Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-14 / 37. szám
6-ik oldal SZATMÁRI hoz. marha, sőt a sertéstartásra is előnyös, mivel a térin szakadt gyökrészek is a sertések által értékesíthetők. Domahidy Pál hosszasabban szólal fel, a próbatermelésnek határozottan ellene van; ha —úgymond — az igazgatóságban benn lévő finanszírozó csoport a talajt itt alaposan megvizsgálvja, w répatermelésre alkalmasnak találta, hr ászt állítja, hogy a próba termelési évben a kívánt mennyiséget gazdáink oly köny- nyen kitermelhetik s ha a gazdák a termeléssel járó költséges áldozatot meghozzák, nem tudja mi lehet azl akadálya an|nak, hogy a részvénytársaság fa gyár építését a próbatermeié^ /negkivánásával húzni,' halasztani akarja azt csakis ml mai nehéz pénzviszónyokbán látja megindokolva. A gazda a csekély 2 koronás árak mellett áldozatot hoz a termeléssel, mert bár elismeri a cukorrépa termelésnek nagy előnyeit, de bizonyos mérvben bizalmatlan s azért kijelenti, hogy az aláirt szerződést állja, de kívánja, hogy a gyár építése a jövő évben megkezdődjék. Klein Andor, Rébay Dezső, Rosette József szintén elismerik a répatermelés előnyeit de kívánják, hogy a gyár az 1913. évben építtessék fel s akkor a répa- termelést megkezdik a jövő évben, próbatermelésre azonban nem rendezkednék be. Ezután Zichy Andor gróf a magyar cukoripar r. t. elnöke, a szatmári cukorgyár igazgatósági tagja szólalt fel. Természetes, hogy akkor, a mikor az intenzív gazdálkodáshoz térünk át, befektetésre van szükség ámde azt ke'l figyelembe verni hogy a cukorrépa termelésnél szükséges, jobb talajmüvelés jövedelme nem csak a beváltás alá kerülő répa mennyiségben jelentkezik de a fej, levél, répaszejet az állattenyész!- tés fellendítését van ja maga után s annak p! jobb megművelésnek eredményeit az után termésekben is jelentékenyen megérzi a gazda, még pedig kedvezően. Tekintettel arra. a körülményre, hogy Szatmármegyé- ten, hol eddigelé alig foglalkoztak cukorrépa termeléssel a 2 koronás beváltási árnál nagyobbat nem biztosíthatnak, mert rendszerint uj termelési helyeken óriási a minőségi hátrány; a próbatermelésre szükség van s a r. t. a legelőzékenyebben járt el, a midőn a próba évre oly minimális mennyiséget kívánt meg. A tőkének s igy a gazdák azon részének is, kik egy millió korona erejéig részvényeket jegyeztek, be kell várni a termelés fellendülésének idejét s ezért indokolt a próba termelés, mert véleménye szerint egy 6 milliós gyár üzemét beszüntetni, vagy mondjuk a gyárat becsukni nyers anyag hiányában a befektetett tőke elvesztését jelenti; kijelenti azonban, hogy a r. t. igazgatóságának teljes meggyőződése, hogy a cukorrépa termelés a szatmármégyei gazdáknak ki fogja magát fizetni. Világossy Gáspár, mint a szatmárvármegyei gazdasági egyesület titkára szólalt fel. Rámutat először is GAZDA szeptember 14. arra, hogy az egyesület a cukorgyár létesítése kérdését elejétől kezdve a legmesszebb menő erkölcsi támogatásban részesítette, mit a jövőben is mindenkor meg fog tenni. Nem tartja a munkáskérdést a bevezetendő cukorrépa termelésnél a gazdákra oly nehéznek, mert a gyár nem létesítése esetén is kötelezve van a r. t. a cukorrépát 6 éven át a termelőktől úgy átvenni s neki a szeletet oly feltételek mellett rendelkezéséré bocsátani, mintha a gyár Szatmáron felépült volna. A r. t. részéről is hozatott áldozat szló'ó szerint, ametny- nyiben a Szatmári paritással átvett répának, illetve visszaadott szeletnek egy meglévő gyárhoz, illetve onnan Szatmárra való szállítási költségei a r. t.-ot terhelik mi nagyob is jelentékeny összeg. A r.-t. részéről tapasztalható tartózkodást sem tartjb indokoltn/sh, mert azok, kik a gazdaközönséggel naponta' érintkezőnek, megvannak győződve, hogy gazdáink a most kikötött 4000 vaggon répát már az első évben beszállítják a 2—3-ik termelési év után pedig 6—8000 vag- gont lesznek képesek produkálni. A cukorgyár létesítése érdekében kívánatos tehát, hogy a r. t. a fennebb említették figyelembe vételével keressen oly módot, mely a kérdést mindkét fél teljes megnyugvására oldja meg. Hollós Ödön a pesti magy. keresk. bank igazgatója s a részv. társaságnak is egyik igazgatója szólal fel ezután s kijelenti, ha olyan vidékkel állanánk szemben, hol a répatermeléssel már eddig is foglalkoztak, nem haboznánk a gyár azonnali építésétől. A pénzviszonyok a próbatermelés megkivánásániál, illetve jai gyár építésének ehez (kötésénél nem játszanak szerepet, ha a próba termelési évben meg lesz a 400000 q répa, a gyár építéséhez a következő évben hozzá fogunk. Több rövidébb felszólalás után dr. Aczél Ede, az eszéki és szolnoki cukorgyárak igazgatója mondotta iá következőket: Egy cukorgyár létjogosultságához és rentábilis üzeméhez feltétlenül szükséges a mai gazdasági viszonyok között évi egy millió métermázsa nyers anyag. A Szatmári Cukorgyár r.-t. csak 400.000 q répát biztosíttat magának az 1913. évben és a gyártat építi; tehát e próba termeléssel nem a gazda, hanem fa cukorgyár hoz óriási áldozatokat, a midőn megelégszik e kis mennyiségű répával és a hiányzó nagyobb részt 600.000 q-t igyekszik majd maga beszerezni. Nincs cukorgyár a kontinensen, amely előbb felépült volna és aztán nézett volna répa után. Nem a cukorgyár teremtette meg a répatermelést, hanem a répatermelés a cukorgyárat, mindenütt igy volt ez hazánkbafri, most legutóbb Sarkadon, igy van ez most Szolnokon Ujvethászon, Zomborban. Mindenütt termelnek már ez idén répát és a cukorgyárat csak a jövő évben kezdik építeni.
