Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-08-07 / 32. szám
2-ik oida!. SZATMÁRI GAZDA augusztus 7. elfelejti, hogy ez a fölösleges közvetítés legelőször az adózás alól búvik ki. Minden olyan mezőgazdasági szervezkedés kezdettől fogva el volt átkozva és olyan színben volt feltüntetve, mintha a gazda mások megélhetésére törne, mihelyt a termelő és a fogyasztó egymást kereste a piacon s nem kívánta harmadik kelle- ,\»tétlennek a felesleges közvetítőt. Ezeket a bajokat a háború által teremtett viszonyok mutatták meg a maguk irtózatos meztelenségükben. Orvosság most sincs. A mikor ; a falusi asszony és a serdülő leány bele áll a ' legnehezebb mezei munkába, a városi asszony pedig nyakába akasztja a villamos kalauz táskáját, akkor bizony nem lehet arról szó, hogy szabadalmazott síallumok türessenek meg a j mindenkitől beszedett kényszerű adózásból, a : mely nem közcélt szolgál. A vidéken mutatkoznak is jelek, a melyek ; arra vallanak, hogy az egymástól mestersége- | sen elszoritott termelő és fogyasztó mégis egy- i másra találnak. Pozsonyban immár kitűzték a 1 lobogót, a mely alatt sikeres védelemre ké- j szülnek a termelők és a fogyasztók. Ez a szövetkezés lobogója, a melynek az itthoni védelmi harcban már számos diadala van. Esztergom követte a példát, ott már fogyasztási szövetkezetben szervezkedett a lakosság, hogy megvívja az anyagi existenciáját biztositó harcot a felesleges közvetítés ellen, a mely támad és úgy ; csoportosítja a dolgokat, mintha ő volna a szegény, ártatlan üldözött. Előbb is meglehetett volna ez a szervezkedés, de úgy látszik, mint I sok másban, itt is meg kellett várni a háború j tanítását. Cukorrépa-trágyázás. A cukorrépa a legigényesebb növények egyike és ! alája a külföldön szuperfoszfáttal és chilisalétrommal ! szokás trágyázni. Nálunk azonban a chilisalétrom, Cserháti és mások tapasztalatai szerint nem ád megfelelő terméstöbbletet és igy a répánál a nitrogén szükségletet istálló- és zöldtrágyával célszerűbb fedezni. Annyival is inkább, mert nitrogéntrágya ma nem is áll rendelkezésül. A cukorrépa alá a foszfortrágyák közül csak a szuperfoszfát ajánlható, mert a cukorrépa, — különösen fiatal korában — csak a könnyen oldódó foszforsavat képes felvenni. Cukorrépánál a szükséglet kát. holdankinti körülbelül 200 kg., a mi őszkor vagy tavaszkor hintendő el; ennek aztán a répa után következő tavaszi gabona is nagy hasznát veszi. Sortrágyázásra 75—100 kg.-ot szokás felhasználni és ezzel több helyen szép sikert értek el. Cserháti és Kerpely azonban a sorbatrágyázást csak kisérletképen ajánlják, mert egyrészt a sorírágyázással a szuperfoszfát későn kerül a földbe és igy trágyahatása szárazabb tavaszon kevésbé érvényesülhet, másrészről pedig mert a sortrágyázástól utóhatásra számítani nem lehet, holott ez bőven fedezi a szórva-hintés trágyatöbbletének értékét. Annál inkább ajánlja Cserháti a kikelés és a meginduló fejlődés gyorsítására a sortrágyázást kát. holdankint 150 kg. szuperfoszfát és 50 kg. 40 százalékos kálitrágya keverékével, mely annyi fürészporral vagy tőzegkorpával keverendő, hogy a keverék egész száraz tapintatu legyen, mert enélkül nyirkos összeálló tömeget alkot, mely sem géppel, sem kézzel nem szórható. A cukorrépa erős kálisó igénye mellett 50 kg,-nál jóval többet is adunk ma. Kerpely adatai szerint Csorváson (Békés megyében) őszkor kiszórt 100 kg. szuperfoszfát 4055 kg. 200 kg. szuperfoszfát pedig csak 1368 kg. terméstöbbletet adott. Bánkuton (Csanád megyében) pedig 150 kg. szuperfoszfát őszi kiszórása után 3000 kg.-al emelkedett a cukorrépa termése kát. holdankint. Ugyancsak Kerpely adatai szerint a hatvani uradalomban végzett sortrágyázási kísérletek alkalmával 2100 kg-ig menő terméstöbbleteket értek el kát. hol- daukint. A diószegi uradalomban és a pusztafődémesi gazdaságban szórvatrágyázással elért termésátlagok: 100 kgSzórvatrágyázás: szuperfoszfát után .... . 100.32 150 n yy n . 99.86 100 ff szprf. 100 kg. chilis . . . . 102.60 100 n „ 150 ... . 107.20 50 kgSorbatrágyázás; szuperfoszfát után . . . , . 105.78 75 ff ff ff • • • • . 102.06 50 ff szprf. 50 kg. chilis. . . . . 101.94 75 ff 75 ff ff ff ... . 104.88 Trágyázatlan földben termett 95‘28 q. E nagyszámú kísérletek adataiból kitűnik, hogy a cukorrépa nitrogén műtrágyázása Magyarországon nem mindenütt jövedelmező, ellenben a szuperfoszfátozással már cukorrépánál is igen szép haszon érhető el, mely még tetemesen fokozódik a répát követő gabonafélék terméshozamának emelkedésében. Különösen nagy a terméshozam és jövedelmi többlet az olyan gazdaságokban, ahol a cukorrépa alá már hosszabb idő óta következetesen szuperfoszfátoznak és istállótrágyáznak s ahol ennek következtében a termésátlagok messze az istállótrágyázással elérhető átlagok fölé emelkednek és úgyszólván állandósulnak. Az ilyen gazdaságokban aztán a gabonafélék termésátlagai is rendkívül magasak,