Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-24 / 8. szám
febr r 24. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. Gazdasági és műszaki szakkönyvek jegyzéke 1912. Szerkesztette Sarumüller Károly, a »Pátria« könyvkiadóhivatalának főnőké. A »Pátria« irodalmi vállalat r.-t. most adta ki a nála kapható gazdasági és műszaki szakkönyvek legújabb jegyzékét, amely az ösz- szes fontosabb szakkönyveket felöleli ügyes és áttekinthető összeállításban. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a modem gazdának állandóan figyelemmel kell kísérnie a szakkönyvpiacot és az újonnan megjelent szakkönyvekröi tudomást szerezve, mindazokat be kell szereznie, amelyekből a tudomány és gyakorlat újabb álláspontját, a technika újabb vívmányait megismerheti és igy a jövedelmezőbb gazdálkodásra útmutatást talál. A haladni vágyó gazdák könyvszekrényéből éppen ezért nem szabadna egy újabb értékes szakmunkának sem hiányoznia. A szakkönyvek legújabb jegyzékét megkeresésre ingyen küldi meg a »Pátria« r.-t. könyvke- tíése Budapest, IX., Üllői-ut 25. Mezőgazdasági kalauz cimü munkán dolgozik Bu- day Barna a »Köztelek« felelős szerkesztője és Konkoly Thege Sándor dr. segédszerkesztő. A könyv bő ismertetését és címjegyzékét fogja tartalmazni azoknak' a gazdaságoknak, melyek általánosan keresett állatfajták tenyésztésével, növényféleségek termesztésével kiterjedtebben foglalkoznak. A kérdőivek utján bejelentendő adatokat teljesen díjtalanul közlik. A munka a folyó év őszén fog megjelenni magyar és lehetőleg német szöveggel. Az előfizetők 15—20 koronáért rendelhetik meg. A bolti ára magasabb lesz. Különfélék. Országos átiatvásárok vármegyénkben, március 6-án Nagysomkrfion; 8-án Erdőszádán 11-én Avasujvároson és Nagybányán; 15-én; Csengcrhen; 18-án Avasfelsőíaluban. Beküfdetelt. Hiba a kréta körül. Gazdasági Egyesületünk által f. év márc 13-án rendezendő bikavásárunk ügyében akarom egy kicsit a krétát meghegyezni.' Nagyon helyes az az intézkedés, hogy a kir. felügyelőség felhívja a községek elöljáróit az állami kedvezmény elérése szempontjából a kérelem beküldésére már a vásárt megelőző napokon; mert: »a vásár napján benyújtott kérelmek nem lesznek figyelembe véve..« De kérdés ám, hogy megtudja-e ezen intézkedést miutten tenyészállatra praenumeráló közeg. Nem mindenütt a közs. Elöljáróság ügyel a tenyészállatok szükségességére. Gazdasági testületek is vannak egy-egy nagyobb községben. Most már e körlevél tartalmát, hogy tudják meg kellő időben, pláne ez első évben; amikor ez újabb intézkedés dűlőre jött, ott, hol se e szaklapot nem járatják, se semmiféle'érintkezés nincs a felügyelő-, seggel? S erről jó eleve nem értesül; bemegy a régi szokás alapján, hogy majd elintézi ott a kedvezmény (ügyét s ott fog nagyot nézni a hivatalos pecséttel a j zsebében. Nem jó lenne-e kérem még a 12-ik órában j bár rendeletileg felhívni a községi Elöljáróságot, hogy | ezt dobszó utján tennék közhírré minden egyes község- ! ben, hogy ott is, ahol nem az Elöljáróság tudja azt, hogy vajon van-e tenyészállatra szüksége a birtokosság részének, vegye tudomásul e legújabb intézkedést, nehogy itt egy néhány éppen szegény község el- utasittassék attól az állami kedvezménytől, melynek megszerzését nem a saját hibájából vesztette el. Számos- dob, 1912. február 18. Lénárd Ede. — (Fenti sorokjra nézve meg kéll jegyeznünk, hogy a gazdasági felügyelő úgy a városok polgármestereit, valamint a járások vezetőit felkérte ez uj és helyes intézkedés legszélesebb körű közhírré tételére, igy tehát minden oly in- | tézketíés megtörtént, amely a bajnak elejét venni van hivatva .Nem akarjuk feltenni a községek elöljáróiról, hogy nem íörődömséggel kezeljenek egy ily fontos ügyet, mely a gazdára nézve nagyon is zsebbevágó. Szerk.) Ä magyar búza védelme. Évek óta támadják a magyar búzát, melyről igyekeznek kimutatni, hogy bi- zonnyára degenerált, mert nem olyan jó, mint amilyen I azelőtt volt. Ennék ellenkezőjét mi sem bizonyltja job- : ban, mint az 1911-iki évjárat, midőn hat helyről kapott az Országos Kémiai Intézet az ország külömbörő ! vidékéről száimazó olyan búzát, amelynek a litersulya I a 840, sőt 850 grammot Is meghaladta. Ez pedig ! hektóliterben 84 és 85 kilogrammos búzát jelent. Kos- ! sutány Tamás dr. a kémiai intézet igazgatója erre 1 való tekintettel fölkéri azon gazdaságokat, amelyekben j 83, vagy azon felüli súlyos búzák vannak raktáron, | hogy azokból 5—5 kilogrammot az Országos Kémiai Intézethez díjtalan vizsgálatra és a Mezőgazdasági | Muzeum búzatermőben való kiállításra beküldeni szi- i veskedjenek. Németország termés állagai Hogy a német gazda I sokkalta jobban gazdálkodik mint mi, azt bizonyítja az a körülmény, hogy Németországban kalászosokból is 4—6 q-val aratnak többet holdanként mint hazánkban. Ennek a körülménynek az oka nem az éghajlati külömbségben, nem is egyedül a talajnak jobb megmunkálásában található fel, hanem főleg abban, hogy a német gazda sokkalta jobban trágyázza földjét mint I mi, s ennek következtében a növények által szüksé- | gélt tápláló anyagokat egyensúlyban tartják, s igy ter- I üléseket nagyobbakat ér el. Hogy ez így van, azt bizonyítja egyrészt az a körülmény, hogy Németországnak | állatállománya aránylag legalább 1 és félszer olyan nagy mint Magyarországé, tehát 1 és tél — 2-szer annyi istáló trágyát termel és használ fel, mint mi. E mellett még rengeteg műtrágyát is fogyaszt, 18-szor vannyít, mint mi. Felhasznál ugyanis Németország országos átlagban hektáronként 11 márka értékű mütrá- i gyát, holott Magyarország ugyancsak hektáronként csupán 92 fillér áru műtrágyát használ föl. Miután pedig a
