Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-12 / 41. szám
október 12. dónk? Hol keresnünk a nehéz he'yzetben vigasztalást? SZATMÁRI GAZDA _______________ A-k oktal nő k meglehetősen, magas rz hiszen ilyen csekély terméshozam mel’eít a’ig ke.ült ki a termelési költség, Baj van ezenkívül a kukoricáid d ekén is, sok helyütt kénytelenek éretten állapotban letörni a kukoricát, a- mely már is pusztulni kezdett. A kukoricaszár, amely néhány év ió:a közhasználatú takarmány lett, a legtöbb helyen el fog pusztulni. Sarjura is -gén kevés kilátás ■van, mert a folytonos esős időben lehetetlen a réteket kaszálni s a füvet megszáritani. Ha mindezekhez az előző igen sok bajt hozzávesszük, kitűnik, hogy az idei gazdasági esztendő mérlege semmi esetre sem lesz kedvező. A mezőgazdának tehát, amely ebben az országban a köztehernek legnagyobb részét viseli, kő én sem lesz lörsás a helyzete. Sft pénzpiacnak hónapok óta tartó ziláltsága ámugy is lehetetlenné tette a gazdasági élet fejlődését, megakadályozott minden olyan beruházást, mely szaporította volna a gazda jövedelmét. A kora tavaszi és az őszi árvizek, a ciklon pusztítása s egyébb más veszedelem ami erre az országra hárult az idén, tu'nyomö részben szintén csak a gazda kárát jelentette. Nem volna azonban a veszedelem még sem olyan n*gy, ha az ország legalább politikai nyugalmat élvezhetne, ha a politika nem kötné le az emberek figyelmét, nem rabolná el igen sok ideiét s a gazdi összes képeségeit tömörithetné a fenyegető bajok ellensúlyozására. így azonban félő, hogy a nehéz gazdasági viszonyoknak sokkal súlyosabb következményei lesznek, a mező- gazdaság ezeket a bajokat jóval inkább megfogja siny- leni, mint a hogy azt előre elképzelni is lehetne. A napokban ugyanis egy minden eddiginél jóval nagyobb veszedelem akadt az utunkb : a B lkán háború immár alg elkerülhető réme, ame’y bennünket minden európai államnál közvetlenebbül érdekA, mert hiszen ha Európa nem is avatkozik bele *a Balkán né - pék csete-patéjáha, rendet csinálni végül a mi hadseregünknek kell. Csakhogy igen nagy kérdés ám, vajon Euró ra üieg'ogja-e őrizni Semlegességét isok lidefg. Köny- nyen előfordulhat ugyanis az, hogy majd 'annak idején a magyar-osztrák hadseregek kelleténél nagyobb rendet fognak a Balkánon teremteni, amit megirigyelnek a többi nagyhatalmak s egyszeribe ők is szerepet kérnek a rendcsinálásnál s ennek a vége aztán o- iuan összeveszés lehet, ami lángba borítja egész Európát. A jövőt nem sejti senki előre. Csak az-az egy bizonyos, hogy a legkisebb részleges mozgósításból, a legkisebb csete-patéhöl a legnagyobb kára » magyar mezőgazdaságnak lesz, mert iá mi földnhüvelő- népönket szólítják legelső sorban fegyver alá s már ránknézve az is (nagy baj, ha )r föld mivelésére hivatott munkáskéz a mezei munkák helyett kaszámyafolyo- sőt kénytelen súrolni. Ily körülmények között vajon mi legyen a teení A tornyosu'ó felhők közepette csak az-az egy tény áll j világosan előttünk, hogy csüggednünk még az eseti e- j ges súlyosabb viszonyok között sem szabad. Legke- j vésbe szabad azonban hányaVetieknek és könnyelműeknek lenni A háborúskodó katona legfőbb e eje a bátorság és a takarékosság. A magynx gazdáknak főleg az utóbbira lesz igen nagy szükségük, óvakodniok kell minden fölösleges kiadástól, eí kell kerüfn-iök Híjadéi; felesleges beruházást. Ha csak pusztán a magunk személyéről volna szó kisebb volna, a baj, 'azt kell azonban meggondolni, hogy minden magában bízó ember háta megett ott van a ház népe is, ott vannak a hozzálarto. ók akik ől a legnehezebb viszonyok között is gondoskodnia kell. A legjobb tanács amit adhat minden ember magának, az, hogy ttartsa szárázor a puskaporát, gondoljon az esetleges még rosszabb jövőre Ami veszede'em már r.hegtörtént, azt visszacsinálni nem lehet. A mostoha gazdasági esztendőből jót teremteni még könnyebb viszonyok között sem lehet. hiányoznak az anyagi eszközök. TJakarékoskod- jnuk tehát azzal a kevés anyis£p eszközzel, ami még rendelkezésünkre áll, huzzuk iössze magunkat, előbb vagy utóbb jobbra kell fordulni a viszonyoknak. Különfélék. Emlékeztető. A Magyarországi Szövetkezetek Szövetségének II. Országos kongresszusa október hó 24.-én csütörtökön Budapesten a fővárosi vigadó nagy termében. Kedvezményes vasúti jegy. Jelentkezési határidő október 14. Jelentkezések a szövetséghez (Budapest Ül ői-ut 25.) intézendők. Országos áfatvásérok vármegyénkben. Október hó 14.-én Nagypaládon, Szinérváralján; 15.-én Érendréden; 18.-án Csengeren; 21.-én Avasujvároson, November 1.-’ én Nagyecseden; 5.rén Aranyosmegyesen; 4.-én N.- Károlyban; 6.-án Nagysomkuton; 7.-én Erdődön; 12.-én Krasznatélteken és Szamoskrassőn. Mennyi adósága van az országnak. Mint érdekes hirt közöljük, hogy a képviselőház elé terjesztett 1911. évi zárszámadások szerint a magyar ál'.nm a dóságai az 1911. év végén 5.406.975.644 K.-ra rúgtak: Fz összes passzívák 6.390.863.682 K.-t tesznek, amelylyel szemben 8.855.385.897 K. aktívák állanak úgy, hogy a magyar állam tiszta vagyona 2.464.522.214 K. Megjegyezzük még, hogy 1911. végén a pénztári készletek 224 millió K.-ra rúgtak. A folyó év folyamán ezek a készletek azonban erősen megcsappanlak, aminek áz az oka, hogy az államkölcsönt a rossz pénzviszonyok miatt nem lehetett felvenni. ö Németország: klv-telünk. A Kereskedelmi Muzeum1 megemlékezik arrö1, hogy kivitelünk Németországba a száliitás nehézkezsége miatt nem lendül fel eléggé.
