Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-06 / 36. szám
szeptember 6. A 15. §. a sertéspestis (sertésvész) járványa esetén követendő eljárást írja elő. Ezen §. szerint a község (város) zár alá helyezett területéről annak más területére vagy más községbe (városba) sertést engedély nélkül vinni tilos, a marhalevelek kiállítását be kell tiltani. Továbbá a zár alatt levő területekhez vezető1 utak mellett „Sertéspestis“ (sertésvész) feliratú tábblákat kell elhelyezni; a le nem zárt területekről sertések csak megállapodás nélekül esetleg rendőri kísérettel hajthatók át zárt területeken, de úgy, hogy a zárt területen levő sertésekkel ne érintkezhessenek ; a zárt területen levő közös legeltetést (makkoltatást), utcákon tereken seités kóborlást be kell tiltani, ha az állat vásártér a zárt területen fekszik, sertésvásárt be kell szüntetni. A közös csapatban állandóan legelőn kintartózkodó sertések kivételével sertések közös úsztató, itató, delelőhelyekre terelését be kell szüntetni; közhírré kell tenni, hogy milyen intézkedéseket rendelt el a hatóság és a zár a község (város) határának mely részétől mely határvonalig terjed és a lakosságot ki kel oktatni afelől, hogy esetleg szállítási engedélyért kihez forduljanak. A zár alá nem helyezett illetőleg a határzárlatból kirekesztett területekről a sertéseket zár alá nem helyezett területen fekvő legelőkre közös legeltetés céljából csakis akkor szabad kihajtani, ha a sertések a lezárt területek érintése nélkül juthatnak a legelőre. A menynyiben az állatvásártér a zár alá nem helyezett területen fekszik, az ott tartandó sertésvásárokra csak a lenem zárt területekről vagy más községből csak akkor szabad sertést felhaltani, ha a vásárra hajtás a lezárt területek érintése nélkül történhetik vagy a sertéseket vasúton (hajón) közvetlenül a le nem zárt területre szállítják. A zár alá nem helyezett területekről a sertéseket a zár alá nem helyezett területen vagy más községben levő sertésvásárra is csak akkor szabad hajtani, ha az elhajtás a lezárt területek érintése nélkül történhet illetve a le nem zárt területről vasúton közvetlenül juthatnak a vásártérre. A 16. §. szerint a sertéspestis (sertésvész) miatt lezárt udvarokba sertésbeállitást előzőleg a községi elöljáróságnak a tulajdonos bejelenteni a marhaleveleket annak átadni tartozik; az elöljáróság a szaporodást az előirt jegyzékbe bejegyezni köteles. Az újonnan beállított sertéseket más sertésektől elkülönítve kell elhelyezni. Ha valamely udvarban stb. az újonnan beállított sertések megbetegedése miatt a zárlat hosszú ideig tartana az 1. fokú hatóság elrendelheti, hogy csak közvetlenül a beállítás előtt sertésvész ellenes vérsavóval oj- tott sertések legyenek beállíthatók. (Folytatjuk.) 5-ik oldal. Védelem az aranka ellen. Heréseink legkártékonyabb élősdije: az aranka ellen indított küzdelem csak úgy vezethet eredményre, ha minden gazda lelkiismereti kötelességének tartja az irtásnak rendszeres és tudatos keresztülvitelét. A magy. kir. vetőmagvizsgáló állomás azon kérelemmel fordul a gazdaközönséghez, szívlelje meg e dolgot, már saját jól felfogott érdekében is, igyekezzék az aranka elleni harcot az egész vonalon megindítani s minden tapasztalt mulasztást jelentsen be a hatóságnak, melynek kötelessége a gazdákat nemcsak ellenőrizni, de támogatni is. Tájékozásul ismételten közöljük azokat a módozatokat, amelyeknek betartására legsikeresebben lehet védekezni az aranka terjedése, pusztítása ellen. Ezek a módozatok, a mint azokat a vetőmag állomás közli pontokban foglalva a következők: 1. Csak arankamentes vetőmagot vess. Ha nem vagy biztos vetőmagod arankamentességében, küldj be fél kilót valamely magvizsgáló állomásnak, ahol ingyen vizsgálják meg. Ha azt az értesítést kapod, hogy kis aranka van benne, a magot vetés előtt rostáld meg egy huszas (l'l milliméter lyukbőségü) rostán, ha pedig vagy arankát találtak volna benne, rostáld meg egy tizen- nyolcas (12 milliméter lyukbőségü) rostán, a rostaaljat őröltesd meg lisztfinomságuvá s etesd el korpával ke- vvrve, vagy ásd el jó mélyen, nehogy az aranka kikelhessen. S Ha talajod nem nagyon kötött, kilónként még néhány szem arankát tartalmazó vetőmag után is tiszta marad a vetésed, ha a magot legalább két vagy három centiméter mélyen veted. 2. Sohase feledd, hogy a talajod is fertőzve lehet az aranka magjával. 3. Herésedet állandóan szemmel tartsd, ha foltot nem is látsz, vizsgáld, nincs-e a herenövények között elrejtőzve kúszó arankaszál. 4) Az arankát mihelyt észreveszed, irtsd ki alaposan, nehogy magot érleljen. 5. Az arankát irtsd ki a következő módon : Először: a foltot kaszáld le a foltnál legalább egy lépéssel nagyobb területen ; a lekaszált részeket gondosan gyüjtsd össze s szállítsd el a földedről ponyvába csomagolva, nehogy az elejtett arankaszálak herédet megfertőzzék. Másodszor: a lekaszált folt helyét legalaposabban kapáld fel, a növényi részeket temesd mélyen a föld alá, hogy elkorhadjanak. 6. Nehogy üres foltod maradjon, vesd be az irtás helyét lucernásban lucernamaggal, lóherésben taI vaszkor biborheremaggal, őszkor lóheremaggal. SZATMÁRI GAZDA
