Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-06 / 36. szám
szeptember 6. ' SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal Azon udvarokból, a hol beteg, betegségre gyanús vagy fertőzésgyanus sertések vannak, sertéseket engedély nélkül kivinni vagy oda vinni nem szabad. A fenn irt sertések marhaleveleit be kell vonni és ezen sertésekre marhalevelet engedély nélkül kiadni tilos. A fertőzött udvarban levő sertés trágyát, használt almot és takarmányhulladékot külön rakva össze kell gyűjteni és sertések által legelőül nem használt földek trágyázására kell használni, vagy el kell ásni. A kihordott trágyát mielőbb alá kell szántani. Sertés herélők, sertés kereskedők, a fertőzött udvarokba egyáltalán nem, hentesek pedig csak az elöljáróság tudtával mehetnek A sertéspestisben (sertésvész) vagy gyanújában megbetegedett állatok levágásával a sertést öszszes szerveivel együtt az illetékes magyar királyi ^állatorvos megérkeztéig meg kell őrizni, vagy elhullott sertéseket a dögtérre, vagy hullafeldolgozó telepre kell szállítani és ott a m. kir. állatorvos megérkeztéig meg kell őrizni. 2. §. Hajtás vagy szállítás közben észlelt megbetegedés esetén az állatok továbbhajtásat vagy szállítását az elöljáróság (városi hatóság) köteles megakadályozni és a sertéseket a birtokos költségén a község (város) félreeső helyén elkülönítve őriztetni, mig az illetékes m. kir. állatorvos a helyszínén meg nem jelenik. Vasúti szállításnál a berakáskor az illetékes vasúti szakértő a 40000—1888 sz. v. r. 73. §. alapján köteles eljárni, kirakáskor észlelt megbetegedés vagy elhullásnál a sertések kirakását meg kell szüntetni illetve a kirakott sertéseket vissza kell rakni és az állomásfőnök az elöljáróságot (városi hatóságot) értesíti, mely utóbbi a szállítmányt az I. fokú hatóság intézkedéséig őrizetbe veszi. Szállitásközben talált sertés hullával követendő elbánásra nézve az illető szabályok mérvadók. A 3. 4. 5. §.-ok betegség nemének megállapítására nézve a m. kir. állatorvosok teendőit tartalmazzák. A 6. §. A sertéspestis (sertésvész) megállapítására nézve a kór eredetének és elhurcolásának nyomozását írja elő. A 7. §. előírja, hogy oly esetben, a midőn a betegség behurcoltatott valamely község területéről más község területére, a származási község köteles a vele közölt adatok alapján az illető udvarokban azonnnal vizsgálatot tartani és az 1-2 §. értelmében eljárni, ha beteg vagy gyanús sertések vannak; ha beteg vagy be- tegséggyanus sertések nincsenek úgy a beteg vagy gyanús sertésekkel érintkezett sertéseket az utolsó érintkezéstől számított 21. napon át elkülönítve megfigyelés és zár alatt kell tartani. A 8. §. az I. fokú hatóság intézkedéseit írja elő a sertéspestis (sertésvész) megállapítása esetén. Ezen §. értelmében azon udvarokat (tanya, major, puszta, legelő, erdő) a hol a beteg, betegségregyanus vagy fertőzésgyanus sertések vannak, zár alá kell helyezni úgyszintén zár alá kell helyezni az ezen udvarokkal közvetlen szomszédos udvarban (tanya, major, puszta, legelő) levő sertéseket azon esetben, ha a fertőzött sertésekkel való érintkezés nem zárható ki. Ha egy legelő (erdő) területein egymástól elkülönítve több állandóan kinttartott sertésnyáj legel, csak azt a legelő vagy erdőrészt melyen a beteg|sertések tartózkodnak kell zár alá helyezni. Az olyan pusztán, melyen több külön álló tanya, major van csak a fertőzött tanyát, majort kell zár alá helyezni. A b. pont az 1. §. ban előirt intézkedéseknek a zárlat feloldásáig való fenntartását rendeli el. A c.) pont kötelezi az elöljáróságot, hogy ha a tulajdonosok lezárt területről szállítani kívánnak, kioktassa őket arra nézve, hogy kihez forduljanak szállítási engedélyért. A d. pont szerint a fertőzött területeket sertéspestis (sertés vész) feliratú tartós cédulával kell ellátni- Az e.) pont szerint a sertés állományt a fertőzött területeken össze kell írni és minden apadást (elhullás, leölés) vagy szaporodást az állatbirtokos (pásztor) az elöljáróságnak, ez utóbbi pedig az 1913. évi 58000 sz. földm. minist rendeletben előirt minta szerint nyilvántartja és ezen rendeletben előirt minta szerint 8 naponként az illetékes m. kir. állatorvosnak beküldi. Minden újabban fellépő eset alkalmával az utóbb fertőzött udvarban ugyanígy hajtja végre az elöljáróság az óvintézkedéseket mint előbb, ha pedig már anynyi udvar van fertőzve, hogy a betegséget járványosnak kell tekinteni az elöljáróság annak jelzése mellett, hogy a fertőzött udvarok a község (város) mely területén feküsznek azonnal jelentést tesz az I. fokú hatóságnak és a m. kir. állatorvosnak. Az f. pont szerint a fertőzött területeken a betegség tartama alatt a sertésólakat és környékét legalább egyszer hetenkint ki kell tisztítani illetve összetakaritani. A g. pont szerint a beteg sertések körül foglalatos- kodók a fertőzött területről eltávozáskor kezüket lábukat és ruhájukat alaposan tisztítsák meg. A h. pont szerint az elöljáróság közhírré teszi az állatok belső megbetegedéSürgönycim: BYAT. Bikfalvy Albert központi irodája Szatmár, Kazinczy- utca 1. szám. Nagyban szállít Szamos-kavicsot és homokot, tataicementet, erdélyi gipszet, brátkai meszet, jánosházai asbest fedőpalát, karcagi agyagárut és mindenféle építkezési anyagot, továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb műtrágyákat. valamint rézgálicot, stb. stb.
