Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-26 / 30. szám
julius 26. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal Gazdasági cselédek és gépmunkások biztosítása. Sokszor megirtuk e lap hasábjain, hogy a kerületi munkásbiztositó pénztárak mily jogtalanul lépnek fel gazdáinkkal szemben, követelnek tőlük oly biztosítási dijakat melyekhez törvény és miniszteri rendelet értelmében nincs joguk. Leközöltük tájékozás végett az erre vonatkozó szakaszokat, sikerült is gazdáink közül azokat, kik egyesületünk tagjai s figyelemmel olvasták lapunkat tekintélyes összegek lefizetése alul megmenteni, de a kerületi pénztárak újból- és újból megismételték támadásaikat, kísérletezve hátha sikerül a gazdák pénzével költségvetésükben az elérhetetlennek látszó egyensúlyt helyreállítani. A panasz, felszólamlás országszerte oly hangos volt, hogy a kormány szükségét látta a beavatkozásnak s az 1913. évi XX. t. c. 4 §.-ában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. földmivelésügyi minisztérium a m. kir. kereskedelemügyi minisztériummal egyetértőén végérvényesen rendezte az ügyet: f. évi julius hó 3.-án életbe léptette az 1913. évi XX. t. cikket. A földmivelésügyi miniszter által kiadott s a törvényhatóságokhoz szóló rendelet a következő: Az 1907: XIX. és 1912: VIII. t.-c. egyes rendelkezésinek eltérő magyarázata folytán a gazdasági alkalmazottak biztosítása körül zavarok fordultak elő. E zavarok végleges megszüntetése céljából hozatott az 1913: XX. t.-c., melynek 2. §-a a gazdasági alkalmazottakra nézve eddig is érvényben volt törvények felsorolása mellett kétséget kizáró módon megállapítja, hogy ezek, és pedig sem a gazdasági cselédek, sem a gazdaságokban alkalmazott úgynevezett szegődményes iparosok, sem pedig a gazdasági gépmumkások — ideértve a képesített (vizsgázott) fűtőt is, még ha közönségesen gépésznek nevezik is — az 1907. évi XIX. t.-cikkben betegség és baleset esetére megszabott biztosítási kötelezettség alá semmi körülmények között sem vonhatók, s a gazdaáági alkalmazottak közül egyedül a képesített gépkezelő (vizsgázott gépész) az, akit mind betegség, mind baleset esetére az 1907: XIX. t.-cikk értelmében kell biztosítani. Most tehát, amidőn az 1913: XX. t.-cikk minden 1 kétséget kizáró módon nyilvánvalóvá teszi, hogy a gazdasági alkalmazottak az ipari munkásbiztositásba be nem vonhatók, elvárom a közigazgatási hatóságoktól és köz- I ségi közegektől, hogy az e tekintetben eddig fenforgott zavaroknak az érdekeltek megfelelő felvilágosítása utján is elejét fogják venni, de viszont őrködni fognak arra, hogy a gazdasági alkalmazottak mindazon segélyekben részesüljenek, amelyeket számukra a törvények úgy betegség, mint baleset esetére előinak. A kötelező balesetbiztosítás helyes végrehajtása céljából felhívom a t. Cimet, utasítsa a helyi végrehajtásra hivatott hatóságokat és közegeket, gondoskodjanak arról, hogy egyfelől az összes gazdasági cselédeket és a gazdaságokban alkalmazott úgynevezett szegődményes iparosokat a 120 filléres hozzájárulási díj kivetése és közadók módjára leendő behajtása céljából a 14100/905. ein. sz. m. kir. földmivelésügyi miniszteri rendelet értelmében összeírják, másfelől pedig az összes gazdasági gépmunkásokat, illetőleg összes gazdasági gépeket az Országos Gazdasági Munkáspénztár központi igazgatósághoz a megfelelő díjak befizetése mellett balesetbiztosításra bejelentsék. Az 1912: VIII. t.-c. 12. §-a a kötelező baleset- biztosítást elmulasztó munkaadókra, illetőleg gazdasági géptulajdonosokra — teljes kártérítési felelősségük fen- hagyása mellett — 100 koronáig terjedhető pénzbüntetést szab és tőlük a díjak utólagos behajtását rendeli el. Felhívom a t. Cimet, utasítsa a helyi végrehajtásra hivatott hatóságokat és községi közegeket, hogy amennyiben a kötelező balesetbiztosítás ily elmulasztása tudomásukra 'jutna, a kihágási eljárásnak hivatalból leendő lefolytatása és egyszersmind a díjak utólagos behajtása iránt haladéktalanul intézkedjenek, hogy a törvény kötelező renoelkezéseinek ez utón is minden irányban érvényt szerezzenek. Az uj törvény értelmében a gazdasági alkalmazottak biztosítására szolgáló intézmény ezt a nevet viseli : „Országos Gazdasági Munkáspénztár“ mindaddig azonban, mig az intézmény régi nevét viselő nyomtatványkészlet tart, az felhasználandó. A törvény végrehajtásához kiadott miniszteri rendelet minden kétséget eloszlat s így többé gazdáink nem lesznek kitéve a zaklatásnak. Lehetséges azonban, hogy a kerületi pénztárak még mindig kísérletezni fognak, de gazdáink kérlelhetlenül jelentsenek fel minden 1 egyes esetet, de egyszersmint vigyázzanak arra is, hogy minden egyes gazdasági alkalmazott az „Országos Gazdasági Munkáspénztár“-hoz bejelentessék, nehogy enSürgönycim: BYAT. Bihfalvy Albert központi irodája Szatmár, Kazinczy- utca 1. szám. Nagyban szállít Szamos-kavicsot és homokot, tatai- cementet, erdélyi gipszet, brátkai meszet, jánosházai asbest fedőpalát, karcagi agyagárut és mindenféle építkezési anyagot, továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb műtrágyákat. valamint rézgálicot, stb. stb.
