Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-16 / 3. szám
2-i’c oldal. SZATMÁRI GAZDA január 16. tés, a malmok kényszerítve vannak, hogy a tőzsde megkerülésével hajszolják fel az elrejtett gabonakészleteket A vidék spekulánsai azonban elrejtik a készletek nagy részét s egyes malmokkal csak maximálisnál magasabb árak mellett állnak szóba. Az adás-vételről szóló számlákban természetesen a maximális ár szerepel ugyan, de az eladók gondoskodnak róla, hogy a maximális áron felüli spekulatív hasznot — álügynökök előtérbetolásával jutalék vagy költség címén kierőszakolják. Ez a mind sűrűbben mutatkozó jelenség tökéletesen hatálytalanná teszi a kormányrendelet jóakaró ármegállapítását. Az elmondottak után egyáltalán nem szabad feltételezni, mintha a malmok ezen — egy- j előre kisérletképen alkalmazott — nyersanyag- ; kutatásra esetleg ráfizetnének. Szó sincs róla. ; A gabona és liszt közti őrlési különbség oly nagy, hogy a malmok ebből a spekuláció igé- j nyeit nagyon könnyen kielégíthetnék. A spekuláció a maga túlzott igényeinek kielégítését az egyes malmokra hárítja s ezek viszont — bár az őrlési különbségből ki tudnák elégíteni a spekulánsok igényeit — úgy védekeznek az őrlési különbözet erős apasztása ellen, hogy közös megállapodás alapján a terhet a liszt szigorúbb eladási feltételeivel áthárítják a sütőkre. Az ország nagyobb malmainak eladási feltételei például a következők: 1. Csak előre megállapított fajta-beosztással és előre megállapított árak mellett szabad lisztet eladni. A fajták kicserélése és árengedmény tilos. 2. Minden eladásnál megjelölendő a kelet, az egyes fajták szállítandó zsákmennyisége és a leszállítások periódusai. 3. A számlák készpénzben, skontó nélkül fizetendők. 4. A zsákokért az őrlemény minden mázsája után 1.80 K fizetendő, de a malom a zsákokat nem köteles visszavenni. 5. Az árak zsák nélkül nettó súlyban értendők. A malmok árdrágítását a sütők országszerte végeredményben a közönségre háritják. A kenyérkészitést szabályozó rendelet nem teszi egységessé a kenyérkészitést és nem szabályozza például a péksütemények hozzávetőleges súlyát. A sütőiparosok éppen úgy továbbíthatják a mesterséges drágításokat, mint a rejtett gabonakészletek tulajdonosai és sok malom; : de mivel ők közvetlen érin'kezésben vannak a j nagyközönséggel, mely mindegyre nyomatéko- j sabban hallatja zúgolódását, nem éreztethetik a haszonlesést oly kifejezetten, mint az őket megelőző spekulánsok, hanem az áru drágulását j többnyire a kenyér belső összetételének rontá- I sáva! és a péksütemények súlyának apasztásá- val leplezgetík. Nagyjában megállapítható, hogy a közélelmezés három állomása közül a sütőipar panaszkodásban elől jár, holott a közfogyasztás emelkedése, illetve a hadsereg részére a sütőiparosok szövetsége áltai közvetített katonakenyér és kétszersült sütése temérdek munkaalkalmat biztosit. A sütőiparosok a közönségre áthárított drágítás dacára elég szépen keresnek, de többre áhítoznak és a vidék néhány városában még a hatóságokkal is szembeszállnak. Fiume városa saját számlájára 10.000 métermázsa lisztet vásárolt a Gizella-malomnál, hogy a pékek aggresszivitását letörni célzó hatósági pékmühely szükségletét a kezdet számára biztosítsa. Mi lett az eredmény? A sütőiparosok beszüntették az ellenállást és a hatóság által vásárolt liszből hajlandók elsőrendű kenyeret 72, másodrendűt 50 fillérért sütni. Minél inkább fogy a vidéken a rejtett készlet anyaga, annál inkább drágul a gabona, a liszt és a kenyér. Csak egy orvosság van a visszaélések leküzdésére a gabonakészletek hatósági kisajátítása. A stuttgarti kereskedelmi kamara is erre az álláspontra helyezkedik a német birodalmi kormányhoz intézett beadványában. Mi ezt az indítványt megtoidjuk azzal, hogy állapíttassák meg a kenyér hatósági ára is. Államilag kisajátított gabonakészletek és fix kenyérárak mellett a malmok őrlési haszna és a pékek nyeresége a megérdemelt fokra redukálódik. Ez a legreakcionálisabb megoldás; minden más rektifikáció csak toldás-toldás. A kenyérkérdés a közélelmezésnek sarkpontja s közvetlenül érinti a lakosság minden rétegét. Akár revízió alá kerül a maximális árakat szabályozó rendelet, akár nem, a mai tarthatatlan helyzet már annál inkább is alapos purifikálásra szorul, mert — tisztelet a kivételnek — mindenki, aki a kenyérkérdéssel bármily vonatkozásban áll, a szomorú viszonyok minél gazdagabb lefölözését tartja szem előtt. Válasz a „Háború és a zöldségtermelés“ c. cikkre. A „Szatmári Gazda“ legutóbbi — folyó hó 9-iki — számában egy cikk jelent meg „Háború és a zöldségtermelés“ cim alatt, melyben a háborús mizériák elleni védekezésre mintegy receptet ad a cikk szerzője. Nem akarok kritikát gyakorolni a felvetett eszme fölött
