Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-05-27 / 21. szám
KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATM ÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS L aK|A: A SZATMÁRMEGYEl LÓVERSENY-EGYLET, AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. . május 27. 21. szám. 111. évfolyam. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára : Laptulajdonos : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egy évre ....... 6 korona. Fél évre .................................3 „ Negyed évre........................1 '50 „ A Szatmárrnegyei Gazdasági Egyesület tagjai | tagdijilletmény ellenében díjmentesen kapják. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezériő bizottság :■ Böszörményi Emil dr. Bartha Kálmán Oomaliidy István Cbolnoky Imre Petiid György. Szatmár, Deák-tér 2. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk vissza. ínterurbán-telefon 217. sz. Kiállításunk és a kisgazdák. Tagadhatatlan tény, hogy a kisgazdának nem állanak rendelkezésre azok az eszközök, melyekkel állattenyésztését képes volna oly fokra emelni, a minőt e a nagybirtokos és a*, uradalmak képesek. Pedig erre állattenyésztésünk fejlesztése céljából nagyon is szükségünk lenne, mert köztudomású, hogy hazánk marhaállományának több mint fele a kisgazdák kezében van. Ennek a nagy kontingensnek a visszamaradottságból való kiemelése, — mely a közvagyonoso- dást jelentékenyen előmozdítaná, — elsőrendű közérdek. Hogy mi az oka e nagy hátramaradásnak, arra, annak aki ismeri kisgazdáinkat, nagyon könnyű megfelelni. Az istállók rendességére, tisztaságára, — tisztelet a nagyon is kevés kivételnek — a kisgazda gondot nem fordít, a rendszeres takarmányozással nagyon keveset törődik, pedig az által nemcsak takarmányt prédái, de marhája küllemileg és értékében'.:is vészit s végül a tenyész anyaállatok időnkénti felfrissítésével szintén egyáltalán nem törődKk. Igaz, van még egy lényeges körülmény is, mgly a kisgazda marhaállományának fejlesztését megnehezíti, ez a még mindig nagyon is érezhető legelő hiány. Az uradalmaknak és nagybirtokosoknak saját legelőjük van, rendelkezésükre állanak szakképzett tisztjeik s a mi fő, meg van forgó tőkéjük, mely nélkül ma már középbirtok sem képzelhető el. Ha ezeket Így odavetjük, úgy tűnik fel, hogy a kisgazda az anyagiak hiánya miatt, tehát önhibáján kiviil nem képes marhaállományát fejleszteni. Hát kérem, a dolog nem egészen igy áll. Vagy tiz esztendeje, de különösen az utóbbi években a kisgazda háta mögé állott a legnagyobb birtokosnak, az államnak képviselője, a kormány s a legmesszebb menő anyagi támogatásba részesíti tenyész anya és apa állatok beszerzésénél, igyekszik ismereteit részben gazdasági népies előadások, részben népies stilus- ban kiváló gazdasági irók munkáinak ingyenes kiosztásával gyarapítani, legelők feljavításánál, beszerzésénél szintén a kisgazdát támogatja elsősorban az állam, dijak kiosztásával szintén -a kisembert akarja buzdítani, a falusi hitelszövet- kezetek támogatásával a kormány hasonlóképKüszner Albert és Társa Jb H ben bonyolít le---------fÄT NIAGANBANKKAZA. Be tétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol. — Helybeli és tőzsdén jegyzett értékpapírokat elad és vesz. — Gabona határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajánja a sorsjegytársulatokban való részvételt havi 10 koronás részetekben. — Bármily sorsjegyet előny ös fizetési feltételek mellett részletfizetésre eladunk s már az első részlet lefizetése után a lhuzások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. — Convertált jelzálog sorsjegyek húzása már f. évi május 27-én, főnyeremény 200,000 korona és számos melléknyeremény. — Több Ingatlan van eladás végett bejelentve. Lapunk mai száma 10 oldal.
