Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-09-23 / 38. szám
4-ik oida! SZATMÁRI GAZDA szeptember 23, Szabad és független állam csak az lehet, melynek polgárai saját munkásságuk után bizonyos anyagi! függetlenséget vívnak ki s a mindennapi megélhetés gondjaitól mentesülve lelkűk szabadon szárnyalhat. E gazdag föld ménében rejlő kincsek okszerű kiaknázását tűzte ki tehát feladatul midőn 1861-ben felvetette az eszmét a vármegyei gazdasági egyesület meg1 alakítására. A vármegye hazafias, de reményvesztett közönsége fel lett rázva letargiájából, lelkes örömmel járult az eszméhez p megalakította a mai napig fentálló s virágzó gazdasági egyesületet. Hogy az a porszem — a mi volt az egyesület keletkezésekor — mint lett példájával Magyarország gazdasági felvirágzásának s az ország jólétének alapozója? hova fejlődött ma már a mezőgazdaság? mint ! lett tudományos pályává a gazdasággal foglalkozók pa- | lyája, ezt igy szűk keretben tárgyalni nem1 lehet, s j nem is feladatom. De a hála legmelegebb érzelmével kell megemlékeznem Gróf Károlyi Györgyről arról a lángleíkü — hazáját forrón szerető férjfiuról, ki az alapozó munkálatnál 'magasröptű szellemével a kezdeményező lépést megtette. Nincs annak a nemzetnek létjogosultsága, a melyik nagy embereit nem becsüli meg. Nincs abban a szívben nemes érzés, mely a hála érzetet nem ismeri. Nagyrabecsülésünket, soha megnem szűnő hálánkat akartuk kifejezni midőn az egyesület teremtője s első elnökének nemes arcát egyesületünk részére megörökítettük. Hulljon le tehát a lepel Károlyi György gróf nemes alakjáról, hogy szemünk előtt állva bennünket s az utódok végtelen sorát emlékeztesse arra, miként kell szeretni a hazát, hogy kell érettte szenvedni, s hogyan kell érette munkálkodni.« Alig csillapult az üdvözlés zaja, amelly a főis- pán beszéde nyomán kelt, dr. Böszörményi Emil emelkedett szólásra és a következő beszédben emlékbeszé- zett báró Vécsey Józsefről: »A múltnak tanulságain épül a jövő. A múltak j hibáin okulunk, erényei pedig pillérek, melyeken az előhaladás és fejlődés nyugosznák. Az emlékezés e mai napja tehát nemcsak az u- tódok hálaünnepe az elődök részére, hanem ezeknek intő és buzditó oktatása az élők számára. Most, amikor a Szatmámiegyei Gazdasági Egyesület félszázados küzdelmes múltjára visszatekint, — elhunyt nagyjaink sorából is kiemelkedik. br. Vécsey József, ki egyesületünk megalapítója, majd újra teremtője és 40 évig fáradhatatlan munkása volt. Nem származása, nem őseinek századokra visz- szamenő sorozata, nem királyi kegy, hanem nemes erényei, szilárd férfi jelleme avatták öt igazi magyar iőurrá. A közügyeknek négy képességű, gazdag tapasztalata, szívós kitaríásu munkása, akit soha sem az elismerés hiú vágya serkentett szünetnélküli munkára, hanem magyar faja iránti kiirthatatlan szeretete és törhetetlen törekvésének messze föf föl csillámló célja a haza közboldogsága volt. Ebből a Íajszeretetből szükségszeriileg sarjadzott ki a magyar Jföld iránti rajongása. A nyugoti nagy nemzetek kultúráját alaposan isméivé, az a meggyőződés tölti be lelkét, hogy első feladat ennek az áldott miagyar földnek minden energia ját, gazdaságát belterjesen kiaknázni. Ezzel előmozdítani a közvagyonosodást, emelni a k kulturális fejlődést, végeredményeként pedig ezzel munkálkodni Magyarország nagyságát és függetlenségét. Ez a szilárd meggyőződés bámulatos agitatorius munkát vált ki br. Vécsey Józsefből. A mikor közjogi helyzet 1860-ban erre lehetőséget nyújtott, a fiatal báró Vécsey József céljai megvalósításához kezdett. Felrázta Szalma ['vármegye és varos birtokos osztályát a tétlenségből és nehéz fáradozások után megalakította egyesületünket, melynek első alelnöke lett. Azokban az időkben a gazdasági egyesületeknek a maiakétól elütő és sokkal szélesebb alapú feladatai voltak: első sorban megteremteni, lerakni a modern Magyarország közgazdasági alapjait. Ebből az alkotó munkából egyesületünk körében a br. Vécsey Józsefé volt az oroszlánrész. Később az 1867. évben kezdődő alkotmányos éra más működést, tért szabott a közélet munkásainak. De az 1880-as években az időközben megszűnt egyesületet buzgó munkatársaival ismét br. Vécsey keltette uj életre. Ekkor a már elhunyt gróf Károlyi Gjjörgg helyébe az egyesület öt választotta meg elnökévé. A választás a közszeretet lelkes és hatalmas megnyilatkozása volt. Elnökségét a mezőgazdaság fellendítését célzó intézmények egész sora jellemzi. Külömböző kiállítások állatdijazások, gépversenyek, a szőllótelep létesítése bizonyítják szorgos munkáját, mig kiváló szociális érzékéről mintagazdaságok létesítése, a kisgazdák csoportos tanulmány utjai, téli házi ipari taníulyamok és szakelőadások tanúskodnak, melyekkel a kis gazdák anyagi és szellemi fejlődését nagyban előmozdította. A félszázados múlt fátyolét fellebentve, br. Vécsey József nemes egyénisége rajzolódik elém! A tiszta, önzetlen férfi jellemzi. Ez oktat, buzdít az igazi hazla és emberszeretetre, melynek ösvénye a munka, a szigorúan céltudatos, a szívósan kitartó munka, amelyet a másokért, a közért is dolgozni késztető szeretet szül! íme — tisztelt Diszközgyülés! — báró Vécsey
