Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-22 / 4. szám

\

J

(ifi

Vili. évfolyam.

Szatmár, 1916. január 22.

4. szám.

SZATMÁRI GAZDA

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP.

A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA.

A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET,

AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE.

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON.

Előfizetési ára :

évTe . évre . Negyed évre

6 korona. 3 „

1-50 .

A SzataUtrmegyei üazüasági Egyesüld tagjai tsgdijiDetmény elleniben díjmentesen kapják.

Laptulajdonos:

A Szatiriárinegyei Gazdasági Egyesület.

Lapvezérlő bizottság :

Böszörményi Emii dr. bariba Kálmán

Domahidy István Petfao György.

Szerkesztőség és kiailóbivatj;:

Szatmár, Deák-tér 23. szám,

hová úgy a lap szellemi, mint anyagi tiMaíM érintő közlemények, hirdetések és pétizek küldendők, a Kéziratokat nem küldünk étsszat

ínterurbán-telefon 217. sz.

MEGHÍVÓ.

A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya f. évi január hó 26.-án szerdán d. e. 11 órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében ülést tart, melyre a választmány tagjait meghívom.

Szatmár, 1916. január 21.

dr. Böszörményi Emil

egyesületi alelnök.

TÁRGYSOROZAT:

1) Múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése.

2) Bizottság kiküldése a hadiadó alap megállapítása céljából.

3) Titkár jelentése a tavaszi vetőmagvak biztosítása tárgyában az egyesület által tett intézkedésekről.

4) Folyó ügyek, indítványok.

Magyar föld — magyar kézen.

A magyar nemzeti és demokratikus földbirtokpolitika megoldását régóta sürgetik azok, akiknek még a háború kitörése előtt is az volt

a meggyőződésük, hogy Magyarország lakosainak boldogulása a legszorosabb összefüggésben van a magyar mezőgazdaság fejlődésével.

Ezt a meggyőződést a világháború csak megerősítette.

Egész természetes dolog tehát, ha a Magyar Gazdaszövetség már a háború befejezte előtt a döntő győzelmek előestéjén tanácskozás tárgyává tette azokat a kérdéseket, amelyektől függ a magyar mezőgazdaság jövő fejlődése. A kiinduló pont a tanácskozásoknál az volt, hogy a mezőgazdaság jövőbeni fejlődését elsősorban is az ember mozdítja elő, maga a földmivelő, ennek a földmivelőnek kell tehát okos törvényekkel, célravezető társadalmi és törvényhozási intézkedésekkel a birtokában levő szántóföldön egy oly várat építeni, amelynek védelme alatt meg tudjon felelni nemcsak gazdasági, hanem immár bízvást mondhatjuk történelmi hivatásának.

A szántóföld a legnagyobb erőssége az országnak. Sajnos azonban ez az erősség éppen olyan szabad forgalom tárgya volt, mint valami bolti árucikk. A rossz törvények, sőt még inkább az egymásra torlódó és a legtöbbször logikai összefüggésben nem álló törvényhozási intézkedések halmaza szinte hihetetlen gyorsasággal forgatta ki a magyar földmivelőt otthonából vonta el tulajdonképpeni hivatásától.

Tavaszi munkákhoz idejekorán kérjünk

0@ HADIFOGLYOKAT! OC