Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-17 / 16. szám
VII. évfolyam. Szatmár, 1915. április 17. 16. szám. SZATMÁRI KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. % SZATMÁ RME G V E 1 GA ZDASÁGI EGYESÜLET Hi V A T A LOS A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET. AZ ÉSZAKKELETI VARMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. A P ÍMv Előfizetési ára : Egy évre.............................6 korona. Fel évre.............................3 „ Negyed évre ........................1'50 „ * Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai fcagdijilletmény ellenében díjmentesen kapják. Laptulajdonos: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlö bizottság : Böszörményi Emil dr. bartlia Kálmán Domahidy István Cíiolnoky Imre Pethö György. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Deák-tér 23. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk vissza Interurbári-telefon 217. sz. Meghívó. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya 1915. évi április hó 21.-én, szerdán délelőtt 11 órakor Szatmá- ron, a városháza tanácstermében ülést tart, melyre a választmány tagjait meghívom. Szatmár, 1915. április 16. dr. Böszörményi Emil egyesületi alelnök. TÁRGYSOROZAT: 1) Múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2) Előterjesztés közgyűlés tárgyában. 3) Folyó ügyek, indítványok. A konyhakert kellékei, berendezése és a vetésforgó. A zöldségféléket csak jó minőségű, tápdús talajban termeszthetjük sikeresen. Legalkalmasabb ezen célra a sik fekvésű, napos terület, melynek termőrétege legalább 40 cm. vastag és lehetőleg középkötöttségü vályogtalaj. A tulköíött és tullaza, vagy igen meszes, köves, kavicsos talaj zöldségtermesztésre nem alkalmas. Épp úgy nem alkalmas a tulnedves, mély fekvésű terület, domboldal, továbbá az árnyékos és fákkal sűrűn beültetett terület. Minthogy a zölgségfélék termesztésénél egyik legszükségesebb kellék a viz, a zöldségeskert megválasztásánál erre nagy gondot fordítsunk. Legalkalmasabbak e tekintetben a folyók, patakok és tavak mellett elterülő földek, ha egyébként a gyakori kiöntéseknek nincsenek kitéve. Hasonlóképen igen jól felhasználhatók az oly mélyebb fekvésű, lapályos területek is, melyekben a talajviz nincs magasan s nagy esőzések után a viz nem önti el. Házi kertekben a talaj nem mindig alkalmas zöldségtermesztésre. Kisebb területen azonban megfelelő talajjavítással és jó miveléssel csaknem minden föld alkalmassá tehető zöldségtermesztésre. Ha valamely folyó, patak, vagy tó vizét nem használhatjuk öntözésre, akkor jó kútról kell gondoskodnunk, melynek vizét megfelelő módon távolabbra is elvezethetjük és jól felhasználhatjuk. A zöldségeskert lehetőleg a lakóház közelében legyen, hogy az ott előforduló teendőket a kellő időben és könnyen végezhessük. Alkalmas hely hiányában a mezőn is termeszthetünk zöidségnemüeket, ha ott ezen célra alkalmas a talaj. Ahol az öntözés, viz hiányában, csak költséges berendezés mellett eszközölhető: ott nagyban oly zöldségféléket termesztünk, melyek nem igényelnek sok vizet. Pl. dinnye, bab, borsó, hagyma, paradicsom, mák, satöbbi. A zöldségeskertnek kijelölt területet utak által egyenlő nagyságú, szabályos négyszögü táblákra kell beosztanunk. Kisebk házi kertben elég, hogyha a kert hosszában és ezzel keresztben 1*5 méter széles utat jelölünk ki, mely által kertünket négy táblára osztjuk. Nagyobb területen 2—3 méter széles főutat és 1'5—2 méter széles mellékutakat készítünk és ezáltal a zöldségeskertet
