Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-05-27 / 21. szám
2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA május 27. pen kisgazda érdekeket szolgál s a kormány jóindulatának még hány meg hány megnyilat- ; kozása van a kisgazdával szemben. Azt hiszem mindenki egész természetesnek j fogja ezekután találni, ha most a kisgazdákhoz azzal fordulunk, hogy jubiláns kiállításunkon j állatjaikkal tömegesen vegyenek részt, mutassa j meg az a kisgazda kiállításunk megnyitása al- i kalmából körünkbe érkező gazdatársadalmi éle-1 tünk vezetői s a kormánynak szintén jelenlevő képviselői előtt, hogy a további támogatásra érdemes, hogy hivatásának magaslatán áll, csekély működési körében a közvagyonosodásnak ő is egy' szerény munkása. Éppen ennek lehetővé tételét célozza jubiláns kiállításunk igazgatósága akkor, amidőn j a kisgazdák állatkiállitását szeptember hó 21—24. napjáig tervezi, ugyanis szeptember 21.-én lesz kiállításunk ünnepélyes megnyitása. Legyenek kisgazdáink meggyőződve arról, hogy a kiállítás igazgatósága részéről legmesz- szebbmenő támogatásban fognak részesülni. Ismerjük kisgazdáink állatjait s tudjuk, hogy van birtokukban oly anyag, mely megüti a mértéket, a melyet kiállításunkra felhajtható állattal szemben megkövetelünk s igy számítunk, hogy kiállításunkon leendő résztvételre tömegesen fognak jelentkezni. Készüljenek tehát kisgazdáink a jubiláris kiállításra, ösztönözze őket az erkölcsi siker és azok az államdijak, melyek ugyanaz alkalommal kiosztásra kerülnek. Szatmármegye földmivelése 1909. évben. Összeállította : Riszdorfer Imre. „Magyarország földmivelésügye az 1909. évben“ címen most jelent meg a m. kir. földmivelésügyi minisztérium szokásos évkönyve. A mii felöleli hazánk gazdasági kultúrájának egész komplexumát, számszerű adatokkal mutatja ki, hogy a kormány a földmivelés, növénytermelés, állat- tenyésztés, erdészet, vízügyek, gazdasági munkásügyek, telepítés és ingatlan feldarabolás, tudományos és kísérleti ügyekben, gazdasági szakoktatás terén minő mérvben mozdította elő az 1909. évben a közvagyo- nosodást, illetve mennyire igyekezett a nép tudását fejleszteni s minő eredményt tudott ez akcióval és költséggel elérni. A terjedelmes mnnka legérdekesebb részét képezik a statisztikai táblázatok, melyeknek különösen Szat- márvármegyére vonatkozó adatait jónak látjuk gazdáinkkal közölni. A táblázatokból első sorban azt a sajnos tényt kell konstatálnunk, hogy vármegyénkben gazdasági szakiskola nincs. Az 1909. évben Szatmárvármegyében és Szatmár- Németi szab. kir. városban be volt vetve búzával: 82012, rozszsal: 33704, árpával: 8464, tengerivel: 65909, zabbal: 26008, burgonyával: 10274, takarmány répával: 4974, cukorrépával : 250, repcével : 1421, dohánynyal: 2648, kenderrel: 2650, lóherével: 11172, lucernával 3770, egyéb terménynyel: 18096 hektár, tehát összesen : 272,242 hektár; ugarnak maradt 63585 hektár (1 hektár 1.738 kát. hold). Érdekes, hogy erre a területre mennyi mag lett elvetve: búzából 146492 q, rozsból 45474 q, árpából 12022 q, zabból 35037 q, tengeriből 18469 q, burgonyából 124539 q. A többiekre nézve nem ál! adat rendelkezésre. Kühne mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSÓMBAN. Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONI DRILL SORVETŐGÉPEK. Usbouie"'amerikai kévekötő és marokrakó varatógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabona- tisztító- és szelelő-rosták,'konkoly választók, szecskavágók, répavágó és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagyságban. Morzsolók.^kézi és erőhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági|gépek. Bizományi raktárj: BÍRÓ LAJOS urnái Szatmár, Piac-tér, báró Vécsey-ház.
