Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-24 / 8. szám

SZATMÁRI QAZDA 6-ik ©Ida február 24. német gazda jól tudja, azt, hogy az istállótráigyában adjon abból bármennyit is földjének, nem ad vissza ta­lajának annyi foszfort, mint a mennyit onnét a nö­vények elvontak, következésképen főleg foszfor tartalmú műtrágyákat alkalmaz, amelyeknek használata Német­országban minden fogalmat meghaladólag emelkedik év- röl-évre. Hazánkban is a megélhetési viszonyok min­den irányban olyan drágák, hogy a gazdának mindén j tudását és szorgalmát egyesiteni kell abból a célból, ! hogy nagyobb termés átlagokat érjen el, különbennem í tud megküzdeni a folyton dráguló élet viszonyokkal, amelyek előbb-utóbb elsöprik. Többet kell termelni, na­gyobb termés átlagokat kell elérni s ez csak úgy lehet­séges, ha talajunk tápláló anyagát egyensúlyban tart­juk, ha az istálló trágyából hiányzó foszfor mennyiséget í műtrágyák alakjában adjuk meg talajunknak. A ludtojások kelesztése. A ludtojásokat mestersé- j gesen nem igen kelesztjük ki, csákis természetes utón. Az olyan keltőgépnek, melybe ludtojásokat lehet elhe­lyezni, nagyobbnak vagyis legalább keltőürjének kelle­ne még egyszer olyan magasnak lenni, mint annak, me­lyet tyuk- és kacsatojások keltésére használunk. Iiyen gépeket a gyakorlatban látni nem igen lehet. Kacsa és [ ludtojásokat egy és ugyanazon gépben is lehetne kelesz- teni, mig lúd- és tyúktojásokat együtt keleszteni lehe­tetlen. Mert a ludtojások több víztartalmat páro’ognak ki, minta tyúktojások és ezeket tovább tartó ideig kellene szellőztetni. A tyúktojásokat a keltés 19-ik nap­jáig mindennap meg kell forgatni, mig a ludtojásokat a 24-ik napig kell forgatni. A ludtojásokat legjobb !u- dakkal, kacsákkal és pulykákkal keltetni. Ha a puly­kát keltésre erőszakoljuk, minden időben használható kotlának. Ä borjuk itatása. Sokat lehet a fölött vitatkozni, hogy a szoptatás vagy itatás célszerűbb-e? A szopta­tásnak az az előnye, hogy természetes. A boiju teljesen kiszopja anyját és tőgygyuladások be nem következnek A gulyásoknak kényelmesebb, nagy munkától kímélve meg őket. Hátránya az, hogy nem egyforma és a tehén tejelési képességétől függ. Ha sok a tej, akkor a borjú túl kövér lesz. Elválasztás után lesoványodik és szénapotrohát kap. Ha korán választjuk el, akkor a borjú szűk mellű lesz. Az elválasztás úgy a bor­júin, mint tehénre nézve kellemetlen. Az itatás előnye az, hogy a tejelőképesség fokozható, mert a jó fejő erősebben dolgozza meg a csecseket, mint a borjú. Az itatandó mennyiség hatalmunkban áll és annyi időre tei jeszthetjük ki, amennyire akarjuk. De hátránya az, hogy sok dolgot ád és rendkívüli pontosságot és tisz­taságot követe! meg, amit ha elmulasztunk, akkor nagy ! károsodásak tnesszük ki magunkat. Számoljon kiki vi- ; szonyaival és a szerint rendezkedjék be. Annyit még hozzátehetünk, hogy az itatás utján tejsurrogatumokat u. n. zabdara-levesre és lefölözött tejre foghatjuk a borjukat, ami tejeladásra vagy vajtermelésre berende­zett gazdaságoknál kikerülhetetlenné teszi a szoptatás­nak részben mellőzését. Gál Jenő mérnöki irodáját Szatmároi Bercsényi-utca 33. szám alá helyezte át. Tele­fon szám: 189. Vármegyénk állategészsége. Lépfene: csen­ged Vetés; fehérgyarmati Kömörő t. Nagyar; máté­szalkai Papos, Szamosszeg p. szinérváraljai Apa. t Veszettség: csenged Szamostatárfalva; mátészalkai Mátészalka, Vitka; nagybányai Lápesbánya; nagyká­rolyi Szaniszló; szatmárnémetii Dobrácsapáti, Szamos- lippó Rülikór; avasi Avaslekence ló. Kányaháza lói csengeri Porcsalma ló; nagysomkuti Nagybozinta ló; szatmárnémetii Qarbolc ló. Szárazberek 2 u. ló. Sertésvész : avasi Terep 2 u.; Csengeri Rozsály; ni., Szamossáiyi t., Vetés; fehérgyarmati Nagyszeke­res, Nábrád; mátészalkai Hodász 3 u., Kántorjánosi, Nyirderzs nagykárolyi Érendréd t., nagysomkuti Dán­falva, Kővárhosszufalu, Magyarberkesz 4 u,­Sertésorbánc : erdődi Oéres t., fehérgyarmati Jánk nagykárolyi Domahida. Felelős szerkesztő: Világnagy Gáspár egyl. titkár. Segédszerkesztő: Kmdorfer koré. Főmunkatárs: Böszörményi East dr. Ékszer és ezüstnemü vásárlásnál fordu Íjunk bizalommal Magyarország legnagyobb ékszerüzletéhez a Lfifkovits Arthur és Társa céghez Debreczenben. Eladó Földessy Oszkár mikolai gazdaságában ripá- ria portaüs két éves gyökeres szőlővessző ezrenként húsz koronáért, Herrenhäusi Királymálna tövek százankint négy koronáért, Sarpless epertövek százankint egy ko­ronáért, aranyfíiz métermázsánkint öt korona, aranyfüz dugvány ezre három koronáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom