Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-09 / 2. szám

január 9. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. évi dec. hó 31-én. Az elhunyt igazgatója volt a Szat- márvármegyei Takarékpénztár r.-t.-nak s mint ilyen gazdaközönségünkkel szemben is nem egyszer éreztette minden téren megnyilvánuló humanitását. Mikor gaz­dáink, az időjárás mostohasága szülte nehéz anyagi vi­szonyok között állami kedvezménnyel kiosztott vetőmag­vakra szorullak, Teitelbaum Herman, mint a Szatmár- vármegyei Takarékpénztár r.-t. igazgatója a dolog anyagi lebonyolítását önzetlenül önként felajánlotta és magára vállalta. Alapitója és igazgatója volt a „Szatmári ter­mény és áruraktárnak“ is, amelynek közgazdasági je­lentősége elvitázhatatlan. Ezenkívül az elhunyt alapí­totta a Népkonyhát s annak haláláig elnöke volt. Em- berszeretete és közismert jótékonysága a „Népkonyha" megalapításánál és vezetésénél fényesen megnyilvánult hiszen igazán úgy gyakorolta a „Népkonyha" és elnöke’ a jótékonyságot, amit azt a Szentiráé egy gyönyörű sora mondja: „Ne tudja a te balkezed, hogy mit cse­lekszik a jobb." A gyászoló rokonság a halálesetről a következő gyászjelentést adta ki: „Medgyesi Ferenc és felesége, valamint keresztfiai István és László úgy a maguk, mint a kiterjedt rokonság nevében is őszinte fájdalommal és mély bánattal tudatják, hogy a forrón szeretett nagybátya és a legjobb keresztapa Teitel­baum Herman a Szatmárvármegyei Takarékpénztár r.-t. igazgatója, a Népkonyha alapitója és elnöke stb., áldosos munkás életének 72-ik évében 1914. december 31-én, rövid szenvedés után csöndesen elaludt. A drága halott földi maradványai f. hó 3-án d. e. fél 11 óra­kor fognak Batthyányi-u. 3. sz. gyászházból örök nyuga­lomra helyeztetni. Sohasem felejtünk el! Pihenj csöndesen!“ Egyesületünk agilis választmányi tagját vesztette el benne. Elhunyt orvos. Mint részvéttel értesülünk, dr. J é g e r Andor cs. és kir. tart. segédorvos, volt szat- márnémetii gyakorló orvos Temesváron katonaorvosi hivatásának teljesítése közben szerzett betegségben f. hó 3-án 31 éves korában elhunyt. Az elhunytban dr. Jéger Kálmán volt szatmári tiszti főorvos fiát gyászolja. A haláesetről a temesvári orvosi fiókszövetség gyászje­lentést adott ki, mely a következő elismerő szavakkal méltatja az oly korán eltávozott orvos hazafias érde­meit: „Elhunyt kartársunk, aki a temesvári cs. és kir. helyőrségi kórházban a háború kezdete óta fáradhatat­lanul és a legnagyobb buzgósággal önfeláldozóan mű­ködött, lelkiismeretességével és alapos szaktudásával ki­érdemelte fölebbvalói elismerését. Kartársai előzékeny modoráért becsülték és megszerették, és a betegek és sebesültek, kiket a legnagyobb odaadással gyógykezelt és vigasztaló szavakkal megnyugtatott, szivjóságát ál­dották. Hős volt, aki, miként a Királyért és Hazáért életét hősiesen feláldozó katona, honfiúi kötelességének teljesítésében emberbaráti hivatásának esett áldozatul. Áldott legyen emléke !“ Katonaság részére szükséges lovak vásár­lása. A földmivelésügyi miniszternek tudomására jutott, hogy az ország területén, különösen pedig egyes oly vármegyékben és városokban, hol a lóar.yag katonai célokra megfelelőbb, a most folyó háború alkalmából lókereskedők és lóalkuszok fenyegető mérvben vásárol­ják össze a lovakat oly célból, hogy azokat jóval ma­gasabb áron katonai pótlovazó bizottságoknak, vagy a külföld részéről lóvásárlással megbizött katonai kikül­dötteknek tovább adják. Minthogy a lótulajdonosra nézve az ily jellegű vásárlás szerfelett veszedelmes, e mellett az ország lótenyésztési érdekeit is súlyosan érinti — azonban a közvetítők kizárására tiltó rendel­kezéseket kiadni nem lehet, kizárólag a gazdák, illetve lótenyésztőkre vár a feladat, hogy különöaen és első sorban az ő érdekeiket súlyosan érintő bajon segítse­nek azzal, hogy lókereskedőkkel és alkuszokkal szóba ne álljanak, hanem keressék akár a katonai hatóságok­kal, akár a külföldi megbízottakkal a közvetlen érintke­zést. Úgy a lóavató bizottságok, valamint a külföld megbízottai teljes készséggel és sokkal szívesebben vá­sárolnak a tenyésztőktől, mint alkuszoktól és kereske­dőktől, a kiknek főtörekvése kizárólag oda irányul, hogy minél nagyobb nyereségre tegyenek szert. A most dúló világháború mindenkitől, de különösen a gazdák­tól nagy áldozatot kíván. Elviszik a vouó erőt, meg­fogy a munkáskéz és bizony félni lehet attól, hogy az ország nagy vidéke parlagon fog maradni. Ezt a nagy áldozatot, ezt a nagy veszteséget legalább némileg el­lensúlyozzuk azzal, hogy lovainkat és egyéb, a hadi célokra szükséges dolgokat abban a legmagasabb ár­ban értékesítsük, ami egyáltalán elérhető ; és alkuszok és kereskedők kizárásával közvetlenül juttassuk a katonai hatóságok kezébe. Megérkeztek a hadikölcsön kötvények. Az Osztrák Magyar Bank szatmári fiókintézete ez utón tu­datja, hogy a hadikölcsön kötvények megérkeztek és mindazok, akik az O. M. B. szatmári fiókintézeténél jegyeztek a kölcsönre, papírjaikat a hivatalos órák alatt átvehetik. Hadifoglyok, eltűntek kutatását díjmentesen eszközli a „Hadifoglyokat gyámolitó és tudósitó hiva­tal“ Budapest, IX., Köztelek-utca 8. szám 11. emelet. Felhívás. A m. kir. honvédelmi ministerium Had- segélyző hivatala a háborúban elesett, illetve kapott se­beik következtében elhunyt katonák özvegyei és árvái alapja javára értékesítésre kerülő kiadványokat bocsá­tott forgalomba. E kiadványok egyik csoportja soroza­tos csataképes és egyéb levelezőlapokból, másik cso­portja pedig hadsegélyző emlékérmek és más jelvé­nyekből áll. Miután a Hadsegélyző hivatal által gyűjtött alap, az elesettek özvegyeinek és árváinak alapja kizá­rólagosan a társadalom támogatására van utalva, lény­leges közérdek fűződik ahhoz, hogy a vidéki közönség is a nemes célokat szolgáló tárgyakat vásárolja. Felhí­vom azért a Cimet, hogy hazafiasságától vezéreltetve, a kiadványoknak minél szélesebb körben leendő tér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom