Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-05 / 14. szám
3-ik oldal SZATMÁRI GAZDA április 5. tikai törekvés, minden olyan csiny ellen, a mely el akarja rabolni a földmivelö Magyarország nehezen kiküldött jogállományát és vámvédelmét. A földmivelés létalapját nem áldozza fel a magyar gazdatársadalom sem Ausztriának, sem a Balkánnak, hanem azt meg fogja védelmezni minden olyan törekvés ellen, a melynek közelebb való a kartellált osztrák gyáripar érdeke, mint ennek a földnek és az ahhoz kötött nép minden jogos követelménye. A talaj vízkészlete és a trágya. Gyakorlati gazdáink előtt ismeretes, sőt merem állítani, aggodalmasan túlbecsült a víznek jelentősége a trágyafélék érvényesülésénél és azok jövedelmezőségénél. A viz jelentőségének eme túlbecsülésében látom a műtrágyák feltűnően kismérvű alkalmazásának egyik okát nálunk. Németország mütrágyafogyasztása 18-szo- rossa a mi mütrágyafogyasztásunknak, de még nagyobb mennyiségben fogyasztja azt Belgium, mert az egységre vonatkoztatva, a németországi mütrágyafogyasztásnak majdnem háromszorosát használja fel évente. Csodálatos tény, hogy gazdáink, kik belátják a műtrágyázás jövedelmezőségét és át vannak hatva a talaj nedvességtartalmának a trágyák érvényesülésére gyakorolt döntő befolyásának tudatától, mégis teljesen az időjárás szeszélyeire bízzák magukat és igen kevés gondot fordítanak arra, hogy talajaik helyes és okszerű megmunkálásával a lehetőség mérvéig fokozzák a téli és tavaszi nedvesség elraktározását és annak konzerválását. Pedig, mint az alábbiakban látni fogjuk a helyes talajmunkákkal elérhető talajvíz-konzerválás a legtöbb esetben elégséges vízkészletet ad arra, hogy a tavaszi és nyárelei szárazságok miatt az adott műtrágyák érvényesülése lehetséges legyen. Lássuk azonban, hogy a valóságban milyen és mekkora szerepe van a talaj vizének a trágyafélék érvényesülésénél ? Növényeink táplálékukat vizes oldatok alakjában veszik fel, azért tehát a viz jelenléte az adott tápanyagok érvényesülhetésének elengedhetetlen feltétele. Ha a talaj a beálott száraz időjárás lolytán a felületi párol- | gással elvesztett és a növényzet által felszívott, azután I elqárologtatott vizét pótolni nem tudja, akkor természe- ! tesen a műtrágyákban adott táplálóanvagok oldásba jutása is ki van zárva s igy azok az illető növényre nézve arra az időre elveszettek. Ez a körülmény azonban nem ok arra, hogy most már a beállható szárazságtól félve, a műtrágyák használatát teljesen, vagy csak részben is elhagyjuk, mert az adott műtrágya, ha közbejött kedvezőtlen viszonyok folytán momentán nem is tud érvényesülni, nem megy veszendőbe. Hiszen első sorban, ha a szárazság miatt nem tud a műtrágya érvényesülni, akkor egyúttal a kimo- 1 satása is teljesen kizárt arra az időre; igaz, hogy esők ! jöhetnek később, amikor a növényzet már letakarult és igy a tápanyagok felvétele szünetel, de ezen esetben is segítségére van a gazdának a talaj tápszer lekötő képessége és ez megakadályozza a drága pénzért vett növényi tápanyagoknak az alsóbb rétegekbe lemosatá- sát. Ezen, a szárazság miatt érvényesülni nem tudott műtrágyák a következő növénynél értékesülnek fokozottabb mérvű utóhatásukkal. A különböző műtrágyák viselkedése e tekintetben eltérő, amennyiben amig a foszfortragyák ilyen utóérvényesülése majdnem teljes, vagyis abból a roszkor jött nedves időjárás esetén is csak minimális mennyiség megy a kimosatás folytán veszendőbe, addig a káli műtrágyáknál már valamivel többet tehet ki a kimosatás okozta veszteség, főleg a lazább természetű talajokon, ahol a káli trágyák alkalmazása a leggyakoribb. Ez a laza homokos talajok kisebb tápszerlekötő képességének tudható be jórészt. Végül a nitrogéntrágyáknál a jelzett veszteség határozottan számottevő lehet kedvezőtlen viszonyok között, s egyedül ezek alkalmazásánál lehet indokolt az aggodalom a száraz klimáju gazdaságokban a beállható szárazság okozta veszteségtől. A trágyafélék érvényesülhetésénél igen fontos tudni, hogy az egyes növények fő tápanyag felvételi időszaka mikor van és mennyi időre nyúlik ez ki ? Ebben az időszakban van ugyanis a talaj nyirkosságára a legnagyobb szükség s ha ez az időszak elmúlt, akkor már a beálló szárazságok nem okoznak érzékenyebb Sürgönyeim: BYAT. Bihfalvy Albert Nagyban szállít Szamos-kavicsot és homokot, tatai cementet, erdélyi gipszet, brátkai meszet központi irodája jánosházai asbest fedőpalát, karcagi agyagárut és miedenféle építkezési anyagot, Szatmár, Kazinczy- továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb műutca 1. szám. trágyákat, valamint rézgálicot, stb. stb. Képviselő: Nagykároly és vidéke Számára: Blum Izidor, Nagykároly Tompa utca 17.
