. számú rendeletben meghatározott legmagasabb áron, a nemesitett magvakat pedig a föld­Viszont a vásárló köteles a saját terméséből eset­leg feloldott s a vásárlás folytán erre a célra már fe­leslegessé vált vetőmagot a községi elöljáróságnak be­jelenteni. Egyébként joga van a termelőnek vetőmagszük­ségletét a IV. alatt meghatározott eljárás betartásával is bevásárolni. A földmivelésügyi miniszter engedélyével a jelen fejezett alapján forgalomba kerülő vetőmagnak szállítá­sához szükséges szállítási igazolványokat a feladó állo­másra illetékes elsőfokú közigazgatási hatóság adja ki s köteles a szállítási igazolvány ellenőrző szelvényeire a földmivelésügyi miniszteri engedély számát és a »Ve­tőmag“ jelzést feljegyezni s a miniszteri engedélyiratra minden egyes igazolvány kiadásakor a szállítási igazol­vány kiadását esetről-esetre rávezetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom