Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-22 / 4. szám
2-ik oldal, SZATMÁRI ÜAZDA január 22. Ezeken a bajokon keil tehát segíteni háború utánra, s legelsősorban azt kell biztosítani, hogy a magyar föld maradjon magyar kézen, maradjon azok kezén, akikben meg van a testi és lelki készség arra, hogy kezelésük alatt a magyar szántóföld jövőben is megtud felelni nagy gazdasági és történelmi hivatásának. A háború máris sok tanúságot hozott felszínre s igy az uj birtokpolitikának alapjai kezdenek kifejlődni. Az ellenség által feldúlt felvidéki falvak lakói részére a törvény kimondja az elidegenítés tilalmát. Így kell eljárni azokkal szemben is, akik mint rokkantak vagy mint évek hosszú során át Amerikában éltek, jutnak majd szántóföldhöz. Egy szóval alapvető tantétele a demokratikus nemzeti földbirtokpolitikának, hogy a földbirtok hihetetlen nagy mobilizációját meg keli szüntetni, a földbirtok állandó egy kézben maradását biztosítani kell. Ehhez természetesen nemcsak bizonyos elidegenítési tilalmakra, hanem az örökösödési törvény megváltoztatására, a föld tehermentesítésre, a mezőgazdasági hitel rendezésére, a földbirtok fel- darabolások törvényszerű szabályozására is szükség lesz, vagyis más szóval amig a pénz mindenhatóságában vetett hitet le nem romboljuk magasabb beavatkozással, addig a létező bajokon nem igen tudunk segíteni. Úgy kell a földbirtokot megszervezni, hogy abból tulajdonosát semmiféle pénzzel ki ne lehessen becsülni. Legyen a föld a szántó-vető népé, s miután természetesen még mindig nagyon sok föld van tömegben egyesek kezén, arról is kell gondoskodni, hogy a földbirtok megoszlás az eddiginél jóval arányosabb legyen. A legnagyobb örömmel kell tehát üdvözölni a Darányi Ignác elnöklete alatt a Magyar Gazdaszövetségben megindult alapvető tanácskozásokat, amelynek célja az, hogy a háború utánra az igazi nemzeti és demokratikus földbirtokpolitika sarkigazságait megállapítsák. A háborúból visszatérő hősök leginkább fogják látni, hogy az itthonmaradottak nagyon is sokat gondoltak a szántóföld s az ősi tűzhely megerősítésére. E nélkül nem látnák biztosítva a magyar földmivelő nép békés jövendő munkáját. A hadifogoly munkásokkal való bánásmód. A m. kir. belügyminisztérium a hadifogoly munkásokkal való bánásmód tárgyában a törvényhatóságokhoz a következő rendeletet intézte: „A cs. és kir. hadügyminister úrtól kapott értesülés szerint a nép és főleg kiskorúak alsóbb rendű elemei az utcán átvonuló hadifogoly munkásokat kigunyol- ták és a legotrombább módon, sőt becsületsértő kifejezésekkel illették. Minthogy a hadifoglyok a hadijog oltalma alatt állanak, amelynek legelemibb követelménye, hogy velük emberségesen bánjunk, bárminő túlkapást, amely emberi méltóságukat a legcsekélyebb mértekben is sérti, elnézni, illetőleg tűrni nem szabad. Ez okból a hadifoglyokkal való bánásmód tárgyában folyó évi december hó 3-án 41480. ein. szám alatt kiadott körrendeletemre utalással, felhívom alispán (polgármester) urat, a legerélycsebben hasson oda s az elsőfokú rendőrhatóságok által hirdetmény utján is figyelmeztesse a közönséget, hogy a hadifoglyokkal szemben, bárhol is találkozzék azokkal, mindennemű sértő magatartástól tartózkodjék és ettől az ifjúságot is tartsa vissza. Kötelességévé teszem az elsőfokú rendőrhatóságoknak. hogy a hadifogoly munkások sértegetéséről tudomásukra jutott eseteket azonnal a legerélyesebben vizsgálják meg és a tetteseket, illetve kiskorúaknál, törvényes képviselőiket a törvény teljes szigorával vonják felelősségre, a büntető eljárás alá vont ilyen esetekről pedig alispán, (polgármester) ur utján azonnal tegyenek hozzám jelentést. •* Ugyancsak a cs. és kir. hadügyminister ur közlése szerint a munkára kiadott hadifoglyok és a lakosság közötti érintkezés némely helyen túllépte az erkölcs és a családi tűzhely tisztessége által megszabott korlátokat. Minthogy azonban a távoli harctereken tűzhelyeik oltalmáért küzdő katonáink családi életének tisztaságát mindenképen meg kell óvni, a magukról megfeledkezett női családtagokat pedig a rendelkezésre álló társadalmi és hatósági eszközök alkalmazása mellett meg kell büntetni: ebben az irányban az I. fokú rendőrhatóságok tájékoztassák a lakosságot, egyben pedig különös gondot fordítsanak arra, hogy a hadifogoly munkások munkájuk végeztével elkülönített helyiségeikben tartózkodjanak, a lakosság pedig velük semmiféle bizalmasabb barátkozást ne kezdjen.“ Az idei aratás biztosítása. E tárgyban a m. kir. földmivdlésügyi minisztérium a következő leiratot intézte a törvényhatóságokhoz : „Rohamosan közeleg az idő, mely a magyar mezőgazdát ismét egy nagy jelentőségű erőpróba elé fogja áliitani, amelynek ezúttal is épp úgy mint a múltban bizonnyal meg is fog felelni.
