Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-08-07 / 32. szám

2-ik oida!. SZATMÁRI GAZDA augusztus 7. elfelejti, hogy ez a fölösleges közvetítés leg­először az adózás alól búvik ki. Minden olyan mezőgazdasági szervezkedés kezdettől fogva el volt átkozva és olyan színben volt feltüntetve, mintha a gazda mások megélhetésére törne, mihelyt a termelő és a fogyasztó egymást ke­reste a piacon s nem kívánta harmadik kelle- ,\»tétlennek a felesleges közvetítőt. Ezeket a bajokat a háború által teremtett viszonyok mutatták meg a maguk irtózatos mez­telenségükben. Orvosság most sincs. A mikor ; a falusi asszony és a serdülő leány bele áll a ' legnehezebb mezei munkába, a városi asszony pedig nyakába akasztja a villamos kalauz tás­káját, akkor bizony nem lehet arról szó, hogy szabadalmazott síallumok türessenek meg a j mindenkitől beszedett kényszerű adózásból, a : mely nem közcélt szolgál. A vidéken mutatkoznak is jelek, a melyek ; arra vallanak, hogy az egymástól mestersége- | sen elszoritott termelő és fogyasztó mégis egy- i másra találnak. Pozsonyban immár kitűzték a 1 lobogót, a mely alatt sikeres védelemre ké- j szülnek a termelők és a fogyasztók. Ez a szö­vetkezés lobogója, a melynek az itthoni védelmi harcban már számos diadala van. Esztergom követte a példát, ott már fogyasztási szövetke­zetben szervezkedett a lakosság, hogy megvívja az anyagi existenciáját biztositó harcot a feles­leges közvetítés ellen, a mely támad és úgy ; csoportosítja a dolgokat, mintha ő volna a sze­gény, ártatlan üldözött. Előbb is meglehetett volna ez a szervezkedés, de úgy látszik, mint I sok másban, itt is meg kellett várni a háború j tanítását. Cukorrépa-trágyázás. A cukorrépa a legigényesebb növények egyike és ! alája a külföldön szuperfoszfáttal és chilisalétrommal ! szokás trágyázni. Nálunk azonban a chilisalétrom, Cser­háti és mások tapasztalatai szerint nem ád megfelelő terméstöbbletet és igy a répánál a nitrogén szükségle­tet istálló- és zöldtrágyával célszerűbb fedezni. Annyival is inkább, mert nitrogéntrágya ma nem is áll rendel­kezésül. A cukorrépa alá a foszfortrágyák közül csak a szuperfoszfát ajánlható, mert a cukorrépa, — különö­sen fiatal korában — csak a könnyen oldódó foszfor­savat képes felvenni. Cukorrépánál a szükséglet kát. holdankinti körülbelül 200 kg., a mi őszkor vagy ta­vaszkor hintendő el; ennek aztán a répa után követ­kező tavaszi gabona is nagy hasznát veszi. Sortrágyá­zásra 75—100 kg.-ot szokás felhasználni és ezzel több helyen szép sikert értek el. Cserháti és Kerpely azon­ban a sorbatrágyázást csak kisérletképen ajánlják, mert egyrészt a sorírágyázással a szuperfoszfát későn kerül a földbe és igy trágyahatása szárazabb tavaszon kevés­bé érvényesülhet, másrészről pedig mert a sortrágyá­zástól utóhatásra számítani nem lehet, holott ez bőven fedezi a szórva-hintés trágyatöbbletének értékét. Annál inkább ajánlja Cserháti a kikelés és a meginduló fejlő­dés gyorsítására a sortrágyázást kát. holdankint 150 kg. szuperfoszfát és 50 kg. 40 százalékos kálitrágya keve­rékével, mely annyi fürészporral vagy tőzegkorpával ke­verendő, hogy a keverék egész száraz tapintatu legyen, mert enélkül nyirkos összeálló tömeget alkot, mely sem géppel, sem kézzel nem szórható. A cukorrépa erős ká­lisó igénye mellett 50 kg,-nál jóval többet is adunk ma. Kerpely adatai szerint Csorváson (Békés megyé­ben) őszkor kiszórt 100 kg. szuperfoszfát 4055 kg. 200 kg. szuperfoszfát pedig csak 1368 kg. terméstöbbletet adott. Bánkuton (Csanád megyében) pedig 150 kg. szu­perfoszfát őszi kiszórása után 3000 kg.-al emelkedett a cukorrépa termése kát. holdankint. Ugyancsak Kerpely adatai szerint a hatvani ura­dalomban végzett sortrágyázási kísérletek alkalmával 2100 kg-ig menő terméstöbbleteket értek el kát. hol- daukint. A diószegi uradalomban és a pusztafődémesi gaz­daságban szórvatrágyázással elért termésátlagok: 100 kg­Szórvatrágyázás: szuperfoszfát után .... . 100.32 150 n yy n . 99.86 100 ff szprf. 100 kg. chilis . . . . 102.60 100 n „ 150 ... . 107.20 50 kg­Sorbatrágyázás; szuperfoszfát után . . . , . 105.78 75 ff ff ff • • • • . 102.06 50 ff szprf. 50 kg. chilis. . . . . 101.94 75 ff 75 ff ff ff ... . 104.88 Trágyázatlan földben termett 95‘28 q. E nagyszámú kísérletek adataiból kitűnik, hogy a cukorrépa nitrogén műtrágyázása Magyarországon nem mindenütt jövedelmező, ellenben a szuperfoszfátozással már cukorrépánál is igen szép haszon érhető el, mely még tetemesen fokozódik a répát követő gabonafélék terméshozamának emelkedésében. Különösen nagy a terméshozam és jövedelmi többlet az olyan gazdasá­gokban, ahol a cukorrépa alá már hosszabb idő óta következetesen szuperfoszfátoznak és istállótrágyáznak s ahol ennek következtében a termésátlagok messze az istállótrágyázással elérhető átlagok fölé emelkednek és úgyszólván állandósulnak. Az ilyen gazdaságokban az­tán a gabonafélék termésátlagai is rendkívül magasak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom