Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-09-11 / 37. szám
KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A SZATMÄRMEGYEI lóverseny-egylet, AZ északkeleti vármegyei szövetkezetek szövetségének hivatalos közlönye. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára : Egy évre............................6 korona. Féi évre............................3 „ Negyed évre .......................1*50 „ A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai tagdijilletmény ellenében díjmentesen kapják. Laptulajdonos: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesült. Lapvezérlő bizottság : Düszörmenyi Emil cír. Bartha Kálmán Lumahidy István Cftohioky Imre Pethő Györg\. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Deák-tér 23. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk . Interurbán-teiefon 257. íz. meghívó. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya t. évi szeptember hó 15.-én szerdán délelőtt 11 órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében ülést tart, melyre a választmány tagjait meghívom. Szatmár, 1915. szeptember 9. dr. Böszörményi Emil egyesületi alelnök. TÁRGYSOROZAT: 1) Múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2) Elnökség javaslata a cselédhiány megszüntetése tárgyában. 3) A szatmári és nagykárolyi dohánybeváltó hivatalokhoz dohánybeváltási szakértők kijelölése. 4) Folyó ügyek, indítványok. Az állattenyésztés védelme. 1 a A magyar földmivelő társadalom már régen rájött arra, hogy állattenyésztés nélkül nem lehet okszerűen gazdálkodni s egész gazdálkodásunknak gerince az állattenyésztés. Ha a gerinc megrokkan, pusztulás fenyegeti az egész szervezetet. Ha a magyar állattenyésztés visszaesik, veszedelembe sodródik egész mezőgazdaságunk. Állattenyésztésünket védelmeztük az évtizedes vámpolitikai harcokban, tenyészállatainkat óvtuk a keleti járványoktól a balkáni behozatallal szemben, ennek köszönhetjük tagadhat- lan haladásunkat a mezőgazdaság terén. Csak önmagunkhoz maradtunk következetesek, ha a háborús viszonyok között sem feledkezünk meg arról, hogy életképes állattenyésztés nélkül nincs virágzó mezőgazdaság. Önámitás volna nyugodtan szemlélni azt a pusztítást, a mely most végbe megy a tenyészállatok körül. Vágóvásárra kerül a zsellér, meg a béres egyetlenegy tehene is, mert a marháért egész kis vagyont lehet kapni, tejet pedig a kecske is ad anuyit, a mennyi a falusi családnak kell. Sok gazda úgy gondolkozik, hogy most igen nagy ára van a marhának, hát eladja a tenyészanyag jó részét és majd vesz helyette a háború után, a mikor olcsóbb lesz. így kerül a tenyészállomány nagy része is vágóhídra, mert a közvetitő marhakereskedelem gondoskodik róla, hogy a rendkívüli árakkal elszéditse azokat a kisgazdákat, akik csak a ! mára gondolnak. A tenyészanyagpusztiíás ag- j godalmakra ad okot. A hivatott tényezők is tettek már ez ellen lépéseket, de a veszedelem sokkal nagyobb, semhogy a koriátok — minők a húshagyó napok s a borjuvágási tilalom — elégségesek lennének a veszedelem teljes elhárítására. Mutatja ennek a nagyságát a Nyitra- vármegyei Gazdasági Egyesület határozata, a mely nyíltan állást foglal a tenyészállatpusztitás ellen s további korlátokat kér a hivatalos tényezőktől az állattenyésztés védelmére. De maguknak a gazdáknak is át kell lát- niok, hogy a tenyészállatok oktalan áruba bocsátása saját vesztükre megy. Ha az egyes kisgazda nem bírja ezt átlátni, a községi gazda
