Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-02-11 / 6. szám

4-ik oldal

SZATMÁRI GAZDA

február 11.

I. Vármegyénk területéről:

1. mezőgazdasági összes szemes, szálas, gumós és kereskedelmi vélemények, továbbá nád, gyékény, különféle talajnemek stb.

2. összes gazdasági háziállatok és ezek termékei;

3. mindennemű gyümölcsészeti, szőlészeti, borászati és kertészeti nyers és feldolgozott termékek;

4. erdőgazdasági termékek;

5. halászat, vadászat és méhészet termékei, valamint az ezek szolgálatában álló eszközök;

6. mezőgazdasági gyáripari termékek;

7. háziipari termékek;

8. vármegyei iparosok műhelyében készült mindennemű ipari termékek.

II. Országos jellegű:

1. baromfi, galamb, házinyul;

2. mezőgazdasági gépek és eszközök.

Miután ezen vázlatosan közölt programmból t. Címed meggyőződheti!: arról, hogy kiállításunk magasabb színvonalú lesz, számítunk arra, hogy mint kiállító részt vesz s annak sikerét ezúton is elő fogja mozdítani.

Részletes útmutatást a rövid idő alatt szétkül- dendő bejelentő ivek fognak ugyan nyújtani, mégis szükségesnek tartottuk a kiállító közönségnek ezeket már most szives tudomására hozni, hogy a kiállítandó állatok, termények és iparcikkek megválasztásánál a szikséges előkészületeket idejekorán megtehessék.

Amidőn a kiállításunkon való részvételt ismételten kérjük, közérdekű ügyünket jóindulatába ajánlva, | maradtunk

Szatmár, 1911. február hó.

Hazafias üdvözlettel

Világossy Gáspár id. gr. Teleki Géza

titkár. elnök.

Az előfogati ügy története

és rendezésének kérdése/)

Irta: Vitkay Imre.

Minden igavonó állatot tartó gazdatársamat érdekelni fogja talán ez a régóta vajúdó kérdés, igy azt hiszem nem végzek meddő munkát, midőn az előfoga- tozás történetével kedves gazdatársaimat megismertetni kívánom és egyidejűleg felhívni óhajtom az illetékes körök figyelmét arra, hogy e kérdésnek végre nálunk is törvényhozási utón való rendezésére nyomatékosan a kellő lépést megtegyék, mert a nagyobb szabású

katonai gyakorlatokból folyó eme súlyos teher, a megye lakosságát és a községek háztartását is érzékenyen érinti.

Az előfogatokat 1751 évig amint az az azon évben kiadott „Regulamentum Militare" cimü okmányból kitűnik, a lakosság ingyen szolgáltatta a katonaságnak, ekkor 1751 évtől minden négyes előfogat után 48 krajcár lett állomásonkint fizetve, ami az akkori szűk pénzvtszonyokhoz mérten elégségesnek tartatott.

A viszonyok fejlődésével azonban már nehány évtized múlva reá, dacára a még mindig szűk és súlyos pénzügyi viszonyoknak, ezt a szolgáltatást az akkori közlekedési viszonyok mellett súlyos tehernek tartották az ország lakosságára nézve, amint ez az 1840. évi III. t. c. alapján a katonai élelmezés és elszállásolás ügyében kirendelt bizottság jelentéséből kitűnik, mely bizottság az előfogatoknak végkép leendő megszüntetését javasolta, vagy ha meg nem szüntetik, legalább a fizetendő térítés állapíttassák meg ország- gyűlésről országgyűlésre; erre nézve azonban határozat vagy törvény hozva nem lett, csak az előfogat szol- gálmányi kötelezettsége tűnik ki a bevett jog szokások mellett az 1844. évi IX. törvénycikkből.

Épp ebből kifolyólag, mert ez annak idején törvényileg rendezve nem lett, az absolutikus korszak alatt 1850. év folyamán, amint azt az akkori országos törvény és kormány lap II. XII. és XXV. számai igazolják, lett az előfogatok mikénti szolgáltatása és díjazására nézve az országos katonai parancsnokság által rendelet kibocsátva. Ámde az ezen korszakból származó rendeleteket az 1867. évi XII. t. c. hatályon kívül helyezte, de a szolgálmányi kötelezettség a már idézett 1844. évi IX. t. c. alapján és mint jog szokás megmaradt.

Ezen alapulnak tehát a vármegyéknek kiadott 1874. évi 37141 számú belügyminiszteri és ugyanazon évi valamint az 1876. évi 43489 és IV. számú honvéd miniszteri körrendeletek.

Ezen első rendeletben az mondatott ki, hogy csak menet okmánnyal követelhet a katona a községtől előfogatot, mig a két honvéd ministeri rendelet meghatározza, hogy előfogat csak egyik községtől a másikig vehető igénybe, akkor is a legnagyobb távolság 15719 kmter lehet, a régi mértföld helyett kilométerre történt átszámítás alapul vételével. Ezen utolsó rendeletben határoztatott meg a súly is, hogy egy előfogat legfölebb 560 kgrmig terhelhető meg.

Hogy a mai viszonyoknak egyáltalán meg nem felelő csekély díjon kívül még e kérdésnek mily sok hézaga vár megoldásra, csak nehányat említek fel.

Az az igavonó állatot tartó gazda, kinek csak ökrei vannak, lovai nincsenek, kirendelhető-e fogatozásra, tartozik e ezt a katonai hatóság elfogadni s

*) Közlési jog szerző által fentartva.