Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-12-23 / 51. szám
4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA december 23. Szatonár-Némeíi szab. kir. város államsegélykjei vagy !(ega!áhb is állatni hozzájárulással épitheti fel a szükséges istállókat. Indítványom tehát az: egyesületünk keresse meg Szaimár-Némeíi szab. kir. város nagyérdemű vezetőségét. hogy az uj vásártérnek küszöbön álló berendezésénél vegye tervbe egy tenyész állatvásár létesítését s miután sez nem történhetik meg máról-holnapra, ideje korán, tehát már most tegye meg úgy saját hatáskörében, mint az illetékes helyen a szükséges lépéseket. Indítványomat azon reményben terjesztem a mélyen tisztelt közgy űlés elé, hogy ha a város vezetősége és (egyesületünk ez ügyben kezet fog, a tenyészállatvásár létesíthető, mely ha meg lesz, állattenyésztésünk tovább fejlesztésére és fellendítésére oly mérvű hatást, fog gyakorolni, mely közgazdasági szempontból nagyon is figyelembe veendő körülmény. Után lom indítványom elfogadását. A legelő kérdésről. Ä. szatmári gazda nagygyűlésen előadta do Jékey László. A napirend utolsó pontja a közlegelök ügye volt, melyről Jékey László változatlan érdeklődés közepette a következő előadói beszédet tartotta: A legelő-kérdés élénken foglalkoztatja ma hazánk gazdaközönségét, alig vetődik föl mostanában aktuális gazdasági kérdés, a mely közvetve, vagy közvetlenül ne érintené ezt a fontos tárgyat s ha az egész ország gazdaközönségét foglalkoztatja, kell, hogy érdekeljen minidet is, szatmármegyei gazdákat annál is inkább, a mikor nekünk is egy megoldást váró nagy kérdésünk. Tisztelt Nagygyűlés! Tudatában szerény készültségemnek, néhány évi tapasztalataim és tanulmányaimnak csupán ma ezen mindenütt tárgyalt kérdés, s mindenfelé megvitatott tárgy irányelveit összegezhetem, hiszen úgyis az ezekből leszűrt, számos oldalról s szempontból megvizsgált s kijegecesedett igazságok lesznek majd hivatva ezen nagy kérdést előre vinni, megoldani; én mint a magyar gazdatársadalom szerény tagja csupán abba helyezem célom és igyekezetem, hogy kötelezettségemnek a köz iránt, bármily parányi mértékben is, de becsületesen megfelelhessek. Hazánkban a legelő-kérdésnek alapjában van meg a legnagyobb hibája: ami legelőnk van, vagy nincsen helyesen és okszerűen használva, vagy nincsen jól gondozva vagy nem megfelően létesít teteti; ami pedig a legeltetésnek a rendtartását illeti, vagy csak nagyon hézagosán vagy egyáltalában nincsen szabályozva és ellenőrizve. Magyarországnak — Horvát- és Szlavonország kivételével — állandó legelőterülete 6,361.539 kajlh. hold s minthogy az ország összterülete 48,886.646 kaj. hold, tehát a iegeitettésre állandóm használt terület az összterület 13<*/o-át, vagyis annak i/g-át foglalja el. AI műit században a legeltetésre állandóan használt területek az összterület 1/4-ed részét képezték; azonban a vizszáhály ozások, a száraz esztendők, de ieg- főképen ezen legelőknek a gondozatlansága s elha- : nyagoltsága következtében beállott gyöngeséyükért ke- I rülték feltörés alá; mindazonáltal a mai állapot a j mostani viszonyoknak helyes gondozás és javítás s a 1 legeltetési rendtartás helyes szabályozása mellett megfelelne. Legelőink magán- vagy közös jellegűek s a következőképen oszlanak meg a) községi legelők 1,175.053 kát. hold; b) közbirtokossági s volt úrbéresek legelője 1,615.551 kát. hold s egyéb közös legelők 184.523 kát. hold, tehát összesen 2,975.127 kát. hold s igy az össz- legelőterületnek majdnem felét, annak, 46.77<>/o-át foglalják .el, de sajnos, bizony legnagyobb részben igen elhagyatott s igen szomorú képet mutatnak. De hiszen a ki foglalkozott ,ezen kérdéssel, az hallott róla s 'tudhatja, hogyan történtek a közlegelök kihasitása a tagosítások alkalmával, a mi pedig ezen. legelőknek gondozását s javítását illeti, bizony alig mondhatni legtöbb esetben semmi figyelmet sem fordítottak reájuk; nagy hátrány, volt az is, hogy a Jegelőrendtartást, a legeltetés módozatainak megállapítását éppen az érdekelt birtokosokra bízták s igy nagyobbrészt a pillanatnyi haszon, nem a köz-, hanem a magánérdek volt az; irányadó. Legelőinket geográfiái fekvésük szerint a következőképen gondolom csoportosítani: havasi, hegységi, dombvidéki, síksági és lápi léczlőterületekre. Az ország összes havasi legelőinek területe 1,624.000 kát. hold, tehát az összes legelőknek mintegy 1/4-ed részét foglalják el. Külföldön a havasi legelők nagy szerepet játszanak az állattenyésztő államoknál, igy Svájc, Franciaország-, Bajorországban az állattenyésztés föllenditésének egyik legfontosabb tényezőjét alkották; de a míg ezen államok okszerű intézkedésekkel a havasi legelők kihasználását a legmagasabb fokra emelték s rengeteg jövedelmezőséget biztosítottak gazdaközönségüknek, addig a mi óriási kitérjedésü havasi legelőnkért a legutóbbi időkig aljg tettek valamit, pedig a mi havasi Legelőink á falában igen jó minőségűek s a külföld havasait ismerők szerint tulnyomólagí jobbak a mieink. Párhuzamot vonva Svájc havasi legelőgazdálkodása s 0 mieink között, igen nagy és szomorú különbséget láthatunk; míg ott körülbelül 1,575.000 kát. hold a havasi legelőterület, tehát kisebb a mienknél, 11 millió koronára tehető ezen havasok évi jövedelme, a mi holdanként 7 korona tiszta jövedelemnek felel meg, a (rni havasaink tiszta jövedelme nem haladja meg a két koronát; mely kis összehasonlításból bizony szomorúan láthatjuk, hogy bizony sok-sok milliót veszítünk el évente havasaink gondozatlansága s kihasználatlansága miatt. Havasi legelőink gondozása, javítása, hozzáférhe
