Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-02-11 / 6. szám

február 11 SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal mily esetekben, mert hisz sürgős esetekben vagy sze­mély szállításra ökrös szekerek nem alkalmazhatók. Vagy egy más eset: vannak községek, melyeknek vasúti állomása egy más község területén kint a ha tárba épült, mely község ad most ide előfogatot? Hegyes, szegényebb, rossz utakkal biró vidéken hol az állatállomány gyenge, minő legyen a terhelési súly, mert hisz ott 560 kgrmot felrakni nem lehet. Katonai hatóságállomás helyén, ha p. u. a csa­pat céllövészetre megy a község vagy a szomszéd ha­tárba, tehát menetokmányra szüksége sincs, csak a céltáblákat kell kifuvarozni a lőtérre ez már nem elő­fogat, hanem helyi fuvar, itt már tehát a katonai ha­tóság az egész fuvart kell hogy megtérítse, de a helyi fuvart a községtől mi alapon igényelje? Mint e nehány felsorolt esetből is látjuk, egész serege tolul a gyakorlatból szerzett tapasztalatoknak a kérdés megoldása elé. Itt vannak azonban még a csapatoknak is méltá­nyos kívánságai, hogy ne csak egyik községtől a má­sikig vehessék az előfogatot igénybe, ha a községek közel vannak egymáshoz, melyet bizony a csapatok gya­korlatoknál most se igen tartanak be, a sürgős mene­tek gyors végrehajthatása miatt; de hisz az, ha egy község a másikhoz közel van, nem is áll az előfogatot szolgáltató község érdekében, mert a fizetett díjhoz a hozzájárulási arány sokkal nagyobb, mintha az elő- fogattal nagyobb távolságot tett volna meg és az az idő pazarlás mi az előfogat kirendelésével, le­rakás, felrakással stbvel jár mind csak kárnak ne­vezhető, a katonai részről pedig csak a költ­ségeket növeli, mert hisz a csapat annál később tudja kitűzött feladatát megoldani, ami természetes, hogy több kiadással jár, mely több kiadás ismét csak az adófizető polgárság terhére megy. Itt tehát egy határvonalat kell megállapítani mind­két fél kielégítésére, amire nézve a néptelenebb, egy­mástól távolabb fekvő vidékekre való tekintettel meg­határozott 15 kilométer távolság, az akkori viszonyok­hoz mérten jelenleg mégis sokkal jobb utak mellett alapul lenne vehető. Más elbírálás alá esik azonban a hegyes, nehezen járható vagy bizonyos időszakokban nehezen megközelitbető községek szolgálmányi kötele­zettsége, ez utóbbinál előáll a négyes előfogat szük­sége is. Van azonban még egy más kérdés is, melyre a megoldásnál gondolni kell, hogy a községeket élelmes vállalkozók midőn őszi gyakorlatoknál az előfogat szol­gáltatás tömege előáll, ki ne használhassák, mert elő­fordult pl. az az eset is, hogy egy élelmes vállalkozó (persze nem a katonaságtól mert hisz ez az előirt összegnél többet nem fizet) a gyakorlat tartamára az egész előfogatok, sőt az úgynevezett váró kocsik szol­gáltatását is meghatározott összegért fogatonkint, a gyakorlatot illetőleg lefolyt nagy területen elvállalta s mi történt? Ö ezt körzetekre osztotta fel, kiadta alvál­lalkozóknak, ez ismét kiadta községenkénti alvállalkozók­nak, ez azután a községben jó előre az ott fefolyt gya­korlat előtt, írásbeli kötelező reverzális és előleggel le­kötötte magának a szükséges fuvarokat a lakosságnál persze olcsó bérért, igy az, ki a fuvarozást tényleg tel­jesítette alig keresett néhány koronát, mig a nagy és közöttes vállalkozó meglehetős nagy haszonhoz jutott, szóval embertársai gyengéjét a maga hasznára alaposan kihasználta. Az ily káros rendszernek is tehát gátat kell emelni s az őszi fegyvergyakorlatok alkalmából szüksé­ges tömeges előfogati szolgáltatást mindkét félre nézve kielégítő módon kell rendezni. Hogy ezen kérdés megoldásának halogatása 1875 év óta folyton törvényjavaslat benyújtásának ígérgetése mellett az országra is határozott károsodással jár, erre nézve nem szükséges egyebet felhoznom, mint azt, hogy Ausztriában ezen kérdés már 1905. év óta a mai viszonyoknak megfelelő előfogati dijak rendszeresítésével törvényhozásilag rendezve lett, a kit e kérdés bővebben érdekel, hogy az osztrákok ezt hogy szervezték, az ol­vassa el az osztrák honvédségi hivatalos közlöny 1905 évi 22. számát ott megtalálja. Mi tehát a kvóta arányában meg fizetjük Ausztriá­nak az ott elhelyezett sokkal nagyobb számbani közös hadsereg által igénybe vett előfogatokért azt a maga­sabb előfogatozási költséget, ami ott megvan állapítva mi pedig kapjuk a nálunk anélkül is csekélyebb számban elhelyezett közös hadseregbeli csapatok után azt a régi, alacsony előfogati diját, melyet a község adózó polgárainak kell pótolni. Itt is tehát mi vagyunk megrövidítve, nem is szólva arról, hogy Ausztriában a törvény életbelépte előtt is vidékenként különféle pótlékok voltak, melyeket az előfogatokért a közös hadsereg azelőtt fizetett az alacsony dijak mellé, mi pedig minden vidéken egy formán kaptuk épp úgy mint most a közöshadseregtől a csekély összegű térítést. Az természetes, hogy Ausztria nem fog bennünket soha az előfogati törvény meghozatalára sürgetni, mert hisz ez nem érdeke, hanem nekünk kell végre a kérdést megoldani és ezt az örökös ígéretek mezejéről a megvalósítás stádiumába hozni, ne halogassák ezt te­hát tovább az erre hivatottak. A hernyó, vértetü és cserebogár irtása. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium megkül- dötte egyesületünknek a törvényhatóságokhoz intézett alábbi rendeletet s felhívta egyesületünket, hogy a ren­delet szigorú végrehajtása iránt minden lehetőt megte­gyen. Nehogy a gazdákat e rendeletben foglaltak elmu­lasztása miatt pénzbirságolás és egyébb kellemetlenség érje, közöljük azt szószerint s ajánljuk annak pontos

Next

/
Oldalképek
Tartalom