Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-30 / 35. szám

V. évfolyam. Szatmár, 1913. augusztus 30. 35. szám. SZATMÁRI GAZDA KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A / le A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS L A ÍÁj A. A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET, AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. V y, Előfizetési ára : Egy évre ...............................6 korona. Fél é vre...............................3 „ Ne gyed évre..........................1-50 „ A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai tagtíijilJetmény ellenében díjmentesen kapják. Laptulajdcnos: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlő bizottság : Böszörményi Emil dr, Bartha Kálmán Douiahidy István Cholnoky Imre Pethő György. S/.erkosfctőrség és kiadóhivatal: Szaímár, Deák-tér 22. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk vissza Interurbán-telefon 217. sz. 9 nagybányai gyümölcsértékesítési r.-t. sorsa. Régi baj és régi igazság, hogy a magyar gazda nagyon jól tud termelni, de nem sokat törődik — tisztelet a kivételeknek — a helyes értékesítéssel; innen van az a gazdákra nézve káros következményekkel járó egészségtelen ál­lapot, hogy a termés tejfelét a közvetítő keres-, kedelem szedi le. Ezt a sajnálatos körülményt gazdálkodá­sunk minden ágában látjuk s az az érdekes, hogy maga a termelő tudja ezt legjobban, de még sem akar rajta segíteni, szándékosan tö­mi a kereskedők zsebét, mintha nem is éppen a gazda küzdene*Jegnehezebben a létért. Látják,^olvassák, hallják, hogy az értéke­sítő szövetkezetek a kultúra magasabb fokán álló körzetekben minő áldásosán működnek, sőt igen sokan be is ismerik annak előnyeit, de azért maguk nem tömörülnek, nem igye­keznek egy szövetkezet által saját anyagi bol­dogulásukat is biztosabb alapra helyezni; pe­dig az eredményesen működő hitelszövetkeze­tek mellé, mily könnyen lehetne az egyes vi­dékeknek megfelelő értékesítő szövetkezeteket oda illeszteni. Az értékesítési szervek hiánya következ­tében áll be az a szinte érthetetlen állapot, hogy a gazdára nézve nagy gondot okoz az, ha bő termése van, mivel ilyenkor a közvetítő kereskedelem a bő termésű vidéken az árakat leveri s annyiért veszi, a mennyiért ő akarja, mi különhen egész természetesnek látszik, mert hiszen a legtöbb termelő nincsen abban -a helyzetben, hogy távoli piacot keressen ter­ményeinek, már csak azért sem, mert először nincsenek meg hozzá a kellő eszközei, másod­szor pedig 'á legtöbb gazda nincs abban a helyzetben, hogy oly tömeget bocsásson a tá­vol fekvő külföldi piacra, melylyel a teteipes költséget figyelembe véve, eredményesen meg­jelenhessen azon. Hogy az, egyes által ezen el nem tjárít- ható akadályok leküzdhetők legyenek, szükség van az értékesítő szövetkezetekre és nem a költséges berendezkedésű és nyerészkedésre ala­pított részvénytársaságokra. Mert mi különbség van a kereskedő és Mindennemű bankszerü üzletet a legelőnyöseb­ben bonyolít ie — — Kiiszner Albert és Társa gmr m aganbankhaza. letétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol. — Helybeli és tőzsdén jegyzett értékpapírokat elad és vesz. — Gabona határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajánja a sorsjegyfcársulatokban való részvételt havi 10 koronás rész­etekben. — Bármily sorsjegyet előnyös fizetési feltételek melleit részletfizetésre eladunk s már az eláS részlet lefizetése után a húzások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. — Convertált jelzálog sorsjegyek húzása már 1913. szeptember hó 27-én, főnyeremény 200,000 korona és számos melléknyeremény. — Több ingatlan van eladás végett bejelentve. Lapunk mai száma 10 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom