Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-25 / 21. szám

4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA birtokos vett csak részt, a népies tenyésztés tékát a Báznaiak jegyében volt bemutatva. Juhok kiállítása igen gyenge volt mindössze néhány friezlandi és keresztezései, egy két karakul keresztezés és csigájából állott. r R Baromfi tenyésztés is igen gyengén volt kép­viselve, ebből tekintve a szászok nagy sport tenyész­tési hajlandóságát szebbet és többet várhattunk vol­na. Természetesen ami -volt orpington jegyben vezetett; volt néhány olasz és wiandott tyuk fajta is. ügy látszik sokkal többet jelentettek be mint amit kiállítottak. Ä vizi szárnyas meg éppen igen gyen­gén, alig egy két ketreccel volt képviselve az' is apek- kingi kacsákat kivéve otthon is maradhattak volna. Házi nyúl tenyésztésből már igen szép előhaladást és szép példányokat lehetett látni különösen a Belga és Bécsi (kék fajtából. Gépeket a magyar államvasut, és hazai ismert gépgyárosaink mutattak be leginkább. Ezzel be is fejezhetem ezen kiállítás ismertetését a2Zal, hogy nálunk magyaroknál se ártana ha egy egy kiállítást oly tömegesen látogatnának kisgazdáink, mint azt itt a szászoknál láttuk, hol mindenki tanulni és gyakorlat; tapasztalatot szerezni igyekszik. Mint tapasztalatot levonhatjuk e kiállításból, hogy e kiöZel 700 éve itt az ,ország szélén, termékeny vidé­ken meghúzódó, faji jellegét századokon át megőrző népfaj' helyes gazdasági rendszerével és páratlan ösz- szétartásával, nagyon is üdvös és követendő például szolgálhat a mi magyar kisgazdáinknak. Tenyészkocák kiosztása. Serényi Béla gróf földmívelésügyi miniszter a mi­dőn hazánk gazdasági irányítását kezébe vette, prog­ramijában hangoztatta a föld jövedelmezőbbé téte­lének szükségességét és sürgőségé*:, a mit természe­tesen a gazdálkodás intenzivebbé tétele utján értett elérhetőnek; miután pedig a gazdálkodás belterjeseb­bé tételének alapja az állattenyésztés fejlesztése, első sorban is arra irányította tevékenységét, hogy a far jok helyes megválasztásával a meglevőknek az ég­hajlat; s egyébb viszonyok figyelembevétele melletti megfelelő keresztezésével állattenyésztésünket oly irány­ban Rezesse, mely által az fellendithető s a már már elviselhetlenné s a fogyasztó közönség rohamosan nö­vekvő igényei folytán tűrhetetlenné vált husinség csök­kenthető legyen. Élénk emlékünkbe van még az1 a kirohanás, me­lyet hangzatos frázisok alatt elfogultan s egyoldalu- lag intéztek sajnos még komoly számba jövő testületek is a gazdák ellen, zsarolással a közönség kiszipolyo­zásával vádolva őket, de a husinség valódi okát vagy hóm tudták, vagy a mi valószínűbb nem akar­május 25. ták felfedezni, mert nekik s érdekeiknek legkényél- mesebbfs legmegfelelőbb vplt a milliók elé oda ál­lítani bünbakkul a gazdát, azt a gazdát, akit á köz­terhek, fogyasztási cikkek árának s ez által a munka­béreknek szokatlan mérvű emelkedése folytán az ösz- szeroppanás, a megsemmisülés fenyeget. Serényi gróf belátva tehát azt, hogy itt csak ál­lattenyésztés folytonos fejlesztésével segíthet, nagyne­vű elődjének nyomdokain haladva nagyon helyesen, a kisgazdákra terelte figyelmét, hogy ennek az osz­tálynak, melynek kezében van Összes állatállományunk­nak több mint 3/5 része, lehetővé tegye oly fajta te- nyész állatok beszerzését, melyek alapját vetik az ok­szerű és jövedelmező állattenyésztésnek s mely egy- szersmit egyedüli ut a fogyasztó közönség kielégí­tésére, természetesen a közvetítő kereskedéiém még- zabolázása mellett. Ennek az eredménye lett a tejelő és husmar- 1 háknak állam; kedvezménnyel történt tömeges impor- ! tálása és kiosztása s ugyanez vezette a minisztert legutóbbi akciójánál is, a midőn Magyarország tenü- j letére 6000 drb. yorkshirei tenyész kocát hozatott be ! és 100 o/o-ot meghaladó kedvezménnyel osztatta ki | a gazdák között*. A yorkshirei (hússertés) behozatalát indokolta és ; szükségessé tette az á körülmény, hogy a mangalica különösen kis gazdák kezében, kiknek nincs mód- : juk, de igen gyakran még alkalmuk sem nagyobb te- j nyészetekből újabb és újabb tenyészállatokat beszerezni I degenerálódott, elvesztve különösen szaporaságát. A yorkshirei faj szaporulata ugyanis átlag 10, de nem ritka a 14 malac is, ezenkívül gyorsan s gondos kezelés mellett óriási testűvé fejlődik s így szapora- sága mellett kitűnő hússertés, ha már most e fajt a gazdák mangalicával keresztezik, oly ivadékot nyer­nek, mely mindkét fajnak jó tulajdonságait egyesítve, a gazda jövedelmének biztosítását reálisabb alapok­ra fekteti. . Ez a cél vezette egyesületünk vezetőségét akkor, a midőn Tichy Gyula* vármegyénk agilis gazdasági felügyelője kinyilatkoztatta, hogy a földmivelésügyi minisztériumtól Szatmárvármegye oly vidékeire, hol a vármegyei állattenyésztési szabályrendeletben kötelezö- leg nincs kimondva a mangalica tenyésztése, kiosztás céljából 500 drb. galíciai yorkshirei tenyész kocát esz­közöl ki; s ezeket kgrkint a kiosztási helyen 80 fil­lérért, tehát több mint 100 o/o kedvezménnyel osztja ki, — gazdasági felügyelőséget, ez akcióban is a leg­készségesebben legmesszebb menő támogatásban ré­szesítette. Hihetetlen, de igy van, gazdáink jelentékeny ré­sze mint minden újítástól e sertések jegyzésétől is tartózkodott, bizalmatlanok voltak s dacára az óri­ási és Szokatlan mérviü állami kedvezménynek, ride-

Next

/
Oldalképek
Tartalom