Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-05 / 14. szám
április 5. SZATMÁRI GAZDA 4-ik oldal kárt, mert a növények, amit értékesíthettek, azt úgyis felhasználták. Részletekbe itt nem bocsátkozhatom, csupán tárgyunk megvilágitásaképen említek fel annyit, hogy e- zen időszak az őszi kalászosoknál a tavaszi megindulástól egész a fejhányásig, búzánál a virágzásig, tehát aránylag rövid időre terjedöleg tart. A rendes időben elvetett tavaszi kalászosok is junius második felében befejezik a fő tápanyagfelvételi időszakot. A répafélék és a nem korai burgonyáknak ellenben még augusztus hóban is nagy a tápanyagigényük. Ezen legutóbbi vázlatos adatok is eléggé megvilágítják, hogy a helyes talajmunkálatokkal konzervált téli nedvesség milyen óriási mértékben ellensúlyozhatja az esetleg bekövetkező tavaszi, vagy nyár elei szárazságot, mert a jól konzervált őszi és téli csapadék ezen ideig csak kivételes esetekben nem elegendő a növényi tápanyagok oldásbehozatalára, vagyis a trágya anyagok értékesülésére. Dr. Gerlach tanár trágyázási kísérleteinek érdekes és igen értékes eredményeiről emlékezem meg itt röviden, amelyek szerint a trágyázás száraz években is sokkal eredményesebb, mint azt általában hiszik és pedig azért, mert a viz a tápanyagban gazdag talajon sokkal gazdaságosabban lesz kihasználva, mint a tápanyagban szegény talajon! Ennek magyarázata az, hogy a növényeknek a tápanyagban gazdag talajon nem kell a szükségelt tápmennyiség felvételre a tápoldat kon- czentráltabb volta miatt annyi vizet elpárogtatni, mint a tápanyagban szegényen. Olyanformán áll a dolog, mint az állatok takarmányozásánál, ahol szintén nem a takarmány mennyisége, hanem az abban levő száraz anyag szabja meg a napopta felvehető takarmáry adagot. Gerlach dr. 4 évi kísérleteinek ereményei közül felemlítem, hogy szerinte 1 kg. száraz anyag, mag, szalma, polyva stb. előállításához kellett: trágyázatlan talajon 1196 kg. viz; trágyázott talajon 710 kg. viz; vagyis a trágyázott talajon a fentebb részletezett okokból kifolyólag ugyanazon hatás elérésére csak 59 százaléka kellett azon vizmenuyiségnek, amit a trágyázatlan föld felhasznált. Ez a körülmény nagyon is megfontolandó éppen a mi hazai viszonyaink között, ahol a talaj vizének olyan nagy az értéke. Tehát a meglevő talajvíz gazdaságos és jó kihasználása szempontjából is csak előnyösnek mondható a műtrágyák alkalmazása. Végül a trágyának a talaj vizével szemben támasztott nagyobb igényének egyik okára és ennek elhárítására kell röviden kitérnünk. Az a tapasztalat, hogy a trágyázott növények a beálló szárazságot a legtöbbször nem megfelelően előkészített talajon előbb megérzik, mint a nem trágygzottak, onnan származik, hogy a trágyázott növények kora tavaszi fejlődése a bőven rendelkezésre álló tápanyagok miatt erőteljesebb, ennek folytán a viz fogyasztása is nagyobb; ez a gyorsabb fejlődés előny akkor, ha későbben nem állanak be szárazságok, ellenkező esetben kedetben erőteljesebben fejlődött növények nagy vízfogyasztása folytán gyorsabban kimerül a talajok vízkészlete s a szép fejlődés később vízhiány miatt visszaesik, esetleg a vetés ennek folytán meg is semmisülhet. Ezen hátrányon úgy lehet egyszerűen segíteni, hogy az ilyen szárazságra hajló klíma alatt nem a gyorsan ható, hanem a lassan ható, inütrágyaféléket alkalmazzuk. Ezek nem indítják kora tavasszal a vetéseket buja fejlődésnek s igy elesik az a veszély, hogy a kezdeti tulerős fejlődés ahelyett, hogy használna, kárt okoz. K... Méhészet. Rovatvezető: Nagy Géza méhészeti szaktanár. Pályázati Hirdetmény. Az okszerű méhészet ismertetése és terjesztése céljából a „Erdélyrészi Méhészeti Egyesület“ kolozsvári méhészeti telepén a folyó évben is fognak időszaki méhészeti tanfolyamok tartatni, ezeknek határidejét a következőképen állapítom meg: 1. tanfolyam földmi vés kisgazdák részére május 14—31-ig. 2. tanfolyam ugyancsak földmives kisgazdák részére junius 2—19-ig terjedő időközben. Minden egyes tanfolyamra 20—20 hallgató vétetik fel, a résztvevők az említett méhészeti telepen nyer- ! nek oktatást és a tanfolyam tartama alatt 2—2 korona l napidijban részesülnek annak fejében, hogy élelmezé- í sükről és lákásukról maguknak kell gondoskodniok. A j tanfolyamon résztvevő földmives kisgazdák ezenkívül fel- I vételük alkalmával III. osztályú féláru jegy váltásra jogosító igazolványt is kapnak és az ezek használata mellett felmerülő utazási költségeik a tanfolyam sikeres befejezésével részükre megtéritletnek. A tanfolyam az okszerű méhészet gyakorlati és elméleti ismeretein kívül a résztvevők a kaptárkészitést is tanulni fogják s a tanfolyam tartama allatt önmaguk által készitett kaptárokat és kisebb kezelési eszközöket a tanfolyam végeztével adományként magukkal vihetik. A tanfolyamon résztvenni kívánók felhivatnak, I hogy egy koronás okmánybélyeggel ellátott s a m. kir. fölnmivelésügyi miniszterhez intézett folyamodványukat legkésőbb egy hónappal a látogatni szándékolt tanfolyam kezdete előtt nyújtsák be. Budapest, 1913. március 26. M. kir földmivelésügyi miniszter. Felvilágosítást Nagy Géza méhészeti szaktanár ad (lakik Szatmár Zrínyi utca 14).
