Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-12 / 41. szám

5-ik öldal. SZATMÁRI GAZDA október 12. Gyümölcskivitelünk fejlődésének egyik nagy baját, a hiá­nyos csomagol;; t az okozza, hogy kosárfonó ipartele­peinknek nincsenek az egyes vidéki központokon rak­táraik gyüínöteskoia.ak nagyobb mennyiségben nehezen kaphatók és gyékénszatyrokból, melyek a berlini pia­con nagyon kelendők volnának, a nyári időszakbt; még mutatóba se lehet kopni. így történik aztán, hogy ölünk a faigyümölcs is nem-nemes gyümölcsöse! keverve, laza csomego’á.bnn kerül kivitelre. Tojás- és hlaromfi- kivitelünk nehezen tud versenyezni az orosz kivitellel. A gyógyfüvek kéz;1 lése sem felel meg az igényeknek. A szedést-néha nem végzik szakavatott kezek, vannak, akik á gyógynövényeket nedves állapotban indítják útnak, sőt néha értéktelen füvet is kevernek a szállít­mányba. Németországban a csalánt már orgy mennyi­ségben szedik és törzsét papírgyártásra használják. A must cuki ozásár ól szóló miniszteri rendelet. Az idei labnormis idő á á következ ében laz a kevés bor is, a mi teremni lóri ; legtöbb vidéken rossz se túlnyomó­iig savanyu lesz. (Többen fognak tehát ,az juj bortörvényi értelmében a vincellériskolád igazgatóságokhoz, ille­tőleg a szőlészeti és “borászati felügyelőségekhez for­dulni a must cukrozásának. megengedése érdekében. Tekintette! arra, hogy a cukrozással :— különösen he a * eukrozás túlmegy a megengedhető határokon. — könnyen lehet a cukrozott mustot vízzel hamisítani Serényi Béla g óf földmivelé;-ügyi. miniszter utasította a cukroZási engedjenek elbírálására jogosított közegeket hogy -feladatuk Teljesítése alkalmával szigorú lelkiisme­retességgel akként járjanak el, hogy egyrészt az idei must-termésnek cukrozással va’ó javítása — olyian lé­setekben, mikor az tényleg indokolt — a törvény és végrehajtási rendelet korlátái közt lehetőleg megköny- nyitessék, másrészt azonban eleje vétessék annak, hogy a eukrozás; engedetem visszaélésekre adjon alkalmat. | A rendelet szerint egy hektoliter musthoz négy kilóg- I ramnál több cukor semmi esetre senh adható. Viszont azon must cukiözásárá, a melynek eredeti cukortar­talma a kiosterneuburgi mustmérő szerint a 15 fo­kot meghaladja, cukrozási engedetem egyáltalán nem adható. Azon szőlők mustjában azonbtan, a melyek­ben a must eredeti cukortartalma normális években rendszerint 15 foknál magasabb szokott lenni, az ere­deti cukortartalom — az említett korlátok közt — cuk- rozás utján 15 foknál magasabbra is emelhető. Annak, a- ki cukrozási engedelf.net nyert, a eukrozás végre­hajtására egészen november 1 öaap végéig ideje van, de a cukrozási csak azon a napon, il előleg a nap­nak azon szakaszában keli végrehajtania, á mélyet a cukrozási engedelemben megállapítottak. A mega­dott cukrozási engedetem hatálya november 30-án meg­szűnik és meg nem hosszabb;thaíó. A cukrozáshoz csa­kis finomított répa- vagy nádcukor engedelmezhető. t Édesbor készítése céljáből tilos a mustot cukrozni. Erre tehát engedelmet sem adnak. A eukrozás iránti kérése­ket soronkivül intézik le. Ha kihágásokat fedeznek fel, ’azonnal megteszik a megtorló lépéseket. A ki a mus­tot engedelem né kül cukrozza, továbbá aki a megen­gedettnél t óbb cukrot, vagy meg nem engedett cukorne- mücket használ, az 1908. XLV1I .törvénycikk 37 §-ába ütköző kihágást követ el, mely nyolc naptól három hó­napig terjedhető elzárással és 10 koronától 1000 ko­ronáig terjedhető pénzbírsággal büntetendő. A cukro­zás engedélyezése iránti kérelmeket vármegyénk terüle­tébe nézve Jablcnovszky György szőlészeti és borásza­ti felügyelő (lakik: Szalmár, Diana-utda 12.) intézi el. Engedély nélkül a cukrozás az 1908. évi LXVII. t.-c. értelmében tilos. ' > LegeFtetési dijak Szatmár-Németáfcen Tudatom a város közönségével, hogy a legeltetési szabáyrendelet 12. §.-e|jé rtelmében a folyó évi október 1-től 1913. március 1-ig tartó téli legeltetési időszakra valiameny- nyi sikterüjeteo fekvő erdőrészre a következőképen lettek megállapítva a legeltetési dijak. 1. drb. 2 éven felü'i szarvasmarha, tó és szamár után fizetendő 3ko­rona. Egy éven alóliért 2 kor. '50 fill. Egy darab sül­dőért 2 korona. A legeltetés csakis a városi erdőhi- vatal által kijelölt helyeken gyakorolható s amennyi­ben makkterméts is mutatkozik, a sertések s egyálta­lán a jószág csak* akkor lesz az erdőkbe bocsátható, ha az érdőhivatal a szükséges ő makkokat felszedette. A lentiek szerint' megállapított dijakon felül vidékiek 15 ,%-al többet fizetnek. A fizetés a városi közpénz­tárnál előre teljesítendő Szatmár-Németi 1912. szep­tember I ö 28. Tsnkéczi endő.főkapitány.). R gyökér zöldségek ősz veteményezése. Tudva­lévő dolog, hogy a zöldségfélék kora tavasszal min­dig magasabb áron értékesíthetők mint későbben; a ki képes május—júniusban friss zöldséggel megjelenni a piacon, az mindenesetre hasznát fogja látni. Hogy ez elérhető legyen a kertészek melegágyban • termesztik a zöldségeket, a gazda ellenben, e ki nagyban ter­mel, ezt meg nem teheti. Arra kell tehát törekedni, hogy melegágyak nélkül is korán jelenhessen meg zöldségfé­lével a piacon, a melyre nézve legalkalmasabb mód az őszi veteményezés, a mit azonban csiajk egyes nö­vényekkel lehet megcselekedni. így különösen a sárga répa alkalmas erre a célra, á melyet október—no­vemberben vethetünk, s ez esetben módunkban lesz már május végén sárgarépát árusíthatni, a mely cél­ra legalkalmaslabbak a karotta félék. Az ősszel el­vetendő karottafélék alá ‘nem célszerű istállótrágyát alkalmazni, amely télire nagyon sok férget vonza- na oda, s e mellett a vetés esetleg k,i is pusztul. De alkalmazni kell szántás vagy ásás előtt 150—200 kg. szuperfoszfátot, kát. holdanként. A mag elvetése kü­lönben ugu történik, miként a sárga répát egyálta­lán vetni szoktuk. A hideg beá'lta alatt azonban a már csírázásnak indult és gyökeret veit sárgáiépa táb­lát szalmás trágyával vagy falevéllel fed,ük be, hogy ilyetén módon a nagy h'degtől megóvjuk. Tavasz nyil-

Next

/
Oldalképek
Tartalom