Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-14 / 37. szám
SZATMÁRI GAZDA 7-ik oldal. szeptember 14. Kende Zsigmond elnök konstatálja, hogy a megjelent gazdák a tárgyat lehető széles körben megtárgyalták, megköszönve a szives érdeklődést, az értekezletet berekeszti. i A népes értekezlet az elnök éljenzése mellett osz*- lott szét. Hogyan lehet nagyobb búzaterméseket elérni. Mai napság a mikor 10 meg 12 forintot fizetuek egy q bnzáért, mindenkinek oda kellene törekednie, hogy a rendelkezésére álló szántóföldeken mennél több búza teremjen. Nem mindenki van ugyanis abban a helyzetben, hogy 2-3-szor annyi földet vessen be búzával mint a mennyit bevetett eddig, mert hiszen állatot is kell tartani, takarmányt, meg kapás növényt is kell termeszteni . Azon kell tehát igyekezni, hogy ugyan akkora földön mint eddig, kétszer annyi búzát termesszen, ez pedig csak úgy lehetséges, ha földjeinket 2-3-szor megszántjuk, gyakrabban megboronáljuk és ha olyan módon trágyázzuk, hogy a búza növény képes legyen abból több tápláló anyagot kivonni, mint eddig kivonhatott és igy nagyobb terméseket adni. Igen ám, csakhogy a gazda ember jól tudja azt, hogy a búza alá még ha volna, se szabad sok istálló trágyát kiho-dani, mert az istálló trágyától a búza tul- ságosaan buja lesz, megdől és mégsem ád elég nagy szemtermést. Még akkor is úgy járunk, ha nem a búza alá trágyázzunk közvetlenül istálló trágyával, hanem pl. az előtte levő zabos bükköny alá. Tehát nem istálló trágyával kell a búza alá trágyázni, hanem műtrágyákkal, amelyeket ha célszerűen alkalmazzuk, rendki vül nagy terméstöbbleteket eredményeznek. Kötött talajon tehát vályogos vagy agyag földön szuperfoszfát műtrágyát kell alkalmazni, a mely egy szürkés szinü por és ebből kell kát. holdanként 150 kg. esetleg 200 kg-.ot kiszórni és pedig mindenkor a vetőszántás .előtt. Kiszórása kézzel történik, éppen úgy, mint hogyha vetnénk és csak arra kell vigyázni, hogy mindenütt egyenletesen legyen elszórva. Ez a szürkés szinü por, a melyet e gyárak zsákokban küldenek szét métermázsánként a szálitási költséggel együtt 9-10 koronába kerül. Az egy holdra szükséges 150 kg. melyet eredményez 3-4 mázsa, s ugyan annyi, vagy még több szalma, a mi tehát 60-80 K. érték többletet jelent. Homokon nem igen szoktak búzát termeszteni, hanem inkább rozsot. Ez alá egy másik műtrágyára van szükség, az u. n. káli- szuperfoszfátra. Ebbőll kell 150-200 kg. -ot kát. holbanként kihinteni, éppen úgy, miként fentebb a búzára vonatkozólag el lett mondva. Ez a műtrágya 1-2 koronával drágább mázsánként mint a szuperfoszfát, de éppen olyan nagy a termésfokozó hatása mint ezé, tehát szintén 2-4 q termés többletre lehet kát. holdanként számítani. A műtrágyázás tehát csekély befektetéssel jer a mely rövid idő alatt dús kamatokat hajt éz ez az ok hogy a műtrágyák használata ma már oly általánosan van elterjedve, s hogy használatuk ez után is folytonosan terjedőben lesz. 1910-ben 22.000 vaggon műtrágyát használtak el Magyarországon, a mi egymagában is eléggé bizonyítja, a műtrágyák termésfokozó hatását. De számos példa is bizonyítja, hogy azokban a dunántúli községekben, a melyekben a kisgazdák évek óta használják e műtrágyákat, a vagyonosodás folytonosan halad, a kisgazdák anyagi helyzete napról-napra jobb. Ezeket a példákat tehát minden józan gondolkodású kisgazdának követnie kellene. Különfélék. Kitüntetett gazdasági tudósitó. A m. kir. földmive- lésügyi miniszter egri Bonts Károly kölesei földbirtokost, gazdasági tudósító t számos éven át kifejtett buzgó működéséért elismerő oklevéllel tüntette ki. Kedvezményes gépik a cukorrépa termelőknek. Mint értesülünk a Szatmári Cukorgyár r.-t. f. hó 11-ér; igazgatósági ülést tartott, melyen folyó ügyekkel foglalkozott s többek között elhatározta, hogy a cukorrépát termelő gazdáknak minden tekintetben kezére óhajt járni, és e célból a kisgazdák részére répavetőgépeket szerez be és azokat díjmentesen rendelkezésükre bocsátja, illetve 'a*- Cukorgyár saját közegeivel és vetőgépeivel végezteti a kisgazdák által termelendő cukorrépa vetését. A nagyobb birtokosok részére szükséges vetőgépeket pedig hajlandó a Cukorgyár egy tömegben beszerezni, és azokat beszerzési árban a gazdák rendelkezéséire bocsátani 3—5 évi törlesztés ellenében. mely részletek az átadott répamennyiségek értékéből lesznek évenként levonva. Ez utón is kérjük tehát répatermelő gazdáinkat, hogy vetőgép szükségleteiket a Cukorgyári irodának (Szaímár, Városi bérpalota) bejelentsék, hogy a megrendelések mielőbb foganatosíthatók legyenek. Ugyancsak jafz igazgatósági ülés határozatát regisztráljuk, midőn megemlítjük, hogy a gyár már most 3 répafelügyelőt alkalmaz, kik iá répavetéstől kezdve a kiszedésig minden alkalommal rendelkezésére állanak cukorrépát termelő gazdáinknak a művelésnél szükséges felvilágosítások, illetve útmutatásokat illetőleg. isJőíV-A; v
