Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-06 / 36. szám
4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA szeptember 6. sére illetve elhullására vonatkozó bejelentési kötelezettséget. A 9. §. értelmében, ha a betegség oly sertésekben állapittatik meg, melyek hajtás, szállítás vagy vasúti kocsiba (hajóba) berakás alkalmával tartóztattak fel és birtokosak az ilyen sertéseket helyben le nem vágatja, azok közül a betegeket és gyanúsakat járművön, a többit — ha járművön szállításuk nehézségbe ütköznék — lábon a községben levő állandó vagy ott előre kijelölt tartózkodási helyükre kell szállítani illetőleg hajtani és ott kell zár alá helyezni, ha pedig más községből származnak és a rer.deltetesi helyük is más község lett volna, azokat megfelelő helyen az állatbirto: os költségén őriztetni és zár alá kell helyezni azon községben a hol a betegség megállapittatott. A szállításnál használt jármüveket utólag megtisztítani és fertőtleníteni kell. Ha az állatbirtokos a kölségeket nem előlegezi és nem gondoskodik a sertések élelmezéséről és amennyiben a költségeket a sertések értéke előreláthatólag nem fedezné, az I. fokú hatóság a sertéseket levágás utján értékesíti. A 10. §. szerint, ha a betegség vasúti kocsiból (hajóból) kirakás alá kerülő sertéseken állapittatik meg és a sertések azon községből származnak, a mely köz ségben lerakattak és az állatbirtokos, a sertéseket helyben azonnal le nem vágatja illetve a fertőzésgyanus sertéseket valamely város közvágóhidjára vagy a budapesti ferenczvárosi zárt vásárra el nem szállítja, úgy a sertéseket a feladási állomásra vissza kell küldeni. Az ilyen sertéseket útközben átirányítani nem szabad és ezek a vasúttól a közvágóhidra illetve a származási helyekre* csakis jármüveken szállűhatók. Az ily visszaküldésről az I. fokú hatóságot és az elöljáróságot a m. kir. állatorvos telephonon vagy táviratilag értesíti. A közvágóhidra küldött sertéseket 5 nap alatt le kell vágni, a származási helyre visszaküldött sertéseket ott zár alá kell venni és az előirt intézkedéseket foganatosítani kell. Ha nem a berakó állomás községéből származnak a sertések, azokat ki kell rakni és azon községbe, ahol a betegség megállapittatott kell zár alá helyezni. Külföldről érkező szállítmányoknál külön szabályok vannak. A 11. §. a megállapításkor felveendő jegyzőkönyvekről és a teendő jelentésekről intézkedik. A 12. §. szerint, ha a sertésvész (sertéspestis) más községből behozott állatokon a behozatalkor azonnal vagy legkésőbb 5 napon belül állapittatik meg és a behozott sertések a fertőzött, illetve az elkülönítés helyéül szolgáló területen levő sertéseken kívül a helybeli sertés állománynyal nem érintkeztek, végül ha a fertőzött udvarban levő sertések a betegség megállapításáig elhullottak vagy lévágás céljából más községbe (város) azonnal elszállittatnak és a fertőtlenítés foganatosíttatott, úgy az illető község nem tekintetik fertőzöttnek. Ha a felsorolt feltételek nem állanak fenn vagy a betegség a fertőzött udvaron kivül még más területen is fellép, akkor az illető község sertéspestissel (sertésvészszel) fertőzöttnek tekintendő. A sertések származási helyén az előirt intézkedéseket foganatosítani kell. Ha valamely fertőzött községből csak fertőzésgyanus sertések hozattak be és a sertések a származási hely értesítése alapján 21 napi megfigyelés alatt állanak, a községet csak akkor kell fertőzöttnek tekinteni, ha ott a betegség fellép. A 13. §. szerint a sertéspestis (sertésvész) járványosnak akkor tekinthető, ha oly községben a hol a ser- tésttartó udvarok száma a 100-at meg nem haladja legalább is 10 udvarban, a hol 100-nál több de 200-nál kevesebb a sertésttartók száma legalább is 15 udvarban, végül a hol a sertésttartók száma a 200-at meghaladja legalább is 20 udvarban állapittatik meg. Ily esetben a község egész határát kell zár alá helyezni. Ha azonban a betegség oly községben (városban) lépett fel az említett arányban a hol 1) a ház és utcasarokban beépített területén külön elnevezéssel biró részei vannak (kerület városrész), 2) tanya és major rendszer szerint beépített területén pedig külön elnevezéssel biró és kellően elhatárolt részei (többek állal lakott telep, puszta, dűlő) vannak illetőleg 3. melynek ház és utcasarokban beépített valamely részét az ilyen módon beépített más részektől folyó (csatorna) vagy vasút választja el, abban az esetben az illető községnek (városnak) csakis azt a terület részét kell a határvonalak pontos megállapítása mellett zár alá helyezni, illetve a zárt folytatólagosan csakis arra a területrészre kell kiterjeszteni mely a betegséggel habár egy udvarban stb. is fertőzve van. Ha a község határának ily módon legnagyobb része már zár alá kerül, vagy ha egyébként is a községnek minden iránya már majdnem fertőzve van, járványosnak tekintendő a betegség és az egész határt kell zár alá helyezni. Ha a bel és külterület nincs összeépítve és csakis ezek egyikén lépett fel a betegség, továbbá ha a fertőzött rész sertései a másik rész sertéseivel nem érintkeztek, csakis azon rész helyezendő zár alá, a hol a betegség fellépett. Részleges zár esetén vázlatos helyszinrajzot kell készíteni. A 14. §. szerint kivételesen zár alól kirekeszteni csak oly területeket lehet, ha az a fertőzött udvaroktól távol fekvő és nagyobb sertés állománnyal biró rész és teljesen vészmentes, ha a sertés állománya a fertőzött területek sertéseivel egyáltalán nem érintkezik s ha a betegség a zár alá helyezendő községben, illetőleg a zár alá helyezendő említett területen nincs nagy mértékben elterjedve. A kirekesztés esetén vázlatos helyszinrajz készítendő.
