Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-14 / 37. szám

szeptember 14. SZATMÁRI GAZDA nak a pénz csoportnak annyi jogot mégis csak adhatunk, hogy egy rövid év alatt meggyőződ­hessék mibe fekteti be 5 millió koronáját. Tes­sék csak kérem az államot nézni hasonló ese­tekben hogy jár el, ugyebár dohánybeváltó rak- raktárakat az állam csak akkor állít fel, ha a vidéken a dohánytermelés már oly mérvű, hogy a dohánybeváltása, kezelése szükségessé teszi azokat, vagy talán azt is megfogják engedni gazdáink, hogy a szeszgyárak is olyan helyeken létesülnek, hol a szeszgyártásához szükséges nyers termények már sikerrel termeltettek. Hát miért képezne az alul kivételt éppen a cukor­gyár, illetve a cukorrépa termelése. Hangsulyoznuuk kell, hogy a r. t. a pró- öatermelési év alatt a termelőktől a répát ép­pen úgy váltja be, s a répa szeletet éppen úgy adja vissza mintha a gyár már állana s kötele­zi magát a r. t. ha a próbatermelési év alatt a 400000 q. nem lesz ki termelve, a beváltást további 5, vagyis összesen 6 éven át a szer­ződésben kikötött ár és fenti feltételek mellett szintén eszközölni. Be kell látnunk, hogy ezek a feltételek gazdáinkra nézve oly előnyösek, melyeknek kikötéséért az alkalmi egyesülés tag­jainak csak köszönettel tartozhatunk. Az értekezleten történt felszólalásokból meggyőződhetett a r. t. igazgatósága, hogy gazdáinkban megvan a komoly elhatározás a cukorrépa termelés bevezetéséhez, de annak megkezdését ahoz kötik, hogy a r. t. is kezd­je meg Szatmár-Németi szab. kir. városban a jövő évben a gyár felépítését; gazdaközönsé- gűnk tehát hajlandó meghozni a kezdettel járó anyagi áldozatot, éppen azért gazdáink kíván­ságát — anélkül, hogy a bizalmatlanság vádjával volna illethető akár az egyik akár a másik fél — méltánylandónak tartjuk figyelem­be venni. Szükséges tehát, hogy a r. t. kellő formá­ban s nem egyszerű kijelentésekben kétséget kizárólag garanciát nyújtson a gyár feélpitési terminusát illetőleg s hasson oda az igazgató­ság, hogy a skrupulusok az egész vonalon el- oszlattassanak s gazdáink a jövő évben a répa- patermelést megkezdhessék. Ezt kívánja mindkét fél érdeke. Hisszük, hogy az ehez vezető utat a ko­moly két fél megfogja találni s a Szatmár-Né­meti cukorgyár ügyét a biztos révbe vezetik. * hz értekezletre a gazdaközönség nagy tömegben vonult fel, a jelenlevők száma megközelítette a há­romszázat, már ez a szám is jelezte, hogy igen fon­tos gazda érdeket érintő tárgyról lesz szó. 5-ik oldal. Pont 10 órakor vonultaik be a városháza nagy­termében az igazgatóság tagjai: névszeriní Kende Zsig- mond cs. és kir. kamarás elnök, gróf Zichy Andor a magyar cukoripar r. t. elnöke, dir. Aczéi Ede az eszéki és szolnoki cukorgyár igazgatója, Hollós Ödön a pesti magy. keresk. bank igazgatója. Szabadhegyi Imre 13 szerencsi cukorgyár igazgatója, továbbá Barth a Kál­mán, Németh Elemér az igazgatóság szatmármegyei tagjai és Böszörményi Emil dr. a r. t. ügyésze. Jelenvoltak továbbá: Böszörményi Sándor, Csikós Mihály. Domahidy Pál, Jézus Társaság, Isaák Elemér, Klein Andor, Kossuth István, Mayer Sándor, Pethő György, Péterffy Imre, Rébay Dezső, Rosette József, Schvarcz Móric, Sz. Tréger Albert, Szarka Andor, Szent-Iványi Tibor, Szeőke Sándor, ISzőke Dezlső, Szuhányi Ferenc, Dr. Vajay Károly, Világossy Gáspár egyl. titkár, Tichy Gyula gazd. fel. és számosán gaz­dáink közül. Kende Zsigmomd elnök a szép számmal megje­lent gazdákat üdvözölve, az értekezletet megnyitja. Elnöki bevezető beszédében rámutatott arra, hogy a gazdának törekednie kell az intenzív gazdálkodás bevezetésére s nem szabad a modem újításoktól gaz­dasági téren sem elzárkózni; tapasztalata szerint iá szatmármegyei gazdák nem zárkózftak el a múltban; sem attól példa rá a dohány- és heremag termelése. Talajunk a cukorrépa termelésre megfelelő, sőt helyenként kitűnő, a jövedelmezőséget nagybán fo­kozza Szatmár-Németi sz'ab. kir. városnak, a gyár helyének kedvező vasúti és közúti hálózata, a gyár felépítéséhez szükséges minimális 400000 q répa meny- nyiség oly csekély, hogy azt gazdáink a próba évben is könnyen kitermelhetik s így nincs ok, hogy gaz­dáink a répa termelésnek jövő évben! megkezdéséhez ne foghassanak. A cukorrépa termelés gazdaságunk állattenyész­tését is hivatva van fejleszteni, sőt az utó vetemények több termésében is bővein megkapja a gazda anniak a nagyobb munkának az árát, melyet a répa megmű­velésébe befektetett. Ezután felkéri a megjelent gaz­dákat, szóljanak az ügyhöz. Böszörményi Sándor hosszasabban szólal a répa­termelés előnyeiről, de rámutat ar,ra a nagy anyjpgi áldozatra is, melyet a gazdának meg kell hozni^ fiai a répatermelést birtokán be akarja hozni, éppen azért el­lene van a próba termelésnek s kijelenti, hogy ad­dig, mig la gyár (kéménye fnem füstöl, répát nem termel. Kötelezze magát a részvénytársaság a gyár jövő évi felépítésére, akkor ő és igen sok gazdátársa az 1913. évben termelnek répát, e nélkül azonban nem. Szőke Dezső egy évtizede termel cukorrépát, min­dig kielégítő eredménynyel a távolabb fekvő szerencsi cukorgyár részére, a megmunkáltatás nem került oly túl sokba, a művelésnél 3 tárcsát használ 120 hold­

Next

/
Oldalképek
Tartalom