Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-12 / 11. szám
SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. március 12. zésre áll. Ugyanis a három feltétel közöl már csak egynek a hiánya is, költség és idő tekintetében, lényegesen megnehezíti a jéggyár felállítását. Különösen áll ez a hűtővízre nézve, mely ha már eleve nincsen jelen, annak beszerzése a jégszükséglet beálltáig a legtöbb esetben a céllal arányban nem álló költséget és időt igényelne, miért is arra a figyelmet különösen felhívom. A beszerzett adatok a következő táblázatban vannak feltüntetve: Jégtermelés óránként kgr. 8 . 15 25 60 Helyiség szükséglet négyzetméter 5 . 10 15 30 Erő szükséglet 20° C. hőfokú hütő víznél tényleges lóerő 3V2 4 6 10 20” C. hőfokú hűtővíz szükséglet óránkint liter 300 500 1200 1500 Jéggép ára motor és szivattyú nélkül Budapesten K 3200 4500 7200 9000 Helyszíni felszerelés, vízszivattyú, hajtószíjak, gép alapok stb. K 800 1200 1800 2200 Megjegyzem, hogy a jéggépek készítésével értesülésem szerint főleg a következő hazai gyárak foglalkoznak: ' 1. Röck István Budapest 1. Budafoki ut; 2. Nicholson részvénytársaság Budapest Ví. i Váczi ut 17. 3. Dr. Wágner és társai Budapest IX. Tinódy j utcza 3. 4. Schlick féle részvénytársaság VI. Váczi ut 45. i 5. Danubius féle részvénytársaság V. Váczi ut : A 3 alatt említett czég főleg kisebb typusu gépeket gyárt és ezen gyárnak legnagyobb typusa óránktól 100 kgr. jeget állít elő. Ez a czég a kisebb typusu gépekből június közepéig mintegy 50 darabot lenne képes szállítani. A gyáraknál az érdeklődők részletes költségvetéseket és közelebbi útmutatásokat szerezhetnek be. A gyári czégek és a megrendelők között felmerülhető vitás kérdésekben az utóbbiak díjtalan szaktanácsért a ni. kir. országos vízépítési igazgatóság közegészségügyi mérnöki osztályához fordulhatnak. Nyomatékosan figyelmeztetnem kell különösen a tejtermelő gazdaközönséget, hogy a mennyiben jéggel nem tudná magát ellátni, igyekezzék lehető hideg kut- vizzel a tej egészséges minőségét ismételt lehűtéssel biztosítani. A nagyobb tejszállitó birtokosoknak pedig figyelmükbe ajánlom azt, hogy természetes jég hiányában, mesterséges jégkészités berendezésével vonatkozással a fent előadottakra sok kárnak és kellemetlenségnek vehetik elejét.. . Felkérem az egyesületet, hogy a fentieket tájékozás, végett az egyesület lapja utján az érdekelt gazdákkal közölni s a várható jéginség káros hatásainak csökkentésére a saját hatáskörében is hathatósan közreműködni szíveskedjék. Budapest, 1910. március 4. i A szatmári bikavásár. Egyesületünk folyó évi március 9-én tartotta Szatmáron, a városmajorban szokásos évi bikavásárát. Jelen alkalommal csak egyszerű referádát hozunk a szokatlan nagy felhajtás és élénk kereslet mellett lefolyt bikavásárról, a tanulságot melyet ily alkalommal levonunk lapunk jövő számában fogjuk gazdáinkkal közölni, azonban lehetetlen röviden már most is rá nem mutatnunk egyes oly káros körülményekre, melyeknek kiküszöbölése részben a rendező egyesület, főrészt pedig a gazdaközönség kötelessége. Nagy hiba, hogy gazdáink — ez kisgazdáinknak szól — közül igen sokan kísérleteznek bikaneveléssei olyanok, kik nem bírnak azokkal a feltételekkel, melyek a jó tenyészképes apaállat egészséges, erőteljes, kifejlődéséhez okvetlen megkívántainak, hogy ne említsünk többet, apaállatot egy sztik udvar, még szükebb istállójában tisztán erre szoritkozva nevelni nem lehet; olyan ez mint a virágházi növény, mely esetleg mutat ugyan, de a legkisebb hideg szellőnek sem tud ellenállani, inig a szabadban nőtt képes dacolni a tomboló zivatarral is. Ez utóbbihoz hasonlítható az igazi bika típus, melynek erőteljes csontfejlődése, a jellegzetes szarvak, fej, homlok, nyak, a hát, a far, a lábak arányos, erőteljes kifejlődése predestinálják őt a faj fenntartásra; mig a gyenge minőségű képes egy község szarvas- marha tenyészetét fejlődésében hosszú időre visszavetni. Már a mult évben rámutattunk, hogy a nagy és közép birtokososztály van arra hivatva, hogy a ícözr tenyészeteket jó apaállatokkal ellása, ez annyira igaz, hogy maga a kormány is beszüntette a bikadijazáso- kat, mivel kisgazdákat nem tartotta állattenyésztésünk érdekében helyesnek az apaállat nevelésére buzdítani, inig a nagy tenyészetek tulajdonosai között azt a rendelkezésre álló 4—500 koronát kiosztani ha nem is nevetséges, de fölösleges. Fel kell említenünk, hogy a hely, hol az egyesület bikavásárait tartja, a célnak egyáltalán meg nem felel. Különösen Láttuk ezt a 9-i bikavásáron, amidőn a tömeges felhajtás következtében a rendezőség legnagyobb áldozatkészsége s fáradozása mellett is a bikák jelentékeny része nem volt ugy elhelyezhető, amint az kívánatos lett volna. Mily ideális viszonyok között van ezzel szemben a szolnok-dobokai társegyesület, hol Vojth Simon istállóiban — ki azokat szives készséggel bocsátja rendelkezésre — az évi szokásos vásárra felhajtott bikák összesége kényelmes elhelyezést talál. Az egyesület vezetőségének ennek a kérdés- helyes megoldásáról gondoskodnia kell, esetleg egy istálló építése által, melyben kiállítások stb. is tarthatók lennének s mely ha a vásártéren helyeztetnék el országos vásárok alkalmával jövedelmet is hozna. A költségek fedezéséhez azt hisszük a nagyobb tenyészetek tulajdonosai is szívesen hozzájárulnának, s esetleg azok állatjai után a térdijakat, kik a költséghez nem járultak, fel lehetne emelni, azonfelül remélhetnénk anyagi támogatást a kormánytól s a törvényhatóságoktól is. Ezt az eszmét különben most csak per tangentem vetettük fel a tapasztaltak alapján. Ezeket már most sem hallgathattuk el, a többire mint fenntebb is említettük jövő számunkban térünk ki. Maga a vásár impozáns és élénk képet nyújtott. Megjelentek Ung, Bereg, Máramaros, Szolnok-Doboka,
