Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-20 / 16. szám
4-ik oldai SZATMÁRI GAZDA április 20. állatbehozatal maggátlása csak nagyúri kivánság, mert az állattenyésztés vámvédelme annak a kétmillió kisgazda becsületes jövedelmének megóvására irányul elsősorban. akik az állattenyésztők túlnyomó zömét alkotják. Most frnár talán Világosabb lesz (a túlsó tábor előtt, mely ma is a mezőgazdaság vámvédelmét akarja csor- tntan1. hogy mikor Argentinia és a Balkán előtt meg akarja nyitni h atűrainkat, a kisgjazdák millióinak életerejét akarja tnegcsökkenteni. Az állatösszeírás eredményei szerint egyedül a sertésállománynál van némi visszaesés. A merkantil agitáció tehát a sertésbehozatalért fog közelebb legélesebb harcot indítani: nyissuk meg a határt a szerb sertésbehozatal számára. Épp a sertéstenyésztés az a- zonban, amelynél maga a statisztikai hivatal állapítja meg, hogy a kisgazdák kezdik erősen felkarolni. Ezen a ponton tehát a napnál világosabb a merkantil és agrárellenes izgatás a kisgazdákkal szemben. A Magyar Gazdaszövetség azonban a legújabb észlelések után, melyek szerint kisgazdatársadalmunk) minél erősebben vesz részt az állattenyésztésben, még kitartóbban tolytatja küzdelmét a vámvédelemért. Hagyományai, céljai, és elvei a kisgazdák, a falusi nép millióinak védelmére késztetik s folyhat e ez a védelem érzékenyebb, féltettebb ponton manapság, mint az állattenyésztésünket fenyegető vámpolitikai törekvésekkel szemben? A számok beszélnek, felvilágosítják még azokat is, akik eddig tétováztak, s egy táborba lesz1 a mezőgazdasági vámvédelemért a Magyar Gazdaszövetség zászlaja alatt Magyarország egész töldmivelő népe. IRODALOM. I i ! l A gyümölcsfáik és kerti vélemények műtrágyázása. Irta: GRABNER EMIL, az Országos növényneme&itő intézet vezetője. 64 oldal, 26 képpel. Ára 2 korona A gyümölcstermelés, különösen pedig a zöldségkertészet ma már egy rendkívül nagy fontosságú mezőgazdasági ággá fejlődte ki magát, amidőn nemcsak a házak mellett lévő kis kertekben, hanem szántó földeken is nagyban termesztik a zöldségféléket, amelylyel nemcsak a magyar városok szükségletét fedezik, de amelyet igen-igen nagy mennyiségben külföldi nagy városok élelmezése céljából vámvonalain túlra is szállíi- tunk. Nagy fontosságú kérdés tehát különösen a zöldségtermelést, de a gyümölcstermelést is jövedezlmezőb- bé tenni. E mezőgazdasági ágak jövedelmezőbbé tételénél első rangú fontossággal bír a talaj minősége, az abban foglalt tápláló anyagod mennyisége. A szükségelt tápláló anyagét azonban egyedül istállótrágyával csak nagyon kevés gazda tudja megcd.ii annyival is kevésb- bé, mert az istállótrágya nem tartalmaz minden növényi tápláló anyagból annyit, aminő 'nagy zöldség termések s nagy gyümölcstermések elérésére elegendő volna. A modern gazda eitert a műtrágyák segítségét is igénybe veszi ma már annyival is inkább, mert ezeknek segélyével olyan mennyiségű és olyan minőségű tápláló anyagot juttathat a talajbfa, a minőre és amennyire az illető talajnak éppen szüksége van s ez által sokkal nagyobb terméseket és nagyobb jövedelmeket érhet el. Gazdáink javarésze azonban egyáltalán nem tudja, hogy a műtrágyákat haszonnal lehet alkalmazni a zöldségfélék és a gyümölcs termelésénél, annál inkább nein igen tudja, hogy tjnilyen módion kll azokat használni. Ennek eredménye, hogy a gyümölcsfákat egyáltalán nem ti ágyazzák, a kerti vetemények alá pedig csak szerves trágyát adnak, aminek következménye aztán, hogy sem gyümölcsből, sem zöldségfélékből nem elég nagyok a teimés átlagok. A fentebb megnevezett kitűnő munkának az a hivatása, hogy szerző saját tapasztalaiéiból s aíz ez irányú külföldi és hazai kísérletek eredményeiből rámutasson a műtrágyák hasznos alkalmazására. E njagy i.gonddal összeállítottt tanulmány hasznos és könny«! érthető útmutatást ad úgy a nagyobb gyümölcstermelő és kertészeknek, mint mindazon gazdiáknak, akik kertészkedéssel előszeretettel foglalkoznak, s akiknek kis kertje talán anyagi hasznot nem is nyújt,.de örömet o- koz az, ha szebb, jobb és nagyobb mennyiségű gyümölcsöt képes termelni s a kik tehát a célszerűen és helyesen alkalmazott műtrágyákkal éppen úgy érhetnek el >iaz eddiginél jóval nagyobb termésátlagokat, mint a ökereskedelmi kertészek nagyobb jövedelmet, ií A műtrágyák jövedelmezőségéhez a megejtett számos kísérlet folytán semmi kétség nem fér, a siker csupán attól függ, hogy ezen trágyákat -természetüknek megtelelő módon alkalmazzuk, amit mindent 'könnyen megtanulhat, aki a füzetet átolvassa, amely nélkülözhetetlen lesz ezentúl minden kertész könyvtárában. Megrendelhető a »Pátria« r.-t. gazd. szakkönyvkereskedésében, Budapest, IX., Üllői-út 25. Cukorrépa termelő gazdákhoz. Tekintettel arra, hogy a szatmári cukorgyár r. t. részére a répa termelés 1913. évben általánosan kezdetét veendi, felkérem azon föld- birtokos és bérlő urakat, akik 1913. évre a cukorrépa művelésben jártas mezőgazdasági munkásokat (az egész gazdasági évre) szerződtetni kívánnak, hogy szíveskedjenek munkásszükségletüket nálam legkésőbb f. évi május
