Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-23 / 34. szám

6-ik oldal

SZATMÁRI GAZDA

augusztus 23.

érvényesülhet. A valóságban mindig az istálló és műtrágyázás fokozásával kell a termés és a jövedelem gyarapítására törekednünk. K. B.

Különfélék.

Adomány az árvízkárosultaknak. O Felsége a király a magyarországi árvízkárosultak részére magán- pénztárából táviratilag 100000 koronát utalványozott. A távirat szövege ez: Ő császári és apostoli királyi felsége legutóbbi időben a magyarországi tizenöt vármegyében elemi károkat szenvedettek részére magánpénztárából 100000 korona segély méltóztatott legkegyelmesebben engedélyezni. Legfelsőbb kabinetiroda.

A kolozsvári gazdanapok sorrendié: Első nap, szeptember hó 5-én: A XVII. erdélvrészi fonvészál1at és IX. mezőgazdasági gép- és termény kiállítás és vásár megnyitás d. e. 11 órakor, az egylet Rákóczi-kerti kiállítási helyiségeiben. Ezt megelőzőleg reggel 7 órától a bíráló bizottság működése. A gépbirálat 4-én történik. Délután a fogatok járatása. Második nap, szeptember 6-án : Nagv talajmivelő és vetőgép bemutatás Kolozsvár város (Gazdasági Akadémia) területén és Szászfenes község határában. Kezdődik reggel 9 órakor, tart este 6-ig. A kiállítás egész nap nyitva. Délelőtt 10 órakor a fogatok bírálata. Harmadik nap, szentember 7-én: Országos fölöbirtokpolitikai nagvgvülés kezdete délelőtt 10 órakor a nvári színkörben fRákó- czi-kert). Délben nagv társasebéd a Rákóczi-kerti kioszkban. Este a gazdák tiszteletére díszelőadás a Nemzeti Színházban. A kiállítás egész nap nyitva. Negyedik nap, szeptember 8-án: Kirándulás a révi vízeséshez és Zichy cseppkőbarlanghoz. Kirándulás a tordai ha- sadékhoz és marosuivári sóbányákhoz. A kiállítás egész nap nyitva. A kiállításnak mind a négy napján szabad vásár tartatik úgy az állat, mint a gép- és termény kiállításokon. Felvilágosítással szolgál az Erdélyi Gazdasági Egyesület titkári hivatala Kolozsvárott.

Az érdem jutalma. A magyar földhitelintézet a hazai gyümölcstenyésztés fejlesztése céljából, a községi faiskolát kezelő tanítók jutalmazására nagyobb összegű alapítványt tett. A jutalmak most lettek kiosztva s mint értesülünk a földmivelésügyi minisztérium javaslata alapján Tima Géza csengeri tanító szintén 200 korona jutalomban részesült. Amidőn ezt örömmel közöljük, mivel a megjutalmazott arra érdemeket szerzett óhajtjuk, hogy ez a kitüntetés buzdítással szolgáljon derék tanítóinknak, kik közérdekű akcióinkból mindenkor kiveszik részüket.

Az Erdélyi népies szarvasmarha tenyésztés bemutatása Kolozsvárt. Az E. G. E. szeptember 5-8 napjain Kolozsváron tartandó XVII. tenyészállat és IX. mezőgazd. gép kiállításán az Erdélyi Jellegű Magyarfajta Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete az erdélyi vármegyék népies szarvasmarha tenyésztését óhajtván bemutatni, felhivást intézett az erdélyi vármegyék gazdasági egyesületeihez, hogy működési területeikről a kisgazdák magyarfajta szarvasmarha tenyészeteiből egy kollekciót állítsanak össze. A költségek fedezésének egyrészét az egylet magára vállalta, hogy anyagilag a kisgazdák ne terheltessenek meg. Ugyancsak az E. J. M. Sz. T. E. a kolozsvári egy éves tejelő versenyen részt vett szarvasmarhákat is ki fogja állíttatni, saját költségén.

Országos állatvásárok vármegyénkben. Augusztus 25.-én Nagybányán. Szeptember 2-án Sza- moskrassón; 11-én Jánkon; 15-én Nagykárolyban,

Sárközön, Avasfelsőfaluban; 18-án Erdődön; 19-én Csengeren.

Vármegyénk állategészségében a múlt héthez képest lényeges változás nem volt, hazánkban valamivel javult a helyzet.

Miért drága a hús ? Sokszor foglalkoztunk ezzel a kérdéssel s mindig oda jutottunk, hogy ennek legfőbb oka mészárosaink gyors meggazdagodási vágyában található fel; emeli a húsnak árát — ezt is be kell vallanunk — a fogyasztási adó, vágási dij stb, de még ez mindig nem indok, mert legtöbb esetben ez a költség a mellék termékekből (bőr, faggyú, stb.) fedezetet nyer. Hogy igy áll a dolog példákkal igazolhatjuk. Egy tanintézet igazgatója próbára megvásárolt egy egész borjut, azt otthon levágatta úgy gondolkozván, hogy igy olcsóbb lesz az intézeti növendékek kosztja és megfogja érni az árkülönbség azt a fáradságot, amit a házi vágás okoz. Az eredmény meglepő volt: a borjúhús kilója átlag 80 fillérjébe került az intézetnek ugyanakkor, a mikor a városban a mészárosnál a borjúhús átlagban 1 korona 80 fillér volt. Már pedig ekkora különbségnek még akkor sem volna szabad előfordulnia, ha valahonnan tengeren túlról hozná a mészáros a húst. Hiszen ha a legtöbbet mondjuk, kerek 20 fillért számítunk kilónként költség és más egyebekre, akkor is kerek 100 percenttel drágább volt a mészárosnál a borjúhús ára. Tehát mégis csak igazunk van s jó helyen keressük a baj okát, pedig ezen könnyen lehetne segíteni, mert hiszen a közigazgatási hatóságnak jogában áll a hús árát rendeletileg szabályozni. Napnap mellett látjuk tehát, hogy a hús drágaságnak oka nagyon sok minden más, csak nem a gazda.

Az állatbiztosítás szabályozása. A gazdatársadalmi körök értesülése szerint a kereskedelmi minisztériumban elkészítették az uj biztosítási törvényjavaslattervezetet, melyet az egyes ministeriumok már tárgyalnak is. Mivel a gazdatársadalmat mindeddig nem tájékoztatták az iránt, hogy a szóbanforgó uj biztosítási törvényjavaslat-tervezet gondoskodik-e az állatbiztosításnak rendezéséről is, felterjesztést intézett az Orszá-