Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-22 / 12. szám
3-ik oidal SZATMÁRI GAZDA szőr azért, mert az az aggodaloma, hogy bármennyire is alaposan összekeveri a heremagot a gabonával, az a vetőládában a rázás folytán ismét elkülönül egymástól, nevezetesen a súlyosabb heremag a láda aljára húzódik le, amikor azután vége az egyenletes vetésnek; másodszor azért sem tartja jónak a kevert vetést, mert a heremagot nem szabad oly mélyen eltenni a földbe, mint a nagyobb szemű védőnövényt szokás. De mint azt az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomásnak erre vonatkozó kísérletei is beigazolták, egyik ellenvetés sem állja meg a gyakorlatban a helyét. Ami az első aggodalmat illeti, hogy tudniillik a nehezebb heremag leülepszik a vetőszekrényben és e miatt a vetés egyenetlenné válik, ezt a nézetet csakugyan minden gazda táplálja, pedig minden alapot nélkülöz. A fődolog csak az, hogy a herét jól összekeverjük a zabbal vagy árpával, esetleg a zabosbükkönnyel, noha utóbbival kevés gazda szokta vetni. A gépet akár meg is hagyhatjuk oly beállítás mellett, mintha csak tisztán zabot vagy árpát vetnénk, mert a here nem nagyon növeli a tömeget, inkább csak az egyes szemek közti üregeket tölti ki. Ha mégis valamivel ritkább lenne a védőnövény állása, az sem oly nagy baj, sőt az a herének csak javára van. A keveréket kivethetjük bármily rendszerű sorvetővel ; a heremag eloszlódása a legelsőnek vetett gépalj soraiban csak oly egyenletes és tökéletes lesz, mint a legutolsó gépalj soraiban. Ezt vallja minden gazda, aki csak egyszer is keverten vetette el a heréjét. A másik ellenvetésre, hogy tudniillik a védőnövénnyel egyszerre a talajba hozott here nagyon is mélyre kerül le, csak annyit mondhatok, hogy az túlzott aggodalom szüleménye. A here csirázási erélye sokkal nagyobb, mint hinnők, a mélyebb vetést nemcsak elbírja, sőt a heremagnak csekély vetése a főoka annak, hogy szárazabb viszonyok közt a herevetés nem sikerül. Mert a magnak a csírázáshoz nemcsak levegő és meleg, hanem nedvesség is kell; porba hiába tesszük le a heremagot, legalább a szárazságra hajló vidékeken, azt a nedves rétegbe kell bevinnünk. Hogy a kevert vetés ellen felhozott érvek egyébként nem állják meg a helyüket, azt a gyakorlat is igazolta azáltal, hogy a kevert vetés egyre jobban terjed, bár még nem annyira ismert, mint amennyire a gazmárcius 22. dák érdekében, első sorban is a vele járó munkamegtakarítás miatt, kívánatos volna. Gyárfás József. A dunántúli gazdasági kultúra. Köztudomású, hogy a Dunántúl hazánkban különösen mezőgazdasági kultúra tekintetében vezet. Sokak előtt megfoghatatlan az, miért a Dunántúl gazdái azok a boldog halandók, kik gazdaságukban oly irigylésre méltó eredményeket tudnak elérni s miért nem lehetne az elérhető az ország más termő vidékén is. Hát bizony ennek oka nem abban rejlik, mintha talán a természet volna bőkezűbb a dunántúli gazdákkal szemben, vagy mintha nálunk nem volna meg annak a dunántúli intenzivebb gazdálkodásnak előfeltétele ; nem ebben rejlik az oka a fényes eredménynek, de abban, hogy a dunántúli gazda halad a korral, tanul s a mi gazdáinkat jellemző megcsontosodott konzervativizmussal már régen szakított, jobban mondva az sohasem volt természete. Megragad minden komoly alkalmat a tanulásra s a tanultakat, igyekszik gazdaságában — apró-pénzre váltani — értékesíteni. Hogy minő szeretettel viseltetik a Dunántúl gazdaközönsége az úgynevezett népies gazdasági előadások iránt, arról hű képet nyújt az alábbi hir, melyet a Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közlönyének legutóbbi számában olvastunk: „Egyesületünk előadói sorra járják a vármegye községeit s a legnagyobb igyekezettel törekszenek, hogy a népet felvilágosítsák, sok hasznos dologra megtanítsák. — Minél nagyobb az érdeklődés az előadások iránt, annál boldogabb az előadó, mert látja a nép haladását, tanulási vágyát. Boldog lehetett Egyesületünk ügyvezető titkára és másodtitkára február hó 23-ikán Pápasalamon községben tartott népies gazdasági előadás alkalmával, melyet végig hallgatott a község összes gazdája, nem hiányzott a jelenlevők közül a falunak egyetlen birtokosa sem. Ennek a derék községnek van hitelszövetkezete, fogyasztási szövetkezete s most a népies gazdasági előadás következményeképpen meg fog alakulni a Gazdakör és a községi állatbiztosító szövetkezet. Pápasalamon népének összetartása, a jó iránti érzékenysége, haladása egy érdemes ember hosszú és Sürgönyeim: BY AT. Bikfalvy Albert központi irodája Szatmár, Kazinczy- utca 1. szám. Nagyban szállít Szamos-kavicsot és homokot, tatai cementet, erdélyi gipszet, brátkai meszet jánosházai asbest fedőpalát, karcagi agyagárut és miedenféle építkezési anyagot, továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb műtrágyákat. valamint rézgálicot, stb. stb. Képviselő: Nagykároly és vidéke Számára: Blum Izidor, Nagykároly Tompa utca 17.
