Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-02-05 / 6. szám
í , . > t Az erötQ\ duzzadó, termő ágakat ebőuorta a mindent .'forgató vilúghábo-u vihara j s a kopaszon mamát törzs most dőlt ki. : ? Pihenni ftéri a páratlan szorgalma, folyton munkás férfiú: MIKLÓSSY GYULA, ki csaknem hét évtiíeden keresztül örömét, boldogságát, mindenét családjában és a munkában kereste és találta fel. Az apa pihenni akart s géresi birtokát fiára bízta, kezelje, gazdálkodjék, ismerje meg az élelet, azt a küzdelmet, mely a gazda osztályrésze. Mint atya kísérte figyelemmel a fiú páratlan szorgalmát, öröme telt benne hogyne, hiszen látta jó) kezekben van gazdasága ................ , M egfordult a világ.............Lázas izgalom hatotta át a sziveket................ Vad, örületes el lenség támadta meg imádott hazánkat.............Fegyverbe szállt a magyar hazájáért, övéiért s megkezdette azt a titáni harcot, melyet még ma is viv az egész világgal szemben. Három Miklóssy fin állt ki a harctérre. Három Miklóssy, fia püsztuH cl a "iömeggyilkolásban s az apa keresztyéni .megadással vette ia csapást,isiiké f inegi: Mette a munkát, gazdasága vezetését s dolgozott ’tovább és tovább, mig. jßnu,.r hó 31.’~élt ö is megorölíe a munka. Miklóssy Gyulában mi is. sokat resztet iünk,. mert bár ritkán jelent meg körünkben, de mindenkor élénk figyelemmel kistele egyesüldünk működését. Szorgalom, páratlan becsűi. tesség\ és jó .szív jellemezték az elhunytat. Azok közül a régiek közül való volt, kiknél teljesen bevált az a közmondás: a munka nemesit; nem azért, mintha az elhunyt humánus gondolkodása, jó szive tökéletesbi- tésre szorult volna, de a folytonos, tevékenység szociális érzékét annyira fejlesztette, növelte, a mi a mai önző korban oly keveseknek sajátja. Elhunyt Miklóssy Gyula. Ott fekszik Debrecenben a Kossuth-utcai temetőben. Sírja felett a tél hideg szele végig sivit s a jó Miklóssy Gyula alussza örök álmát s várja hősi halált halt három fiával együtt a feltámadást, mely meghozza mindnyájunknak az örök békét és rávezet az egymást megértő együttműködésre. Isten vele! Mik lossy Gyula 1849—1916. Vili évfolyam. Szatmár, 1916. február 5. SMTUUtl fill!»*
