Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-25 / 21. szám
SZATMÁRI GAZDA május 25. gén fogadtak a mozgalmat s távol tartották magukat attól. Ily előzmények után érkeztek a tenyészkocák e hó 14-én Szatmárvármegye területére s 15.-én már megkezdődött a kiosztás. Ä midőn a kocák a vasúti kocsikból kilettek hajtva az ott összesereglett gazdák ajkairól a kellemes meglepetés moraja hangzott el, mert oly kifogástalan anyag állott előttük, melyen gáncsolni valót még a rossz akarat Jsem találhatott. S így csak nagyon természetes. hogy a gazdák már ekkor szívesen vettek volna át két annyit is, mint jegyeztek, de felbuzdulásuk már ekkor késői volt. A kiosztás Szatmár-Némeliben f. hó 16.-án volt a vasúti állomáson; (összesen kiosztatott: 61 gazda között 130 drb, 7419 kgr. (átlag 61.9 kgr.) súlyban, 5935 K. 20 fillér árban; míg Nagykárolyban, Nagybányán és Nagysomkuton 540 drb. lett kiosztva. A midőn a yrokshirei tényséz kocák kiosztásáért gazdáink nevében köszönetét mondunk gazdásági felügyelőnknek, nem mulaszthatjuk el figyelmét felhívni azokra ft tenyészterületekre, melyeken a vármegyei állattenyésztési szabályrendelet a mangalica fajta tenyésztését kötelezőnek mondja ki s hasson oda, hogy e területeken lakó gazdáinknak is mód nyuj- tassék hasonló kedvezményes áron mangalica tenyészeteik kocáit megfelelő anyaggal felfrisiteni; mert hazánknak hússertésen kívüli zsirsertésre talán még nagyobb szüksége van, de különben is ezt kívánja az egyenlő elbánás élve is. — r —e. Burgonyaműtrágyázás. A burgonyaműtrágyázás legkivált homoktalajon hazánk egyes tájain utóbbi időben igen nagy arányúvá vált. Az ez úton elért kedvező terméshozamok ezt mindenkép indokolttá is teszik. A burgonyaműtrágyázás általánosítása és népszerüsitéste terén igen sokat köszönhet a honi termelő közönség Kerpely Kálmánnak, a debreceni m. kir. gazdasági akádémia igazgatójának, a ki úgy a szakirodalom terén, mint a fent- nevezett gazdasági akadémia kísérleti telepein idevágd gyakorlati példák bevezetésével igyekezett a műtrágyázás előnyeit és hasznát a gyakorlatban is beigazolni. 4 Burgonyaműtrágyázási eredményes kísérletei sorából ide iktatjuk a következőket: A burgonya a kísérletek egyik legutóbbiénál, zöldtrágyába került. Az őszirozs tarlójába julius közepén Japosmagu fehér csillagfürtöt vetettek zöldtrágyaként még pedig a tarló egyszerű megtárcsázása és megfo- gasolása után. A talajmegmunkálásban kereshető okokból a burgonya alá szánt zöídtrágya nem a legjobban sikerült, miért is hiányzó nitrogénanyag pótlásául, a 5-ik oldal. már eredetileg is tervbevett kálifoszfát műtrágyákon kívül nitrogéntrégyát is adtak, chilisalétrom alakjában. Az elért terméseredményekből kitűnt, hogy a szuperfoszfáttal kapcsolatos kálitrágyázásnak, homokostalajon igen nagy a jelentősége; a burgonya ugyanis mint jellegzetes kálinövény nemcsak sok káliumot kíván és vesz fel a talajból, hanem ezt a taljajkész- letbol — a többi kapásnövényekhez viszonyítva — nehezebben tudja felvenni. A homok pedig mór természettől fogva káliumban szegény és így a burgonya káli trágyázása szuperfoszfáttal a Jövedelem fokozásának egyik legbiztosabb módja. A burgonya legjobb kálitrágyája a 400/o-os kálisó, melynek 100 kg.-ja 12—13 koronába kerül, tehát nem drága. A burgonya a legnagyobb gumó- (és keményítő-) termést a három műtrágya együttes alkalmazásával adta, de mert a chilisalétrom drága, a jóval nagyobb műtrágyázás: költségek arányában a jövedelem mégsem volt több, mint a chilisalétrom nélküli kálifosz- fátos részieken, ha csak a gumőtermés nagyságát nézzük. Első helyen áll azonban jövedelem szempontjából (akkor, ha a kát. holdanként produkált keményítő meny- pyiségét vesszük alapul, ami a burgonya ipari feldolgozásánál mindenesetre igen fontos tényező. A 80 kg. chilisalétrom (különösen egyszerre kiszórva) a mi talajukon túlsóknak bizonyul valószínű, hogy kát. holdanként 50—60 kg.-os sortrágyázással jobb eredményeket érünk el a jövedelmezőség szempontjából, mert a zöldtrágyázással, ha nem is a legjobban sikerült, még is vittünk annyi nitrogént a talajba, hogy kevesebb chilisalétrom is elegendő lett volna a 109 q termés előállítására. Külön nitrogéntrágyát a burgonyának tehát csak akkor kell adni, ha azt nem közvetlenül istállótrágyás vagy jósikerű zöldtrágyás földbe vetjük. Ilyenkor a kálifoszfáton kívül 80—100 kg. chilisalétromot is kell adni. Ha a burgonya ellenben istállótrágyával erősen megtrágyázott földbe kerül, akkor a szuperfoszfáton kiviil nitrogéntrágyára — különösebben a mi száraz klímánk alatt — nincs szükség, sőt még a kálitrágyát is csökkenthetjük fele mennyiségre. Esetleg még utóbbit is elhagyhatjuk, ha jóminőségű és jól kezelt istáyö- gyát (nem pedig kiszáradt szalmát) hordunk ki, melyből a káliumban gazdag híg ürülék s ganajlé veszendőbe nem ment, hanem a trágyával, együtt kikerült a földre. Ilyen esetben a burgonya alá, még homokos földön is, csak szüperfoszfátra lesz ^züksfgünk. Zöld- trágyázás esetén azonban a szuperfoszfáton kívül kálit is kell adni, vagyis utóbbit elhagyni nem szabód: itt esdi a külön nitrogentrágyat takaríthatjuk meg. Végül ha szerves trágyát nem adunk, akkor mind a három táplálóanyagot (foszfort, káliumot, (nitrogént) (műtrágyákkal kell pótolni, hogy bő terméseket kaphassunk. A 18o/ű-os szuperfoszfátot (kát. holdanként 140 kg.-ot) és a 40_o/o-os kálisót (kát. holdanként 120
