Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-20 / 16. szám
április 20. SZATMÁRI GAZDA 3-ik okta Ezen trágyázással Németországban végzett pontos kísérletek alkalmával következői eredmények érettek el. Obeiewehrenben, a foszforsav, nitrogén és káliummal trágyázott 100 drb. törpe arany parmain alma több termés a trágyáz a ti an fák termésével szemben 3 év alatt 1515 kg. volt; ez 100 kg.-nként 14 márka áron értékesüJt, js igyi/a többlet termésJösszes értéke 212.10 márka volt. A trágyázás költsége itt az' egész időre 84 mánkat tett ki, s igy a trágyázás utján nyert tiszta haszon 100 négyszögméter területen 128.10 márkát tett ki Otfenbachban, ugyancsak töszforsav; nitrogén és kálitrágyázás utján a magas törzsűi fák közül 100 drb. kanadaieinette alma 5 év alatt 7200 kg_-al termett többet mint a trágyázatlan fák. Ennek értéke 100 kg.-onként osztályozatian állapotban 14 márka áron számítva 1 008 másika. Mivel a fák (a kiültetéstől kezdve 11 éven át minden évben trágyáztalak, a trágyázás költsége 100 fára 518 márka volt s igy a tiszta haszon 490 márka. 1; Ez is szép eredmény, de ennél jobbak is nyerhetők, mert a gyümölcs ára osztályozatian árban ol- hcsón vétetett számításba. De a trágyázás költsége is nagyon csökkentette a jövedelmet, mert az által, hogy ti fák minden évben és azon esztendőkben is trágyáztalak, a mikor még nem termettek gyümölcsöt, nagyon jelentékenyen emelkedett. Rendes körülmények között a trágyázás sokkal jövedelmezőbb lehet ha csak 2—3 évenként adjuk a trágyát, mert ha a normális, trsgyamennyiséget adjuk évről-évre, azt a tát nem képesek jövedelmezően kihasználni, s teljesen elegén- dő, ha minden második évben látjuk el műtrágyákkal a fákat. Ezek a példák is azt bizonyítják tehát, hogy a gyümölcsták műtrágyázása minden körülmények között hasznot hajtó, mert nemcsak az által, hogy a terméseket lényegesen fokozza, hanem főleg az által, hogy ilyetén módon a fák képesek minden évben termést adni, ha csak fagy vagy egyéb kár tönkre nem teszi azt. A kisgazdák és az állattenyésztés. Az országos állatösszeirás eredményeit nagy érdeklődéssel tagadta az egész közvélemény. Adatai több tekintetben meglepték a gazdák ellenségeit, de legmeglepőbb az a tény, hogy állattenyésztésünk terén erősen előtérbe léptek a kisgazdák. Maga a statisztikai hivatal is megállapítja, hogy különösen a jobban jövedelmező sertéstenyésztést a kisgazdák karolják fel a nagybirtokosokkal szemben, a kik a sertésbetegségek következtében jelentékenyen apasztották állományukat. Az összeírás egyéb adatai is arra vallanjak, hogy a hazai állattenyésztők között mind nagyobb többségre jutnak a kisgazdák s ha pár éve az1 ország állatállományának kétharmada volt la kisgazdák kezén, úgy abból a 2.264.656 adattulajdonosból, melyet a legújabb állatösszeirás kimutat, két millió bizonyára a kisgazdák (osztályából került ^i. ( Magyarország közép- és nagybirtokosainak a számát 25 ezerre tehetjük s igy, ha még a városi lótulajdonosokat is leszámítjuk a fönti számból, nyilvánvaló, hogy két millió marad a 100 holdon a'óli, azaz kisbirtokosokra, akik közül e szerint a háiomnegyedi többség érdekelve van az állattenyésztés ügyében. Az állatin la jdonosok országrészi státistikája is erre vall, mert a kisbirtokosok által nagyobb arányban művelt Duna jobbparti és a Királyhágón túli részekben legerősebb az állattenyésztés és legtöbb az állattenyésztők száma. Hiszen a tejszövetkezetek és az állattenyésztő szövetkezetek tevékenysége első sorban ezeket a vidékeket hálózta be. Moson, Baranya, Somogy, Tolna és a székely vármegyék kis tény észtőinek a híre már az ország határait is túllépte. A marhatenyésztést illetőleg is helyes tehát a megfigyelés, (amelyet a statisztikai.'hivatal (p sertéstenyésztésnél megiállapított, hogy a tenyésztést a kisgazdák veszik kezükbe. Ez a jövő fejlődés iránya. A jövőben a kisgazda-osztály mind erősebb osztályrészt nyer az állattenyésztésből. Ezzel azonban halomra dől az agrárvámvédetem ellen megindult izgatás egyik leggyakrabban emlegetett vádja, hogy az állattenyésztés vámvédelme csak a nagy- birtokosoknak használ. Hazugsággá zsugorodik össze az az állításuk, hogy r«z argentiniai hús és a balkáni Kavics-homolibánya az év minden szakában üzemben, gőzüzemű berendezés. Mindenféle vasbeton és betonmunkához kiválóan alkalmas _ Szamos folyam kavics. — — — öösut állonás: SZflTMáR-UDVAR! Rendeimények bármihor És bármily mennyiségben ä legrövidebb ii statt elintéztettnek. Megrendelések: Bikfalvy Albert tulajdon oshoz cimzendök: Berend, posta és táviró állomás: Szatmár-Udvari, vagy Beer Sámuel képviselőhöz Szatmár-Németi, (Bánvai-ut 17. Telefon szám 264.)
