Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-29 / 5. szám

4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA január 29. Sajnos az idei őszi és tavaszi műtrágyázáshoz vajmi korlátolt mennyiségek állanak rendelkezésünkre óhajtandó volna, hogy e kötött mennyiségből várme­gyénk szorgos gazdálkodása legalább annyihoz hozzá­juthasson, a mely a legjobban miveit földjeink termés- j hozamát fokozhatná dusabbá, mert bizony a gyenge erőben lévőkkel a műtrágya sem képes egy esztendő alatt csodákat művelni. t Gyulay Károly. Lóheremag ára. A m. kir. ministeriumnak a lóheremagért követel- j hető legmagasabb árak megállapításáról folyó évi ja- ' nuár hó 7-én 4634—1915. M. E, szám alatt kiadott rendeletében a lóheremag minősége szerint a nagyban , való kereskedelemre nézve 5 különböző ár állapitta- j tott meg. Miután kételyek merülhetnek fel abban a tekin- ; tetben, hogy valamely eladásra kínált áru a megálla­pított csoportok melyikébe tartozik, illetőleg hogy az áruért melyik ár követelhető, értesítem Cimet, hogy e tekintetben véleményt adni, illetve az áru minőségét megállapítani a m. kir. állami vető magvizsgáló állo­mások hivatottak. Különösen szükség lehet ily megállapításra az idézett rendelet 1. §. 5. pontjában említett: tisztított, j de nem teljesen arankamentes lóheremagra nézve s épp ; azért ezen az utón is felhívom az érdekelt körök fi- j gyeimét arra, hogy tisztított áru alatt a közönségesen megrostált, vagy szelelőn átbocsájtott áru nem érthető j s a tisztított gyanánt forgalomba kerülő lóheremagnak olyan, a kereskedelmi szokásoknak megfelelően aranka- mentesitő rostán a lehetőségig tisztított árunak kell lennie, amely, ha nem teljesen arankamentes is, de kilogrammonkint legfeljebb csak néhány szem aranka­magot tartalmaz és megfelel azoknak a követelmények­nek, a melyek mellett a lóheremag az állami magvizs­gáló állomások által piros bárcával ólomzárolható. Mindenki tehát, aki lóheremagot az 1. §. 5. pont­jában említett 415 koronás áron, mint tisztított árut elad, vagy eladásra kínál, felelősséggel tartozik aziránt, hogy az áru akár ólomzárolva, akár ólomzárolás nél­kül hozatik is forgalomba, az említett követelmények­nek megfetel s azért úgy az eladó, valamint a vevő is saját érdekében cselekszik, ha az eladás, illetve vásár­lás előtt a kínált árura nézve valamely magvizsgáló ál­lomás véleményét kikéri. Felkérem Cimet, hogy erre az érdekelt körök fi­gyelmét felhívni szíveskedjék. Budapest, 1916. január 22. GHILLÁNY. A gazda teendője február hóban. A gazdaságban még mindig folytassuk a trágya­hordást és annak szétteregetését, siessünk vele különö­sen a fagyosabb időben, hogy az általános olvadás be- álta előtt elkészüljünk. Ismételten figyelmeztetjük gaz­dáinkat, hogy összes tavaszi talajművelő eszközeiket rendbe hozassák, mert kedvező időjárás esetén február végén már igen gyakran szánthatunk s vethetünk. A faragóban végezzük be a már megkezdett munkákat, mivel már őszig kevés időnk lesz itt foglalkozni. Mag­tárakban a gabona rostálását, forgatását folytassuk, tiszta időben pedig nappalra nyissuk ki az ablakokat, hogy kellőleg kiszellőződjék s a doh és penész el ne terjedjen. Gépek megrendelése már eszközlendő, mivel a gyárak idejekorán nem lesznek képesek szállítani, ha elkésünk a rendeléssel, pedig még azt is figyelembe kell venni, hogy a vasút ma az igen nagy kocsihiány miatt késedelmesen szállít. A gépek vételénél a gazda körültekintéssel s óvetosan járjon el s forduljon ta­nácsért olyanokhoz, kiknek jártasságuk van e téren, másrészt pedig teljesen megbízhatók. A fahordás még folytatható, valamint — amennyiben a cselédség rá ér — ^a fa feldarabolását is megkezdhetjük s boglyákba rakjuk. A gyümölcsösben, szőlőben szintén folytassuk a trágyázást s készüljünk elő a nagy tavaszi munkához ; a gyümölcsösökben a fák tisztogatását és a hernyó sze­dését még e hónapban folytathatjuk. Konyhakertben amennyiben az idő megengedi, megkezdjük az ásást és február végével a petrezselymet, sárgarépát vessük el, mert csakis akkor kapunk szép termést, ha lehetőleg korán veteményezünk. A melegágyakba a vetést be kel! fejezni, azonban még plántálást ne csináljunk, mert az idő nem eléggé megbízható. Pincében, ha a borok le­fejtését már befejeztük, semmi különösebb munka nincs, a szellőztetésről azonban gondoskodjunk. Az istállókban figyeljük a takarmányozást nemcsak azért, mert a gazda szeme hizlalja a jószágot, de mi­vel még messze van a tavasz és soha sem tudjuk med­dig fog tartani a tél s ha csak egy marok takarmány megy egyszeri etetésnél egy drb. marhánál kárba, az már egy istállóba oly mennyiséget tesz ki egy télen át, hogy annak hiánya könnyen zavarba hozhatja a gaz­dát. Mindennél, de különösen á takarmányozásnál ajánl­hatjuk a legnagyobb takarékosságot, mert csak igy te­lelhetjük ki marháinkat jól s nagyobb anyagi áldozat nélkül. Szénát és szalmát keres a hadvezetőség na­gyobb mennyiségben megvételre közvetlenül a termelőknél, kisebb mennyiséggel rendelkezőktől összehordva egy helyen történnék az átvétel. Részletes tájékozással egyesületünk titkári hiva­tala szolgál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom