Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-02 / 1. szám

4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA január 2. néha alig Ve—1/10 súlyú és térfogatú kész aszalványt szállítani el. Ha a háború ütötte sebek hegedni kezdenek, ha a nagy küzdelmek útjait jelölő romok eltakarodnak, az életnek minden ponton fokozottabb lüktetéssel kell foly­tatódnia. legyünk résen: és ha most egyes esetben be is kell érni egyszerűen a tapasztalatok gyűjtésének mun­kájával, rövidesen eljön az idő, amikor minden erőnk legjavát és legteljesebb munkabírását állíthatjuk a meg­valósítás munkájába, hogy mielőbb pótoljuk azt, amit jó lett volna már eddig is elvégeznünk. A nem tuda­tosan történt mulasztás legfeljebb esek kár, de ha tu­datosan tovább történnék, az már hiba, sőt bűn volna. Dr. Győry István. Cukorrépa sorbamülrágyázási eredmények 1913-ban. Az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás már évek óta végez cukorrépa sorbamütrágyázási kísér­leteket, a melyek során bebizonyult, hogy a sorba mű­trágyázás nemcsak jövedelmezőleg fokozza a cukorrépa terméseredményt, hanem egyúttal hathatós védőszer a répa gyökér-fekély betegsége ellen is. Az 1913. évi kísérletek eredményét az állomás most tette közzé, me­lyek a következőleg hajtattak végre: két parcella trá­gyázásán maradt, két parcella 100 kg. szuperfoszfáttal, kettő 25 kg. chillisalétrommal, kettő pedig 100 kg. szu­perfoszfáttal és 25 kg. chilisalétrommal mütrágyázott sorba. Az ország különböző vidékein 20 gazdaságban végzett kísérletek közül hét tönkre ment és igy ezeknél az eredmény nem volt megállapítható. A gyökér fékely három helyen lépett fel; két helyen a sortrágyázás hat­hatósan megvédte a répát a gyökér fekélytől, — mig egy helyen az a mütrágyázott és trágyázatlan részén egyformán pusztított, itt azonban a késői fagyok gátol­ták a gyenge répavetés kifejlődését. A sikeres kísérleteknél a trágyázatlan parcellákon kát. holdanként 116—194. átlagban 171 mmázsa cu­korrépa termett. A 100 kg. szuperfoszfáttal trágyázott parcellák kát. holdján a termés 102—240, átlagban 213 mm., a ter­méstöbblet 42 mm., annak értéke 105 korona, a sorba- trágyázási költség 11 K., a mütrágyázási tiszta haszon tehát 94 korona volt. A 25 kg. chilisalétromozás után 111—224, átlag­ban 107 mm. termés, 18 mm. terméstöbblet 40 korona értékben származott, a melyből levonva a 9 korona mütrágyázási költséget, a mütrágyázási tiszta haszon kát. holdanként 31 korona. 100 kg. szuperfoszfát és 25 kg. chilisalétrom után a kát. holdankénti termés 132—245 mm., átlagban 221 mm., a terméstöbblet pedig 50 mm. volt 125 K. érték­ben ; ebből levonva a 20 korona mütrágyázási költsé­get, 105 korona tiszta haszon mutatkozott. E kísérletek eredményeiből kitűnik, hogy már a tisztán szuperfoszfáttal való sorbamütrágyázás is 94 ko­ronával, tehát igen jövedelmezőleg fokozta a cukorrépa- termést, de a haszon némi chilisalétrom hozzáadásával még tetemesen szaporodott. Az egymagában adott chi­lisalétrom ellenben csak ott mutatkozott jövedelmezőnek a hol a répát nem friss trágyás, hanem három és több évvel ezelőtt istállótrágyázott földbe vetették, Ha a nem sikerült kísérleteket is számításba vesz- szük, úgy 100 kg. szuperfoszfát után kát. holdanként még mindig 80 K., 100 kg. szuperfoszfát és 25 kg. chilisalétrom után pedig mintegy 60 K. tiszta haszon származott. — A sorba műtrágyázással tehát a cukor­répa termelés jövedelme nagy arányokban fokozható. Különfélék. Hogy viseli magát e magyar gazda a harc­téren ? Erre a kérdésre a „Gazdaszövetség“ szerkesz­tőjének felkérésére Boroevic a kárpáti hadsereg dicső parancsnoka a következőleg nyilatkozott: „A magyar gazda, a nemzet e gyöngye kiválóan harcol. Vitéz, ki­tartó, az időjárás viszontagságaival és a nélkülözések­kel majdnem érzéketlen, mindig jókedvű, engedelmes és ragaszkodó, mint egy jó gyermek. A magyar gazda örömmel adja oda verejtékének és vérének utolsó csepp- jét is. Én 36 évvel ezelőtt Sarajevo ostrománál megta­nultam a magyar gazdát becsülni, ma Tomaszów, Gro- dek, Przemysl és még sok más csata után csodálom. Az Isten tartsa meg Magyarország legerősebb oszlopait: a magyar gazdákat!“ Boroevic az elismert nagy had­vezér tehát tudja értékelni a magyar gazdát. Igen fon­tos ez a nyilatkozat, mely egy, a harc tüzében meged- zett generális szájából jön. Büszkék lehetnek fiaikra gazdáink. Boroevic tehát megerősítette azt, amit mi annyiszor irtunk és Írunk, hogy ennek a magyar ha­zának gerince a magyar gazdaközönség. A vészmadaraknak, kik napról-napra ijesztgetik különösen a falvak népeit holmi ellenséges betörések­kel — ne üljenek fel gazdáink; ezek a jelesek tervszerűen foglalkoznak a rémitgetéssel csak azért, hogy önző cél­jaikat könnyebben elérhessék. Akadnak egyesek, rend­szerint naiv, jóhiszemű emberek, kik beugranak ezek­nek a firmáknak s akaratlanul is segítőjükül szegődnek, a mi rendszerint igen sokaknak megkárosítását hozza magával. Sajnos még ebben a nehéz viszonyokban is igen sok a zavarosban szeret halászni, kigyót-békát kiált, csakhogy a hiszékeny kisgazdának lovát, ökrét, sertését potom áron megvehesse, melyet azután ő ma­gas áron értékesít. Figyelmeztetjük gazdáinkat, ha van valami eladni valójuk, — különösen ló, — adják el

Next

/
Oldalképek
Tartalom